Berta Sándor
Agytevékenységre reagáló robotkezet fejlesztettek ki
A Johns Hopkins és a Rochesteri Egyetem tudósainak sikerült egy majom agytevékenységét rögzíteniük, majd a jeleket egy robotkéznek továbbítaniuk.
A sikeres kísérlet során a majom közvetetten, a robotkéz segítségével le tudott játszani néhány akkordot egy zongorán. A projekt célja olyan protézisek megalkotása, amelyek a jelenlegieknél jóval pontosabb irányítást és mozdulatok megtételét tesznek lehetővé.
"Reméljük, hogy egy nap már lehetséges lesz egy robotvégtag áramkörének beültetése közvetlenül agyba" - jelentette ki Mark Schieber, a Rochesteri Egyetem kutatója. "Így az áramkör közvetlenül csatlakozhatna az agyhoz és érzékelhetné a kéz vagy akár csak egyetlen ujj számára kiadott mozgási parancsokat" - hangsúlyozta Nitish Thakor, a Johns Hopkins Egyetem mérnöke.
A legtöbb jelenlegi műkéz egyszerű szerkezet és szinte kizárólag fogómozdulatok elvégzését biztosítja. Igaz, nemrég a Touch Bionics nevű skót vállalat egyik szakembere megalkotta a világ első, külön mozgatható ujjakkal büszkélkedő műkezét, azonban ezeknek a protéziseknek az elterjedésére még akár éveket is várni kell. A szakemberek a sikeres teszteknél különböző kézmozgásokra késztették a majmokat, majd közben rögzítették az agytevékenységüket. Ezek után létrehoztak egy algoritmust, amely dekódolta a jeleket, így pontosan tudták, hogy melyik jel melyik mozdulatsort jelöli. Végül a mintákat felhasználták egy robotkéz irányítására. A protézis sikeresen leütötte a billentyűket egy zongorán.
Az első kísérletek azonban offline zajlottak, a tudósok a következő hat hónapban tervezik a világszerte hatalmas érdeklődéssel várt online bemutatót. Ennek során a majmokba elektródákat helyeznek, amelyek a dekódoló alkalmazás segítségével összeköttetésben lesznek egy virtuális műkézzel. Kérdéses, hogy az algoritmus csak az előre rögzített jeleket képes elemezni vagy a valós időben kapott mintákat is. Ezenkívül vannak olyan mozdulatok is, mint például amikor valaki kinyújtja az izmait, amelyeket a szoftvernek szintén fel kell ismernie és meg kell különböztetnie más mozdulatoktól, mondjuk egy billentyű leütésétől.
A terv mindenesetre az, hogy a program mindent megcsinál majd, amire a majmok gondolnak. Ennek eléréséig azonban még sok időnek kell eltelnie. "Ezek az eredmények azonban nagyon biztatóak" - közölte Krishna Shenoy, a Stanford Egyetem munkatársa.
A sikeres kísérlet során a majom közvetetten, a robotkéz segítségével le tudott játszani néhány akkordot egy zongorán. A projekt célja olyan protézisek megalkotása, amelyek a jelenlegieknél jóval pontosabb irányítást és mozdulatok megtételét tesznek lehetővé.
"Reméljük, hogy egy nap már lehetséges lesz egy robotvégtag áramkörének beültetése közvetlenül agyba" - jelentette ki Mark Schieber, a Rochesteri Egyetem kutatója. "Így az áramkör közvetlenül csatlakozhatna az agyhoz és érzékelhetné a kéz vagy akár csak egyetlen ujj számára kiadott mozgási parancsokat" - hangsúlyozta Nitish Thakor, a Johns Hopkins Egyetem mérnöke.
A legtöbb jelenlegi műkéz egyszerű szerkezet és szinte kizárólag fogómozdulatok elvégzését biztosítja. Igaz, nemrég a Touch Bionics nevű skót vállalat egyik szakembere megalkotta a világ első, külön mozgatható ujjakkal büszkélkedő műkezét, azonban ezeknek a protéziseknek az elterjedésére még akár éveket is várni kell. A szakemberek a sikeres teszteknél különböző kézmozgásokra késztették a majmokat, majd közben rögzítették az agytevékenységüket. Ezek után létrehoztak egy algoritmust, amely dekódolta a jeleket, így pontosan tudták, hogy melyik jel melyik mozdulatsort jelöli. Végül a mintákat felhasználták egy robotkéz irányítására. A protézis sikeresen leütötte a billentyűket egy zongorán.
Az első kísérletek azonban offline zajlottak, a tudósok a következő hat hónapban tervezik a világszerte hatalmas érdeklődéssel várt online bemutatót. Ennek során a majmokba elektródákat helyeznek, amelyek a dekódoló alkalmazás segítségével összeköttetésben lesznek egy virtuális műkézzel. Kérdéses, hogy az algoritmus csak az előre rögzített jeleket képes elemezni vagy a valós időben kapott mintákat is. Ezenkívül vannak olyan mozdulatok is, mint például amikor valaki kinyújtja az izmait, amelyeket a szoftvernek szintén fel kell ismernie és meg kell különböztetnie más mozdulatoktól, mondjuk egy billentyű leütésétől.
A terv mindenesetre az, hogy a program mindent megcsinál majd, amire a majmok gondolnak. Ennek eléréséig azonban még sok időnek kell eltelnie. "Ezek az eredmények azonban nagyon biztatóak" - közölte Krishna Shenoy, a Stanford Egyetem munkatársa.
