kukacos#9
Hát persze. Megint egy félreértett tudományos eredmény. Ezzel az erővel bármilyen nagyon vacak képfeldolgozó rendszer folyamatosan téveszt, amiben semmi érdekes nincs.
Gondolom, az eredeti kutatásnak sem ez a tézise (lusta vagyok utánaolvasni), csak a fenti cikk állítja be ezt ilyesformán, mintha valamiféle újabb emberi képességre tettek volna szert a robotok. Frászt. Az emberi érzékcsalódások a mi képfeldolgozó rendszerünk hibái. Az ember esetében valóban érdekesek, mert egyrészt bebizonyítják, hogy az emberi látás is csak egy hardver-szoftver együttes, amit, bár nagyon kifinomult rendszer, de meg lehet téveszteni. A látásunk nem adja vissza tökéletesen, ami "ott kint van", és néhány filozófiai irányzat véleményével ellenben bebizonyítják, hogy nincs primer tapasztalatunk a fizikai valóságról.
A másik, amiért nagyon fontosak, hogy információkat lehet nyerni arról, hogy hogyan működhet az emberi látás (egyfajta black-box tesztelés). A tudományos eredmény inkább valami olyasmi lehet itt, hogy ez a konkrét agyi modell *hasonlóan* téved, mint az ember, ez pedig azt bizonyítja (bár nagyon gyengén), hogy ez a konkrét neurális modell legalábbis nem teljesen rossz. Ebből már lehet tudományos cikket írni, abból, hogy egy robot téveszt, nem. Sajnos újságcikkekkel úgy tűnik, fordítva van.
Mindig az az érdekes egyébként, hogy *miben* téveszt egy látórendszer. Ha az emberi látásnak arra lett volna szüksége az evolúció során, hogy pontosan tudjon szögeket méricskéni a síkban, százmilliárd neuronunk röhögve megoldaná, mert ezt a képfeldolgozási feladat nagyon könnyű. Viszont amit a mi agyunk tud (és ezért téveszt), hogy 3D-ben lássa a tárgyat néhány egy ilyen gyenge renderkép alapján is, így pl. le tudjuk venni a barackot a fáról, na ezt még ma sem tudjuk az emberi agy által produkált minőségben megoldani. Szóval a látásunk tojik a szögmérésre, helyette viszont nem téveszt olyan sokkal nehezebb feladatokban, amik sokkal lényegesebbek számára.