Hunter

Robot segíti az evolúció­kutatást

Kutatók egy számítógépes modell és egy szalamandraszerű robot segítségével igyekeztek kibogozni a gerincesek víziből szárazföldivé válásának titkait. A szalamandrák az angolnák könnyedségével úsznak, azonban amint partot érnek, máris felveszik a gyíkokat jellemző négylábas járást.

Mivel ezek a lények az elmúlt 150 millió évben nem sokat változtak, így a kutatók többsége úgy véli, hogy a szalamandrák azok, akik a mai élővilágból a legjobban hasonlítanak az első szárazföldi gerincesekre. Úszásuk nagyban hasonlít a halakéhoz, hullámzó mozgás és a testhez simuló végtagok jellemzik. Szilárd talajon azonban egy lassú lépkedő járásra váltanak, melyben az átlósan ellentétes végtagok együtt mozognak, miközben a test S-alakot vesz fel. Az azonban, hogy a négylábúak hogyan fejlődtek víziből szárazföldi lényekké egyelőre gerincagyuk összetett kapcsolódásainak titka marad.

A laussane-i Szövetségi Műszaki Egyetem kutatói egy számítógépes modell és egy szalamandraszerű robot segítségével igyekeztek kibogozni a kapcsolódások által elrejtett információkat, melynek eredményeiről a Science eheti számában számoltak be. Az Auke Jan Ijspeert professzor által vezényelt kutatás arra utal, hogy az evolúciós átmenet sokkal inkább az úszáshoz használt rendszer újrahasznosításával és kiterjesztésével zajlott, mintsem egy teljesen új mozgási rendszer kifejlesztésével. Elméleteik szerint mindehhez nem kellett különösebben nagy agykapacitás-növekedésnek sem végbe mennie.

A kutatók ennek igazolására elsőként lemodellezték az orsóhal, egy primitív angolnaszerű lény idegrendszerét, majd funkciókkal látták el a robot végtagjait. A modell egy laptopon futott, ami vezetéknélküli jelekkel vezérelte a Salamandra Robotica járását és úszását.


A megfigyelések szerint bár a mozgást koordináló rendszer meglehetősen komplex és kifinomult, a közlekedési módhoz és a hozzá kapcsolódó testtartás megváltoztatásához szükséges stimulációk rendkívül egyszerűek, mindössze az agy által kiküldött két egyszerű jel váltakoztatásával megoldható volt a feladat. A gerinc mentén végig futó, a neuronok által vett aszimmetrikus jelek vezérelték a robot forgási irányát úszás és járás közben is. A szalamandra esetében tehát az agy csak az irányt és a sebességet szabályozza, a mozgást a gerincagy vezérli, jó példa erre a fejétől megszabadított csirke esete, ami azután is képes még szaladni, miután elválasztották az agyat a testtől.

A modell magyarázatot adott a gerincagy és a neuronok együttműködésére, azonban nem veszi figyelembe a kialakult mozgásból származó információkat, figyelmeztetett a publikációt értékelő egyik professzor, Keith Stillar a skóciai Szent András Egyetem biológia tanszékének vezetője. Stiller az idegrendszeri visszajelzés, a neuronok által a mozgás során létrehozott információkat hiányolta a rendszerből, melyekkel jóval mélyrehatóbb ismereteket szerezhetnének.

Összességében azonban üdvözölte és fontosnak értékelte a kutatást, kitűnő kiindulási pontnak nevezve, melyhez ha sikerül hozzáadni a fenti részleteket is, akkor a tudósok közvetlenül vizsgálhatják a négylábúak evolúcióját, ami választ adhat arra a kérdésre is, hogy mire használták a még elsődlegesen vízi gerincesekként fejlődésnek indult végtagjaikat.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • SimonTheRobot #153
    Tetszik, hogy egyre többen vagyunk, akik hisznek a mesterséges értelem létrehozásában.....
    Én sem véletlen építek robotokat:
  • DcsabaS #152
    En itt evolucion az ALTALANOS ertelemben vett evoluciot ertem, tehat nem azt a specialis fajtajat, amely a fajok eredeterol (Darwin), vagy a foldi elovilag eredeterol es fejlodeserol szol (genezis).

