SG.hu·

Milyen gyors lehet az evolúció?

A Harvard biológusai szerint ha egy faj populációjának szüksége van a változásra, akkor a természetes kiválasztódás akár hónapokon belül is végbemehet.

Az evolúció tehát egy gyors folyamat, szemben az általános nézettel, miszerint sokkal inkább egy rögös úthoz hasonlítható, mintsem egy szupersztrádához. A Science magazinban megjelent tanulmány egy gyík, a Bahamák kis szigetein honos Anolis sagrei populációján alapul, amelynek egy új ragadozóval kellett szembenéznie. A kutatók megfigyelései szerint a természetes kiválasztódás egész rövid idő alatt szinte teljes fordulatot vett, először a hosszabb, majd a rövidebb végtagokkal rendelkező egyedeket favorizálva.

Igazi ritkaságnak számítanak manapság azok a helyzetek, melyekben a kutatók megfigyelhetik az evolúció munkáját, hiszen az esetek döntő többségében valóban rendkívül hosszú idő alatt mennek végbe a változások. A Harvard kutatói azonban úgy vélték, van esélyük felgyorsítaniuk a folyamatot, sőt meg tudják jósolni a következményeit is.

Jonathan B. Losos evolúciós biológus és munkatársai egy ragadozó gyíkot, a Leiocephalus carinatust telepítették be a kísérleti alannyá vált populáció élőhelyének egyes szigeteire, míg hat szigetet érintetlenül hagytak, ezek szolgáltatták a kontroll csoportot.

A bennszülött Anolis sagrei idejének nagy részét a földön tölti, azonban a szintén a talajt kedvelő ragadozó érkeztével előtérbe kerültek számára a fák és cserjék. Losos teóriája szerint a ragadozó megjelenésével a hosszabb lábakkal rendelkező, gyorsabban futó anolisz gyíkok esélyesebbek arra, hogy ne váljanak zsákmánnyá. Viszont ahogy a gyíkok egyre inkább átszoknak a fásszárú lakhelyekre, a természetes kiválasztódás előtérbe fogja helyezni az ágak közötti manőverezéshez előnyösebb rövidebb végtagokat.

A kutatók hipotézise mondhatni teljes egészében valóra is vált. A ragadozó érkeztét követően hat hónappal azt észlelték, hogy az anolisz populáció közel felére csökkent a ragadozókkal benépesített szigeteken, és egyértelműen azok voltak előnyben, akik hosszabb lábakkal rendelkeztek, azaz a túlélők többsége a gyorsabban futók csoportjából került ki. Újabb hat hónap elteltével azonban, ahogy az anolisz gyíkok egyre inkább eltávolodtak a talajtól, a szelekció nyomásának köszönhetően a dolgok kezdtek erőteljesen a visszájukra fordulni. A túlélők most már jóval rövidebb lábakkal rendelkeztek, mint a kontroll szigeteken élők, számuk pedig újra növekedésnek indult.

A talajról a magasba való átköltözés érezhetően drámai visszafordulást eredményezett, magyarázta Losos, hozzátéve, hogy a viselkedésbeli rugalmasság gyakran elképesztően gyors változásokhoz vezet az evolúcióban. Az evolúciós biológia természeténél fogva történelmi tudomány, azonban a mikroevolúciós kísérletek és a makroevolúció történeti elemzései együtt igen gazdag tudásanyagot tárhatnak elénk a biológiai sokszínűség kialakulásáról.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© dez2007. 04. 01.. 03:48||#218
Dehogynem, az ilyesmi teljesen ki tudja készíteni az embert.
© dez2007. 04. 01.. 03:47||#217
A #209-est nagyon nehezedre esne elolvasni?
© BiroAndras2007. 04. 01.. 00:08||#216
"A "dzsumbujbeli" családokban túl sok a stressz, és éppenhogy az érzelmi zûr, ami eléggé be tud tenni az egyéni fejlõdésnek."

Ezek nyílván befolyásolják a fejlõdést, de nem ennyire. Tény, hogy zsenik mindenhol vannak, csak nem feltétlen a tudományokban vagy mûvészetekben alkotnak nagyot. Akik rosszabb anyagi és társadalmi körülmények közt nõnek fel, azok kényszerûségbõl gyakorlatiasabb problémákkal foglalkoznak.
© BiroAndras2007. 03. 31.. 23:41||#215
"az agysejtek nagy részét 1. nem használjuk, vagy 2. hibásan használjuk."

1. És akkor mégis mit csinálnak és mire vannak azok a sejtek? Minek nõtt ekkorára az ember agya, ha sokkal kevesebb agysejttel is ugyanilyen jól mûködne? Akár evolúció akár teremtés, akár valami egyveleg történt itten, sehogy se áll össze a dolog.
2. Hogy a francba lehet egy darab agysejtet hibásan használni, és pláne hogy tudjuk ezt tudatosan elkövetni?
© dez2007. 03. 28.. 01:24||#214
Akadékoskodásomról talán, de hogy értetlenségemrõl... Azt nem mondhatod. Egyet nem értés az más.
© Epikurosz2007. 03. 27.. 21:19||#213
dez, te mindig is híres voltál az akadékoskodásaidról és értetlenségedrõl. Folytassa, felség! :-)
Engem nem zavar. Vak tyúk vagyok, és a hsz-idban úgyis találok azért néhány szeget és velõscsontot, amin majd alkalomadtán elrágódom. :-)
© dez2007. 03. 27.. 19:05||#212
Én meg továbbra is azt hiszem, hogy ez félremagyarázás. A "dzsumbujbeli" családokban túl sok a stressz, és éppenhogy az érzelmi zûr, ami eléggé be tud tenni az egyéni fejlõdésnek. Továbbá, nem lesz abból zseni, akit egy üres szobában tartanak egész gyerekkorában, éppen ellenkezõleg.
© Epikurosz2007. 03. 27.. 18:16||#211
<i>"Epikurosznak igaza volt, mikor megpróbálta kifejteni azt, hogy miért ritkák a dzsumbujbeli zsenik, az emberi agy meglehetõsen sok energiát feccöl bele abba, hogy társasági életet éljünk. "</i>

No, igen, és ez csak egy a sokból, amiben igazam volt/van. :-)
(szemérmesen el)
© Epikurosz2007. 03. 27.. 12:18||#210
Kukucs!
ezt olvassátok el. Megéri!
© dez2007. 03. 26.. 06:16||#209
Igen, arra a 100%-os dologra gondoltam.
Koncentrációzavar, depresszió, deszinkronizáció, stb.