SG.hu·

Hatékonyabb lehet a biodízel termelés

Az Iowa Állami Egyetem mérnökei úgy vélik a nanotechnika forradalmasítaná a biodízel előállítását.

A kutatók egy új, technikailag magas színvonalú katalizátort keresnek, ami csökkenti a biodízel termelésbe fektetendő energiát, munkát és a előállításhoz jelenleg szükséges mérgező vegyi anyagok mennyiségét. A jelenlegi technika szójaolaj és metanol reakcióján alapul, melynek katalizátora a mérgező, korrozív és gyúlékony nátrium-metoxid. Ahhoz, hogy a biodízel kivonható legyen a kotyvalékból savsemlegesítésre, vizes mosásra és további elválasztási lépésekre van szükség, melyek igen fárasztó, munkaigényes folyamatok. Ezt kívánta leegyszerűsíteni és gazdaságosabbá tenni az egyetem kutatócsoportja Victor Lin kémia professzor vezetésével.

A kutatás alapvető célja, hogy a szójaolaj mellett az éttermek által elhasznált olajakat, állati zsiradékokat is biodízellé alakíthassák, melyek olyan zsírsavakat tartalmaznak, amiket a jelenlegi technológiákkal képtelenek átalakítani.


Victor Lin
Lin kifejlesztett egy nanotechnikát, mellyel parányi, egységes alakú szilícium részecskék, úgynevezett nanogömbök állíthatók elő. A részecskékben méhsejt alakú csatornák helyezkednek el, melyeket vagy a szója olajjal reakcióra képes katalizátorral, vagy olyan kémiai "ajtónállókkal" töltenek fel, melyek arra ösztönzik a szójaolajat, hogy belépjenek a csatornákba, ahol végbemehet a kémiai reakció. A végeredmény a biodízel gyorsabb átalakítása, egy újrahasznosítható katalizátor, valamint a mosási folyamat kiiktatása az előállítás menetéből.

Lin részecskéi az állati zsiradékok hatékony biodízellé való alakításának katalizátoraként is használhatók, mivel a csatornák segítségével létrehozható egy kevert oxid katalizátor, ami egyaránt rendelkezik sav- és bázis oldallal. A sav-katalizátorok a szabad zsírsavakat, míg a bázis-katalizátorok az olajakat alakítják át bioüzemanyaggá. Közlésük szerint maguk a katalizátort tartalmazó nanogömbök környezeti szempontból is biztonságosak, kalciumból és homokból készülnek.

Az eljárás laboratóriumi körülmények között már működik, és megkezdődtek a nagyobb volumenű tesztek is egy biodízel előállítással foglalkozó cégnél, a West Central Cooperative-nál, elemezte a projekt stádiumát Lin professzor.

Az első eredmények elég biztatónak tűnnek, a gyártás hatékonyságában máris előrelépésekről számolt be a cég termelési igazgatója, Larry Breeding. Persze véleménye szerint messzemenő következtetések levonásához folyamatosan növelni kell az iowai technológia alkalmazási arányát, hogy igazolhassák a laboratóriumi kísérletek által prognosztizált gazdaságossági növekedést is, valamint alkalmasságát egy folytonos termelésben.

A projektet az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma, Energiaügyi Minisztériuma és Iowa állam egyik fejlesztési alapja támogatja több mint 2 millió dollárral.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© pipaxy2006. 06. 24.. 15:17||#34
Ok, de ha az ukrán munkaerõ olcsóbb abból nem az következik, hogy nem csak az erõmû dolgozóinak fizetése kisebb, hanem maga az erõmûnek a felhúzása is olcsóbb, hiszen ahhoz is munkaerõ kell. Mindenhez munkaerõ kell.
© zpe2006. 06. 23.. 11:59||#33
Igen a glicerinészter az gond, ha jóltudom pont azt próbálják a tudományegyetemen hatékonyabban olcsóbban kinyerni és felhasználni! Ha jól tudom tartósítószerekhez akarják pl. használni.
© halgatyó2006. 06. 23.. 08:36||#32
Ez a cropell érdekes volt, kösz. Végre elindult valami.

Ha az a motor mondjuk 1 kW teljesítménnyel mûködik és 24 órán keresztül, az 24kWh fogyasztás, ami 30% hatásfok mellett 6-8 liter olaj önfogyasztásnak felel meg. Ez nem sok, a 100 liter bõven fedezi.