    A definiciom szerint egy eloleny nem azert "evolucio kepes", mert teszem azt 20 evekent egyszer szaporodik, vagy a populacio mondjuk 10 ezer evenkent uj fajt produkalhat, hanem mert a BELSEJUKBEN, STRUKTURAJUKBAN, a NORMAL ELETUK SORAN az EVOLUCIOS MECHANIZMUST MUKODTETIK, ES A FEJLODESI LEHETOSEGEIKET DONTOEN EZ HATAROZZA MEG.

    Tehat pl. 1 db ferfi (aki onmagaban nem szaporodasi egyseg, nem populacio es nem is faj) megis eloleny (mar persze ha el (:-)...), mert a szervezete (egy bizonyos szintet elero) evolucios mechanizmussal (illetve ezek rendszerevel) mukodik. Ennek jegyeben a szervezet evolucios valasza az alkalmazkodast igenylo kulso hatasokra az, hogy elszaporit bizonyos fajta sejteket (vagy csak anyagokat), amelyek kozott lehet differencialodas, majd pedig ezek egymassal versenyezve probaljak meg ellatni azt a bizonyos feladatot, majd pedig kozuluk csak a jobbak, vagy csak szerencsesebbek maradnak meg. Kezdve az egyedfejlodesi sejtdifferenciacotol az immunrendszer mukodesen at a csontszovet igenybevetel szerinti fejlodeseig mindig ez a trukk koszon vissza. Ez persze nem igazan meglepo a soksejtu elolenyek eseteben, hiszen a soksejtu elolenyek elemi epitokovei maguk is elolenyek, ertheto tehat, ha a szervezet egesze SOKSZOROSAN KIHASZNALJA az egyes elo sejtek specialis tudasat, az evoluciora valo kepesseget, azaz a szaporodas, mutacio/differenciacio, es utolagos szelekcio lehetoseget.

    A fentiek miatt erdekesebb kerdes, hogy VAJON AZ EGYES SEJTEK BELSEJEBEN is beszelhetunk-e evolucios mechanizmusrol, mert hogy a sejtektol folfele ez nem nagyon kerdeses (kreacionistaktol eltekintve).

    De itt is kette vagnam a kerdest, ugyanis a soksejtu szervezetek sejtjei EUKARIOTA sejtek, amelyek maguk is ugy neznek ki, mintha meg kisebb PROKARIOTA (bakterium szeru) sejtekbol allo soksejtu szervezetek lennenek. Ennek megfeleloen a sejten belul sajat DNS allomanya van olyan sejtSZERVEKnek, mint pl. a mitokondrium, vagy a novenyek kloroplasztja. Sot, nem csak sajat DNS-e, de sajat feherje szintetizalo apparatusa is van ezeknek, amelynek a genetikai kodja SEM teljesen azonos a sejtmagban hasznalt genetikai kodenak! Ezek utan mar nem is csodalkozhatunk azon, hogy a sejt egeszenek szaporodasa nelkul is kepesek szaporodni egyes sejtszervei (amikor szukseg van ra), espedig szinten evolucios mechanizmussal.

    Marad tehat az a kerdes, hogy vajon a PROKARIOTAK belso mukodese mennyiben evolucios mechanizmusu. Es erdekes modon erre is igaz, hogy a sejt belseje olyan specialis biokemiai kornyezetet jelent, amelyben akar egy MOLEKULAKRA is igaz lehet, hogy kepes szaporodni, mutalodni, vetelkedni, kivalogatodni. Ugyanakkor a prokariota sejten kivul/nelkul ez mar nem igaz. E szerint a logika szerint egy virust LEGFELJEBB AZ ALTALA MEGFERTOZOTT SEJTBEN, AZZAL EGYUTT tekinthetunk elonek, azon kivul nem (mert akkor vagy nem mukodik, vagy csak automatakent mukodik).

    A mai prokariotak egyszerubb oserol okkal feltetelezhetjuk, hogy DNS helyett meg csak RNS kodolasu volt, hogy a mai bazis-tripplettes kodolas helyett bazis-duettes volt (kevesebb fele kodolt aminosavval), tovabba hogy nem tudta meg a fotoszintezist (ez valojaban igen fejlett tulajdonsag) es az inverz muveleteket sem (hanem kemoszintetizalo volt).

