Berta Sándor
A robotokat is becsaphatják az érzékcsalódások
Számos olyan robothálózat létezik már, amelyeket a vizuális adatok és információk feldolgozására alkottak meg. Egy kísérlet azonban bebizonyította, hogy ezek a rendszerek is kijátszhatók.
A Londoni Egyetemi Kollégium (UCL) munkatársai érdekes tesztet végeztek el. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a fénnyel, a formákkal és a színekkel kapcsolatos érzékcsalódások miként képesek kijátszani az emberi agyat, illetve magukat a robotokat. "Annak alapján, hogy mi vizuális lényekként hogyan boldogulunk egy nagyon összetett világban, nem kerülhetjük meg ezt a kérdést" - jelentette ki Beau Lotto, a projekt vezetője.
A munkába bevontak egy alapvető neurális képességekkel felruházott virtuális robotokból álló hálózatot is. A robotokat laboratóriumi körülmények megtanították arra, hogy helyesen ismerjék fel a különböző 3D-s modelleket és azok felszínét. A kísérlet első szakasza sikeres volt, a robotok képesek voltak erre, és meg tudták különböztetni egymástól a 3D-s objektumok felületeit. A kutatók azonban megdöbbentek, amikor kiderült, hogy a robotok sem védettek az érzékcsalódásokkal szemben. Elég volt megváltoztatni a fényviszonyokat, a tesztek eredménye máris romlott.
"Az illúziók statisztikai valószínűség alapján megmagyarázhatók. Ennek oka, hogy a szemet érő fény, valamint az azzal összefüggésben lévő információknak nincs világos jelentése, illetve több jelentése is lehet. Azt, hogy az éppen látott tárgynak mi a jelentése, az egyes esetekben az emberi agy határozza meg, méghozzá az eddigi tapasztalatok alapján. Mivel a robotok is szembesültek ezzel a problémával, kijelenthető, hogy minden vizuális lénynek meg kell küzdenie az érzékcsalódásokkal" - közölte Beau Lotto.
Az egyik asztal téglalap, a másik négyzet alakúnak látszik, de ez csak érzékcsalódás
A szakember a honlapjára feltett néhány, a vizuális megtévesztést jól bemutató példát.
A Londoni Egyetemi Kollégium (UCL) munkatársai érdekes tesztet végeztek el. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a fénnyel, a formákkal és a színekkel kapcsolatos érzékcsalódások miként képesek kijátszani az emberi agyat, illetve magukat a robotokat. "Annak alapján, hogy mi vizuális lényekként hogyan boldogulunk egy nagyon összetett világban, nem kerülhetjük meg ezt a kérdést" - jelentette ki Beau Lotto, a projekt vezetője.
A munkába bevontak egy alapvető neurális képességekkel felruházott virtuális robotokból álló hálózatot is. A robotokat laboratóriumi körülmények megtanították arra, hogy helyesen ismerjék fel a különböző 3D-s modelleket és azok felszínét. A kísérlet első szakasza sikeres volt, a robotok képesek voltak erre, és meg tudták különböztetni egymástól a 3D-s objektumok felületeit. A kutatók azonban megdöbbentek, amikor kiderült, hogy a robotok sem védettek az érzékcsalódásokkal szemben. Elég volt megváltoztatni a fényviszonyokat, a tesztek eredménye máris romlott.
"Az illúziók statisztikai valószínűség alapján megmagyarázhatók. Ennek oka, hogy a szemet érő fény, valamint az azzal összefüggésben lévő információknak nincs világos jelentése, illetve több jelentése is lehet. Azt, hogy az éppen látott tárgynak mi a jelentése, az egyes esetekben az emberi agy határozza meg, méghozzá az eddigi tapasztalatok alapján. Mivel a robotok is szembesültek ezzel a problémával, kijelenthető, hogy minden vizuális lénynek meg kell küzdenie az érzékcsalódásokkal" - közölte Beau Lotto.
Az egyik asztal téglalap, a másik négyzet alakúnak látszik, de ez csak érzékcsalódás
A szakember a honlapjára feltett néhány, a vizuális megtévesztést jól bemutató példát.