Berta Sándor

A robotokat is becsaphatják az érzékcsalódások

Számos olyan robothálózat létezik már, amelyeket a vizuális adatok és információk feldolgozására alkottak meg. Egy kísérlet azonban bebizonyította, hogy ezek a rendszerek is kijátszhatók.

A Londoni Egyetemi Kollégium (UCL) munkatársai érdekes tesztet végeztek el. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a fénnyel, a formákkal és a színekkel kapcsolatos érzékcsalódások miként képesek kijátszani az emberi agyat, illetve magukat a robotokat. "Annak alapján, hogy mi vizuális lényekként hogyan boldogulunk egy nagyon összetett világban, nem kerülhetjük meg ezt a kérdést" - jelentette ki Beau Lotto, a projekt vezetője.

A munkába bevontak egy alapvető neurális képességekkel felruházott virtuális robotokból álló hálózatot is. A robotokat laboratóriumi körülmények megtanították arra, hogy helyesen ismerjék fel a különböző 3D-s modelleket és azok felszínét. A kísérlet első szakasza sikeres volt, a robotok képesek voltak erre, és meg tudták különböztetni egymástól a 3D-s objektumok felületeit. A kutatók azonban megdöbbentek, amikor kiderült, hogy a robotok sem védettek az érzékcsalódásokkal szemben. Elég volt megváltoztatni a fényviszonyokat, a tesztek eredménye máris romlott.


"Az illúziók statisztikai valószínűség alapján megmagyarázhatók. Ennek oka, hogy a szemet érő fény, valamint az azzal összefüggésben lévő információknak nincs világos jelentése, illetve több jelentése is lehet. Azt, hogy az éppen látott tárgynak mi a jelentése, az egyes esetekben az emberi agy határozza meg, méghozzá az eddigi tapasztalatok alapján. Mivel a robotok is szembesültek ezzel a problémával, kijelenthető, hogy minden vizuális lénynek meg kell küzdenie az érzékcsalódásokkal" - közölte Beau Lotto.


Az egyik asztal téglalap, a másik négyzet alakúnak látszik, de ez csak érzékcsalódás

A szakember a honlapjára feltett néhány, a vizuális megtévesztést jól bemutató példát.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Anotino #16
    Ha jobban ertesz hozza, mint az erre specializalodo szakemberek, lass neki :)
  • Su0my #15
    "Mivel a robotok is szembesültek ezzel a problémával, kijelenthető, hogy minden vizuális lénynek meg kell küzdenie az érzékcsalódásokkal"

    jaj de idegesítő.. azért, mert nem tudunk olyan robotot csinálni, amelyiket nem csapnak be az érzékcsalódások, attól még szerintem hülyeség ilyet kijelenteni.. mármint ilyen konkrétan fogalmazni..

    mellesleg nem lehet, hogy ott van a probléma, hogy a saját vizuális rendszerünket vesszük alapul? vagy, hogy annyira mégsincs jó fantáziánk, hogy meg tudjunk alkotni egy, a mienktől fejletteb rendszert?
  • AranyKéz #14
    Egyébként mi az új abban hogy nem 100%-os hatékonysággal dolgoznak az ilyen szoftverek ? Kamerás tűzérzékelő, rendszámtábla-felismerő, OCR, hangfelismerő, mind szokott hibázik mint a geci.
  • lokko #13
    a cikk távlatokban arról szól, hogy a tanulni képes adaptív rendszerek bizonyos esetekben eleve tévedésre vannak ítélve, az emberi látás is ezért csapható be, sőt az emberi gondolkodás is ezért téved néha . Ebben a gondolatban nem sok új van, max nehezen fogadjuk el; az MI kutatása révén kezdjük felfogni hogy miképp működünk mi magunk (mert ezt tudjuk legkevésbé) miáltal a saját létünk miszticizmusát rombolja lefele ez az irányzat ...
  • ge3lan #12
    Az asztalos kép alá baromság van írva.
    Megnéztem a "szakember honlapján", ott az angol szöveg mást ír. Valszeg a cikkíró nem tájékozódott onnan és megpróbált magától rájönni mi a kép lényege.
    Az angol szöveg szerint amit látni kell(ene), hogy zöld asztal függőlegesen olyan hosszú mint a piros vízszintesen és fordítva. Ezt szemlélteti a sárga meg a kék vonal.