    Ennel is alacsonyabb fejlettsegi szinten az aminosavak beepitesere vonatkozo rendes kodolasrol sem beszelhetunk, csak arrol, hogy egyes mRNS szeru molekulak tRNS-ek es osi rRNS-ek jelenleteben katalitikusan gyorsithattak egyes aminosavak beepuleset. Ezt a szintet meg nem tekintem elonek.

    Visszaterve az alapkerdesre, hogy mi minden a JELLEMZO TULAJDONSAGA az eletnek, es mi az, ami a KRITERIUMA, szerintem az altalaban felsorolt tulajdonsagokra igaz, hogy "csak tulajdonsagok", amelyek NEM TALALJAK TELIBE A LENYEGET, pl.:
    - NOVEKEDES (jellemzoen elofordul, de egy eloleny olyankor is elhet, mikozben/mialatt zsugorodik)
    - SZAPORODAS (jellemzoen elofordul, de egy eloleny olyankor is elhet, amikor eppen nem szaporodik, vagy ha mar egyaltalan nem is kepes szaporodasra)
    - ANYAGCSERET FOLYTAT (jellemzoen elofordul, de nem minden pillanatban, es pusztan anyagcseret garantaltan elettelen dolgok is vegezhetnek.

    Mas gyakorta hangoztatott tulajdonsagokkal is hasonlo a helyzet, vagyis eleg jellemzoek az elolenyekre (foleg hosszabb idok alatt), de majdnem csak annyira ragadjak meg a lenyeget, mint hogy "az elolenyeknek tomeguk van".

    Ezzel szemben az evolucios mechanizmus nem csupan egy eseti jelenseg az elolenyeknel, hanem eppen a fo mukodesi modjuk, ezert hatarozza meg utodaik fejlodeset (fokozatos atalakulasat) is.
  • BiroAndras #151
    "Az eloleny egy olyan evolucio kepes rendszer"

    Szerintem nem jellemző tulajdonsága az életnek, hanem csupán egy mód, ahogy fejlődik.
  • BiroAndras #150
    "Mind szép és jó, amit írtok, de nem értem, mi a közös 1 PC és egy sejtekből álló élőlényben?"

    A komplex viselkedés. A modern szemlélet az életet komplex dinamikus rendszernek tekinti, amit elsősorban a működése definiál, nem az anyaga.
    Egyébként itt nem is konkrétan az életről, hanem az evolúciórol van szó. Az pedig nem csak élő dolgokra működik. A cél az, hogy igazolják a működőképességét, vagyis azt, hogy képes önállóan létrehozni komplex dolgokat. Minden kétséget kizáróan élőnek nevezhető dolog előállításához még nem tudunk eleget, és nem elég fejlett a technológiánk sem, de idővel ez változni fog.

    "Annyian kutatják, már meg kellett volna találni azt a molekulát, ami beindítja az életfolyamatokat."

    Le vagy maradva egy picikét. Az élet nem egy molekula, hanem egy rendszer, lényeg nem az alkatrészekben van, hanem azok kölcsönhatásaiból kialakuló működésben.

    "Mert a fagyasztás, a dehidratáció stb mind élő anyagra vonatkozik."

    Ez nem így van. Vannak pl. halak, és hüllők, amik jól viselik a fagyasztást. A dehidratációt is elviselik egyes baktériumok, meg pár növények magja, de azért azok is élőlények.
    Egyébként ez nem az élet jellemzője, hanem a szén- és vízalapú kémiáé.

    "A mindenható tudomány vajon képes-e arra, h egy kis kavicsot ( ami nem is élőlény) eltörjön, majd ragasztás nélkül újra öszzeillessze eredeti állapotába?"

    Ennek a kérdésnek mi értelme?

    "Akkor hogyan tanulmányozzák az életet, mikor még most sem tudják, mi az?"

