SG.hu·
Európában is készülnek háztartási robotok
Általában Japán számít a robotkészítés fellegvárának, azonban ezen a területen nekünk, európaiaknak sincsen szégyenkezni valónk.
Az aacheni Rajnai-Vesztfáliai Műszaki Egyetemen (RWTH) kutatók egy olyan robot prototípusát fejlesztették ki, amely egy napon segíthet a háztartási munkák elvégzésében. A Cäsar nevű robot elkészítésének ötlete hat évvel ezelőttről származik. "Viszonylag könnyű volt átállnunk a háztartási robotok létrehozására, mert korábban focirobotokat terveztünk, így építhetünk a már meglévő tapasztalatunkra" - jelentette ki Stefan Schiffer, az RWTH munkatársa.
Robotfociban jelenleg a németek a világbajnokok
Cäsar 1,7 méter magas, szélessége és mélysége egyaránt 40 cm, súlya pedig 80 kilogramm. A robot beépített tolószék-motorja segítségével 12 kilométer/órás maximális sebességet érhet el. Fogókarjának köszönhetően képes különböző tárgyak felemelésére, ezenkívül megérti a kimondott parancsokat és reagál is rájuk. Fedélzeti szoftverét az egyetem kutatói fejlesztették ki, a használt beszédfelismerő programot viszont a Carnegie Mellon Egyetem munkatársai alkották meg.
A szakemberek most azzal foglalkoznak, hogy javítsanak a robot beszédfelismerési képességén. Cäsar ugyanis jelenleg csak meghatározott hangokat ismer fel és nem képes annak megkülönböztetésére, hogy az adott személynek van-e joga őt irányítani vagy sem. Ráadásul a vele való társalgás is rendkívül vontatott és kizárólag angolul ért. Hiányzik belőle még a gördülékeny beszélgetés folytatásának és a kérdések feltevésének képessége.
"Szeretnénk, ha a robot megtanulna németül és a jelenleginél jobban közlekedne. Ugyan most is elboldogul egy teremben, ehhez azonban előtte meg kell neki mutatni mindent. A környezetét egy lézerszkennerrel tapogatja le és ismeri fel, azonban nem képes például lépcsőkre felmenni. Javítani szeretnénk a tanulási képességén is" - nyilatkozta Stefan Schiffer.
A robot persze még koránt sem alkalmas a sorozatgyártásra, de arra, hogy egyszer a boltokban is kapható termékké váljon, megvan minden esély. "Tíz éven belül akár már meg is vásárolhatjuk majd a háztartási robotjainkat. Ehhez azonban az kell, hogy megfelelő szabványelemekből épüljenek fel. Az áruk 10 000 euró körül lesz" - tette hozzá a német kutató.
A Grazi Műszaki Egyetemen is létezik másfél éve egy hasonló projekt. Az osztrák szakemberek egy Flea nevű, nőies felsőtestű, hosszú barna hajú robotot szeretnének létrehozni. A magassága szintén 1 méter 70 centi lesz, a súlya azonban csupán 50 kilogramm. Flea is képes lesz tárgyak és arcok felismerésére, objektumok és eszközök felemelésére és meg fogja érteni a beszédparancsokat. A "Go to the secretary" parancsra például a robot el fog menni a titkárságra és elhozza a leveleinket. Egy számára ismeretlen személlyel való találkozáskor Flea megkérdezi az illető nevét és más fontos információkat, majd létrehozza a személy profilját.
A beszédfelismerési funkció a Microsoft SpeechSDK programjára épül, míg az arcfelismerési program saját fejlesztésű.
"Flea elsősorban tesztelési célokra készült" - hangsúlyozta Horst Bischof professzor, a Grazi Műszaki Egyetem Gépi látás és megvalósítás Intézetének kutatója.
Az aacheni Rajnai-Vesztfáliai Műszaki Egyetemen (RWTH) kutatók egy olyan robot prototípusát fejlesztették ki, amely egy napon segíthet a háztartási munkák elvégzésében. A Cäsar nevű robot elkészítésének ötlete hat évvel ezelőttről származik. "Viszonylag könnyű volt átállnunk a háztartási robotok létrehozására, mert korábban focirobotokat terveztünk, így építhetünk a már meglévő tapasztalatunkra" - jelentette ki Stefan Schiffer, az RWTH munkatársa.
Robotfociban jelenleg a németek a világbajnokok
Cäsar 1,7 méter magas, szélessége és mélysége egyaránt 40 cm, súlya pedig 80 kilogramm. A robot beépített tolószék-motorja segítségével 12 kilométer/órás maximális sebességet érhet el. Fogókarjának köszönhetően képes különböző tárgyak felemelésére, ezenkívül megérti a kimondott parancsokat és reagál is rájuk. Fedélzeti szoftverét az egyetem kutatói fejlesztették ki, a használt beszédfelismerő programot viszont a Carnegie Mellon Egyetem munkatársai alkották meg.
A szakemberek most azzal foglalkoznak, hogy javítsanak a robot beszédfelismerési képességén. Cäsar ugyanis jelenleg csak meghatározott hangokat ismer fel és nem képes annak megkülönböztetésére, hogy az adott személynek van-e joga őt irányítani vagy sem. Ráadásul a vele való társalgás is rendkívül vontatott és kizárólag angolul ért. Hiányzik belőle még a gördülékeny beszélgetés folytatásának és a kérdések feltevésének képessége."Szeretnénk, ha a robot megtanulna németül és a jelenleginél jobban közlekedne. Ugyan most is elboldogul egy teremben, ehhez azonban előtte meg kell neki mutatni mindent. A környezetét egy lézerszkennerrel tapogatja le és ismeri fel, azonban nem képes például lépcsőkre felmenni. Javítani szeretnénk a tanulási képességén is" - nyilatkozta Stefan Schiffer.
A robot persze még koránt sem alkalmas a sorozatgyártásra, de arra, hogy egyszer a boltokban is kapható termékké váljon, megvan minden esély. "Tíz éven belül akár már meg is vásárolhatjuk majd a háztartási robotjainkat. Ehhez azonban az kell, hogy megfelelő szabványelemekből épüljenek fel. Az áruk 10 000 euró körül lesz" - tette hozzá a német kutató.
A Grazi Műszaki Egyetemen is létezik másfél éve egy hasonló projekt. Az osztrák szakemberek egy Flea nevű, nőies felsőtestű, hosszú barna hajú robotot szeretnének létrehozni. A magassága szintén 1 méter 70 centi lesz, a súlya azonban csupán 50 kilogramm. Flea is képes lesz tárgyak és arcok felismerésére, objektumok és eszközök felemelésére és meg fogja érteni a beszédparancsokat. A "Go to the secretary" parancsra például a robot el fog menni a titkárságra és elhozza a leveleinket. Egy számára ismeretlen személlyel való találkozáskor Flea megkérdezi az illető nevét és más fontos információkat, majd létrehozza a személy profilját.
A beszédfelismerési funkció a Microsoft SpeechSDK programjára épül, míg az arcfelismerési program saját fejlesztésű.
"Flea elsősorban tesztelési célokra készült" - hangsúlyozta Horst Bischof professzor, a Grazi Műszaki Egyetem Gépi látás és megvalósítás Intézetének kutatója.