    De mivel a téglalap alakú asztallapok ebben a perspektívában trapézok, a vízszintes szélesség nem egyértelmű, hogy hol mérendő.
  • Jonah #11
    Na őket is megbuktatnám matekból Az asztalos képen sem az asztal belmérete (ez a függőleges vonal a mellé rakott képeken), sem pedig a szélessége (vízszintes vonal) nem stimmel. Az eredeti ábrán ugyanis ezekkel térszöget zár be a megfigyelő. A hiteles akkor lenne, ha ezeket felülnézetben, a az asztal lapjának síkja szerint (itt feltételezem, hogy az alappal párhuzamos a síkja), felülnézetben mutatnák meg a két asztalt. Így viszont nem csak a program, de az elméletük is hibás lehet. Persze, ez még nem jelenti azt hogy a programjuk teljesen használhatatlan...

    mi ezeket a képeket csakazért látjuk formában torzultnak, mert a térszög mint információ kiveszik belőle, mindkét szem ugyanazt az információt kapja meg. Az agy igenis mér szöget, a két szem által bezárt szöget, és a két szem látómezejében a fókuszponttól való távolságokat. Ebből már lazán felépít egy 3D térképet, másodpercenként kb. 25x.

    üdv.
  • Vamp17 #10
    igy van, az emberi agy "szamolokapacitasa" boven tudna hozni a mai szuperszamitogepek szintjet is, csak egyszeruen nem igy vagyunk beallitva. mondjuk azert ez felveti annak a kerdeset hogyha ennyi neuron ilyen bonyolult osszekapcsolasa kell ahhoz hogy kapjuk egy intelligens embert, akkor hagy tranzisztor (vagy akarmi mas) kell ahhoz hogy egy ugyanolyan "ertelmes" gepet kapjunk ami meg + azzal a szamitasi kapacitassal is rendelkezik amivel egy szamitogeptol elvarunk?? :)
  • kukacos #9
    Hát persze. Megint egy félreértett tudományos eredmény. Ezzel az erővel bármilyen nagyon vacak képfeldolgozó rendszer folyamatosan téveszt, amiben semmi érdekes nincs.

    Gondolom, az eredeti kutatásnak sem ez a tézise (lusta vagyok utánaolvasni), csak a fenti cikk állítja be ezt ilyesformán, mintha valamiféle újabb emberi képességre tettek volna szert a robotok. Frászt. Az emberi érzékcsalódások a mi képfeldolgozó rendszerünk hibái. Az ember esetében valóban érdekesek, mert egyrészt bebizonyítják, hogy az emberi látás is csak egy hardver-szoftver együttes, amit, bár nagyon kifinomult rendszer, de meg lehet téveszteni. A látásunk nem adja vissza tökéletesen, ami "ott kint van", és néhány filozófiai irányzat véleményével ellenben bebizonyítják, hogy nincs primer tapasztalatunk a fizikai valóságról.

    A másik, amiért nagyon fontosak, hogy információkat lehet nyerni arról, hogy hogyan működhet az emberi látás (egyfajta black-box tesztelés). A tudományos eredmény inkább valami olyasmi lehet itt, hogy ez a konkrét agyi modell *hasonlóan* téved, mint az ember, ez pedig azt bizonyítja (bár nagyon gyengén), hogy ez a konkrét neurális modell legalábbis nem teljesen rossz. Ebből már lehet tudományos cikket írni, abból, hogy egy robot téveszt, nem. Sajnos újságcikkekkel úgy tűnik, fordítva van.

    Mindig az az érdekes egyébként, hogy *miben* téveszt egy látórendszer. Ha az emberi látásnak arra lett volna szüksége az evolúció során, hogy pontosan tudjon szögeket méricskéni a síkban, százmilliárd neuronunk röhögve megoldaná, mert ezt a képfeldolgozási feladat nagyon könnyű. Viszont amit a mi agyunk tud (és ezért téveszt), hogy 3D-ben lássa a tárgyat néhány egy ilyen gyenge renderkép alapján is, így pl. le tudjuk venni a barackot a fáról, na ezt még ma sem tudjuk az emberi agy által produkált minőségben megoldani. Szóval a látásunk tojik a szögmérésre, helyette viszont nem téveszt olyan sokkal nehezebb feladatokban, amik sokkal lényegesebbek számára.
  • Dömsödi #8
    Vegyenek fel jobb programozót...
  • Dömsödi #7
    kukacosnak igaza van