    Ha csak azt tanulmányozhatjuk, amiről pontosan tudjuk, hogy micsoda, akkor el se kezdhettük volna a tudományt művelni.
    Egyébként meg egy olyan fogalom, amit nem is lehet pontosan definiálni. Nagyjából folytonos átmenet van az élő és élettelen dolgok közt. Például a vírusok határesetnek számítanak, hiszen alig többek egy darab RNS molekulánál, mégis sok szempontból élőnek tekinthetők, és általában élőlényként is gondolunk rájuk.
  • BiroAndras #149
    "Csomó, de nem mind..."

    Már megint eltereled e figyelmet a lényegről. Arról van szó, hogy MŰKÖDIK. Innentől a részleteken vitatkozni értelmetlen.
    Egyébként egy kezdetleges modeltől butaság lenne elvárni, hogy minden kis részletben azonos legyen az eredetivel. A model készítés eleve arról szól, hogy egy valós rendszer kezelhetetlen sok tulajdonságát kezelhető mennyiségűre csökkentsük, lehetőleg úgy, hogy a legfontosabbak maradjanak meg. És ha hibázunk, azt rögtön tudni fogjuk abból, hogy a model viselkedése jelentősen eltér az eredetiétől.
    Jelen esetben a cél csupán az evolúció működőképességének igazolása volt, nem az egész életé. Ezt a célt pedig gyakorlatilag tökéletesen teljesítették. Bár az evolúció alapelve végtelenül egyszerű, komplex rendszerekre alkalmazva végtelenül komplex viselkedést kapunk. Az elméletileg megjósolt, a természetben megfigyelt, és a szimulációkban tapasztalt evolúcióval kapcsolatos jelenségek nagyon szépen egyeznek.

    "Nagy vonalakban helyes az evolúció-elmélet"

    Nem nagy vonalakban, hanem minden részletében. Vita maximum azzal kapcsolatban lehet, hogy az evolúció kizárólagosan felelős-e az élet fejlődéséért.

    "csak éppen bizonyos fontos részletek maradnak homályban."

    Pl.?
  • DcsabaS #148
    "Mind szép és jó, amit írtok, de nem értem, mi a közös 1 PC és egy sejtekből álló élőlényben?..."
    Eppenseggel van sok kozos vonas (az anyagi strukturakkal kapcsolatos fejtegetesek pl. egyarant ervenyesek rajuk - legalabbis a materialistak szerint), viszont ami adott esetben kulonosen erdekes, hogy egy kozonseges PC-n is lehet tanulmanyozni (modellezni) evolucios jelensegeket. Ez pedig onmagaban bizonyitja az evolucios mechanizmus mukodokepesseget, hiszen az orrunk elott zajlik le a dolog. Ezert joggal csodalkoznak az evolucionistak, hogy a kreacionistak miert vonjak ketsegbe az evolucio realitasat a genezissel (a fajok eredetevel, avagy a biologiai evolucioval) kapcsolatban, amikor pedig az evolucios mechanizmus feltetelei ott is ugyanugy adottak.

    "Annyian kutatják, már meg kellett volna találni azt a molekulát, ami beindítja az életfolyamatokat."
    Nem biztos, hogy jol ertelek. Egyetlen bizonyos molekulara gondolsz, amitol egy eloleny elove valik?!? De hiszen ha ilyesmin mulna az elet, akkor a vilag legegyszerubb dolga lenne valamit elove tenni, hiszen csak bele kellene tenni azt a "csodamolekulat"!
    Ezzel szemben az elete egyfajta MUKODESI ALLAPOT, ami csupan LEHETSEGES A MOLEKULAKNAK EGY BIZONYOS RENDSZERE REVEN, de ugyanugy LEHETSEGES LEHET MOLEKULAKNAK MAS RENDSZERE REVEN IS (sot, elvben elkepzelheto volna nem molekularis alapon is, bar erre vonatkozoan konkret ismeretunk nincs). Szoval a rendszer, a struktura, a mukodes a lenyeg.

    Vagy arra kerdeztel, hogy milyen jellegu molekulak kialakulasaval kezdodhetett a foldi elet evolucioja? Nos, feltehetoen olyan molekulakeval, amelyek kozponti szerepet jatszanak az elolenyek mukodeseben, ugyanakkor kemcsovekben is ugyszolvan maguktol (in vitro) keletkeznek, megfelelo homersekleti, kemiai, elektromos, stb. kornyezetben (pl. aminosavak es nukleinsavak is).