Pár dolog hiányzott az idézett honlapról. Bár ez nem tartozik szorosan a prést és kiegészítõket gyártó cég hatáskörébe, ám aki ilyen terméket vásárol (márpedig õk eladni is akarnak) annak óhatatlanul tekintetbe kell vennie:

-- A mezõgazdasági alapanyag begyûjtésének energiaszükséglete, a megtermelés energiaszükséglete

-- A növény eredetû olaj nem teljesen azonos az ásványi eredetûvel kémiailag. Az elõbbi nagy molekulasúlyú zsírsavak glicerinésztere, ráadásul kettõk kötéseket tartalmaz, ezért polimerizálódásra hajlamos. (Mindenki tapasztalhatta otthon, hogy a sütés közben kifröcsögött olajcseppeket késõbb milyen nehéz eltakarítani.)

Szóval a honlapon pár szót nem ártana szólni arról, hogy igen, létezik ez a probléma, de esetünkben meg van oldva.. így és így...

Egyébként jó. Az direkt tetszik a honlapban, hogy nincs telefosva azzal az átkozott flashplayerrel, amit az összes gépemrõl le szoktam gyilkolni. (A flashplayeres honlapokat egy nagy randa ordítás kiséretében ott szoktam hagyni azonnal)
© zpe2006. 06. 23.. 00:30||#31
No para !
A Szegedi Tudományegyetemen dolgozgatnak egy eljáráson mellyel hatékonyabban lehet a biodízel alapanyagául szolgáló olajos folyadékokból keletkezõ melléktermékeket felhasználni. A tiszta olajat pedig uzemanyagként használhatod. Ma olvastam,hogy még a kendermagból is lehet sajtolni olajat ami ráadásul egészséges. Hidegsajtolással és némi(lemezes) szûréssel étolaj tisztaságú olajat lehet nyerni (napraforgó,repce). Szóval ne féljünki az amcsiktól hanem csináljuk meg mi magunk olcsóbban, mert meg tudjuk 😊
www.cropell.hu
www.carborobot.hu
Aranyos dolgok ezek ! Ne függjünk már az orosz gáztól annyira 😊)))))
© halgatyó2006. 06. 22.. 15:02||#30
Ez az amerikai bigyódízel nem rossz dolog, csak egy kis félsz van bennem: jól körbe lesszaz bástyázva mindenféle szabadalmi izékkel... szal nem biztos hogy sok hasznunk lesz belõle. Különben is, Európában a szójaolajat importálni kell... mondjuk Amerikából <#nyes> ki lessssz ez találva nagyon
© halgatyó2006. 06. 22.. 15:00||#29
Nem fizeti meg annyira a dolgozóit mint gondolod. Néhány fõnököt persze igen.. a dolgozókat meg majd jól kiszervezik mindenféle kis káeftékbe, ahol a kedvezményeik nagy részét elveszítik ami addig volt (sugaras munkaidõkedvezmény, pótszabadság, nyugdíjkorkedvezmény, kedvezményes villanyszámla)

Az atomerõmû költségeinek több mint 70%-át a gépészeti berendezések amortizációja (ez valami adminisztratív dolog, bennevan a késõbbi leszerelésre képezett költség is) teszi ki, kb. 20% az üzemanyag, a bér kb. 5%. Ha jól tudom... ezek eléggé régi adatok, kb 5 éve ez volt a helyzet
© pipaxy2006. 06. 22.. 12:58||#28
Köszi az infót!
Mondjuk az import olcsóságát lehet indokolni az olcsó ukrán munkaerõvel ahonnan az áram nagy részét vesszük. Így viszont nem szégyen, hogy Paks drágább. Lehetne olcsóbb is, csak ne fizetné meg annyira dolgozóit.
© Caro2006. 06. 21.. 19:59||#27
Megvan:
2004
Import: 7,8 Ft/kWh
Paks: 8,4 Ft/kWh
Visnota: 10.3 Ft/kWh
Innentõl megy felfele egészen a Budapesti erõmû 18,2 Ft/kWh-ig.
© Caro2006. 06. 21.. 19:54||#26
Ha jól tudom 6,5-7,5 Ft/KWh.
De az adat már lehet hogy régi.
© pipaxy2006. 06. 21.. 19:18||#25
Hogyhogy?
Mennyiért importálunk?