Hunter
A csirkével rokonítható a T-rex
A tudomány legnagyobb meglepetésére fehérjét sikerült kinyerni egy 68 millió éves T-rex csontból, amit összevetettek a ma élő fajok fehérjéivel - az eredmény szintén meglepő.
A fosszilizációs elméletek szerint az eredeti szerves anyag nem képes ilyen sokáig fennmaradni, ezért különös érdeklődés övezte az amerikai Észak-Karolina Állami Egyetem bejelentését, mivel a dinoszaurusz csontból kinyert molekulák a kövületekből származók közül messze a legidősebbek.
A fehérjék az összehasonlító vizsgálatok tanúsága szerint leginkább a csirkéére hasonlítanak, ami alátámasztja azt az elképzelést, miszerint a madarak és a dinoszauruszok között közvetlen evolúciós vonal húzódik, a dinoszauruszok királyának tartott Tyrannosaurus Rex rokonsága az egyik legelterjedtebb baromfival némileg mégis megdöbbentette a terület szakértőit.
A Science magazinban megjelent tanulmányukban a Mary Schweitzer vezette kutatócsoport elsősorban technikájuk hasznosságát bizonygatta, mellyel elvileg bármely élő és kihalt organizmus között evolúciós párhuzam vonható. Emellett azt is hangsúlyozták, hogy az eredeti szerves anyag a dinoszaurusz lágy szövetéből származik, nincs szó szennyeződésről.
A kutatás alapja az a rendkívül jó állapotban konzerválódott dinoszaurusztetem, amit Schweitzer és munkatársai két évvel ezelőtt a kelet-montanai Hell Creek sziklái közt találtak. A lelet magába foglalt egy koponyát, a T-rex mindkét combcsontját és mindkét sípcsontját. A csontokban még használható állapotban megmaradtak a lágy szövetek, köztük a vérerek is. A kövületeket legalább 1000 köbméter laza homokkő fedte, ami közé iszap keveredett, szinte tökéletes szigetelőanyagot alkotva a baktériumok és a talajvíz támadásai ellen.
A felfedezett proteinek a ruganyos összekötő szövetekhez, az úgynevezett kollagénekhez tartoznak. Ez a szövet teszi ki a csont szerves anyagainak a nagy részét, a fehérjék mellett ásványokból tevődik össze. Az ásványok távozásával egy kollagén mátrix marad. A fehérjék jelenlétét tömeg spektrometriával erősítették meg, ami kimutatta, hogy a T-rex csontjai a kollagénre jellemző aminosav szekvenciákat tartalmaznak.
A kinyerés után a kutatók összehasonlították felfedezésüket az élő állatok adatbázisában található sémákkal. Az elemzés szerint a dinoszaurusz kollagénje szerkezetileg a csirkééhez hasonlít, de akadtak hasonlóságok a béka és a tarajos gőte fehérjéivel is.
Ha valaki párhuzamot vonna a felfedezés és a Jurassic Park által felvázolt genetikai vízióval, azt ki kell ábrándítanunk, a protein szekvenciák ugyanis nem tartalmaznak elegendő információt az őslény genomjáról.
A fosszilizációs elméletek szerint az eredeti szerves anyag nem képes ilyen sokáig fennmaradni, ezért különös érdeklődés övezte az amerikai Észak-Karolina Állami Egyetem bejelentését, mivel a dinoszaurusz csontból kinyert molekulák a kövületekből származók közül messze a legidősebbek.
A fehérjék az összehasonlító vizsgálatok tanúsága szerint leginkább a csirkéére hasonlítanak, ami alátámasztja azt az elképzelést, miszerint a madarak és a dinoszauruszok között közvetlen evolúciós vonal húzódik, a dinoszauruszok királyának tartott Tyrannosaurus Rex rokonsága az egyik legelterjedtebb baromfival némileg mégis megdöbbentette a terület szakértőit.
A Science magazinban megjelent tanulmányukban a Mary Schweitzer vezette kutatócsoport elsősorban technikájuk hasznosságát bizonygatta, mellyel elvileg bármely élő és kihalt organizmus között evolúciós párhuzam vonható. Emellett azt is hangsúlyozták, hogy az eredeti szerves anyag a dinoszaurusz lágy szövetéből származik, nincs szó szennyeződésről.
A kutatás alapja az a rendkívül jó állapotban konzerválódott dinoszaurusztetem, amit Schweitzer és munkatársai két évvel ezelőtt a kelet-montanai Hell Creek sziklái közt találtak. A lelet magába foglalt egy koponyát, a T-rex mindkét combcsontját és mindkét sípcsontját. A csontokban még használható állapotban megmaradtak a lágy szövetek, köztük a vérerek is. A kövületeket legalább 1000 köbméter laza homokkő fedte, ami közé iszap keveredett, szinte tökéletes szigetelőanyagot alkotva a baktériumok és a talajvíz támadásai ellen.
A felfedezett proteinek a ruganyos összekötő szövetekhez, az úgynevezett kollagénekhez tartoznak. Ez a szövet teszi ki a csont szerves anyagainak a nagy részét, a fehérjék mellett ásványokból tevődik össze. Az ásványok távozásával egy kollagén mátrix marad. A fehérjék jelenlétét tömeg spektrometriával erősítették meg, ami kimutatta, hogy a T-rex csontjai a kollagénre jellemző aminosav szekvenciákat tartalmaznak.
A kinyerés után a kutatók összehasonlították felfedezésüket az élő állatok adatbázisában található sémákkal. Az elemzés szerint a dinoszaurusz kollagénje szerkezetileg a csirkééhez hasonlít, de akadtak hasonlóságok a béka és a tarajos gőte fehérjéivel is.
Ha valaki párhuzamot vonna a felfedezés és a Jurassic Park által felvázolt genetikai vízióval, azt ki kell ábrándítanunk, a protein szekvenciák ugyanis nem tartalmaznak elegendő információt az őslény genomjáról.