    "Mert a fagyasztás, a dehidratáció stb mind élő anyagra vonatkozik."
    Eppenseggel garantaltan NEM ELO anyagot es eszkozt is lehet fagyasztani, illetve dehidratalni, amely ilyen allapotban nem kepes ellatni funkciojat, csak ha ujra felmelegitettuk, illetve hidrataltuk.

    "Tehát a mag csak felfüggesztette az életfolyamatait, nem indul bomlásnak, a 2éltű is ugyanígy viselkedik."
    Eppenseggel egy hullat (vagy egy gepet) is tartosithatunk fagyasztassal, es tavolrol sem azert, mert "csupan felfuggesztette az eletfolyamatait"! A homerseklet csokkentese tetszoleges statikus fizikai szerkezet tartositasahoz jo.
    A kerdes tehat inkabb az, hogy milyen kezdetben statikus strukturat lehet felmelegitessel ugy dinamizalni, hogy aztan eletre keljen.

    "Ez az egyik legfontosabb kérdés ebben a témában:
    mi az élet? a halál miért olyan visszavonhatatlan?"
    Vegre valami, amiben tokeletesen egyetertunk (:-))), legalabbis ami az elso kerdesedet illeti (:-). Kezdem tehat a masodikkal, hogy gyorsan eltegyuk az utbol: a halal azert visszavonhatatlan, mert EZ A DEFINICIOJA. Szoval itt a jo kerdes csak az lehet, hogy milyen merteku passzivitasbaol van visszaut az elo allapotba, ami viszont "technologia fuggo" lehet.
    Az elet mibenletere vonatkozoan vannak a kozforgalomban meglehetosen haszontalan szovegek is, amelyek csupan jellemzesek, de NEM DEFINICIOK. Persze, ha adunk egy preciz definiciot, az meg nem biztosan fogja lefedni PONTOSAN AZOKAT, amiket egyebkent ELOLENYNEK SZERETNENK tekinteni.

    En speciel azt gondolom, hogy jobb adni egy olyan definiciot, amely nem kizarolag az ismert foldi eletre van meretezve, hanem amelyik inkabb elvi alapon probal allni, es ezert a segitsegevel MEG ISMERETLEN LENYEKROL is el tudnank donteni, hogy elolenyek-e, vagy sem. (Vagyis nem esnenk abba a hibaba, hogy csak azert nem tekintenenk elonek, mert nem foldi eredetu leven, esetleg nemely lenyegtelen dologban kulonboznek.) Az elobbiek szerint az en definiciom meglehetosen tag (sokkal tagabb a biologusokenal), es a kovetkezo:
    1.) Az eloleny egy olyan evolucio kepes rendszer, amely
    2.) a lehetseges tulajdonsagok atorokitesenel olyan kodolast hasznal, amelynek szempontjabol kozombos a tarolt informacio.

    Az elobbit (nemi raeszelesre) kiegeszithetem azzal, hogy
    3.) a rendszer atomokbol, molekulakbol alljon. (De ez mar egy engedmeny a "hagyomanyos" eletformak fele.)

    A definiciom miatt abszurdnak talalom, ha valaki az elolenyekkel kapcsolatban az evolucios mechanizmus lehetetlenseget gondolja (:-).
    A 2.) pont miatt az elolenyek az evolucio kepes rendszerek RESZHALMAZAT alkotjak. Csak erre a reszhalmazra igaz, hogy a genetikai informacio szinte akadalytalanul bovulhet, burjanozhat, vagyis valoban nagy tavlatokban atalakulhat. Szerintem ugyan a kozonseges evolucios rendszer (a genetikai informaciot nem kodolo) atalakulhat kodolova, de ezt a fejlettsegi szintet MEG NEM tekintem elonek.

    Na most ha eltekintunk a 3.) ponttol, vagyis csak az evolucio kepesseget es a kodolast vesszuk alapul, akkor pl. az EMBERI NYELVEK IS ELOLENYEK (szamomra ez nem problema (:-).) Megpedig olyan specialis fajtak, hogy csak beszelni kepes elolenyek reven letezhetnek. (Amikent pl. a soksejtu elolenyek meg onmagukban elo egyes sejtek reven letezhetnek.)

    (A tobbi dologhoz is volna velemenyem, de mar tul keso van, ugyhogy bye!)
  • HUmanEmber41st #147
    Mind szép és jó, amit írtok, de nem értem, mi a közös 1 PC és egy sejtekből álló élőlényben?
    Annyian kutatják, már meg kellett volna találni azt a molekulát, ami beindítja az életfolyamatokat. Mert a fagyasztás, a dehidratáció stb mind élő anyagra vonatkozik. Tehát a mag csak felfüggesztette az életfolyamatait, nem indul bomlásnak, a 2éltű is ugyanígy viselkedik.
    Ez az egyik legfontosabb kérdés ebben a témában:
    mi az élet? a halál miért olyan visszavonhatatlan?

    A mindenható tudomány vajon képes-e arra, h egy kis kavicsot ( ami nem is élőlény) eltörjön, majd ragasztás nélkül újra öszzeillessze eredeti állapotába?

    És ez csak egy egyszerű, élettelen anyag. Akkor hogyan tanulmányozzák az életet, mikor még most sem tudják, mi az?
    De megelőlegezve a tudást (az életről) már mindenféle elméleteket és matematikai absztrakciókat bizonyított tényekként kezel a tudományos világ. Persze reggelenként mindenki előírás szerint Occammal borotválkozik..
  • dez #146
    Csomó, de nem mind... Ez a bökkenő. Persze kicsire nem adunk, mi? Hát, ez a részeg építőmunkások szlogenje.

    Nagy vonalakban helyes az evolúció-elmélet, és a többi materialista szemléletű elmélet, csak éppen bizonyos fontos részletek maradnak homályban.
  • BiroAndras #145
    Az idézet valóban felhívja a figyelmet egy az élőlények és a gépek közti fontos különbségre.
    De:
    1. Az hogy van különbség nem jelenti azt, hogy nincs hasonlóság.
    2. A példa ugyan nem pontosan erről szól, de a legfontosabb különbség az élőlények és a gépek között a tervezési filozófiában, és a gyártástechnológiában van. A tervezésnél evolúcióról van szó mérnöksereg helyett, a gyártásnál pedig önszerveződésről gyártósorok helyett. És ezt a különbséget épp az evolúció ellenzői szokták elfelejteni, amikor pl. arra hivatkoznak, hogy gépek nem jönnek létre maguktól.
    Másrészt ez a különbség nem szükségszerű, csupán a technológiánk korlátaiból adódik. De ma már a gépek tervezésénél is időnként használnak mesterséges evolúciót, és a gyártásnál önszerveződést is, és a jövőben ezeknek egyre nagyobb szerep fog jutni.
  • BiroAndras #144
    "Ha csak ennyi az élet, ha csak ennyi különbözteti meg az "élő" és "élettelen " anyagot, akkor tök egyszerű lenne összerakni bármilyen fajta alapon működő sejtet "halott" anyagokból aztán amikor hozzáadjuk az utolsó alkotóelemet, rögtön "életre kel""

    A te logikád szerint az én vidokártyámat például tök egyszerű összerakni, hiszen csupán 700 millió egyforma tranzisztorból áll. De akkor hogy lehet, hogy az hogy egy halom mérnök 5 évet dolgozott rajta?

    "A számítógépes szimulációk programját pedig (biztosan) materialista szemléletű matematikusok írták, belevéve a szerintük fontos és kihagyva a szerintük nem fontos aspektusokat."

    Pontosan erről van szó. Csak éppen valami "csoda" folytán ezekből a "materialista" szemlélettel összerakott programokból gyönyörűen kijön egy csomó az élőlényekre jellemző tulajdnoság. És szépen igazolják az evolúció elvének működőképességét is (mutáció+szelekció=fejlődés). Ezek pedig épp azt igazolják, hogy nagy valószínűséggel helyesen választották ki, hogy milyen aspektusokat érdemes figyelembe venni.
    Egyébként a neten tonnaszámra találhatsz példákat (pl. : http://www.genarts.com/karl/papers/siggraph94.pdf)