Hunter

Meglepően sokszínű az emberi DNS

A DNS legújabb vizsgálatai szerint téves az a nézet, mely szerint egy-egy ember genetikáját tekintve szinte teljesen azonos.

Az általánosan elfogadott nézet az Emberi Genom Projekt (HGP) öt évvel ezelőtti eredményeiben gyökerezik, ez ugyanis megállapította, hogy a Földön ma élő emberekből bármelyik kettő genetikai tartalmát és azonosságát tekintve 99,9%-ban megegyezik egymással. Az utóbbi évek génállomány elemzései, akárcsak a HGP, túlnyomórészben a sejt tevékenységünket programozó biokémiai kód betűiben jelentkező apró különbségek elemzésére összpontosítottak, míg korábban a kifejezetten nagy, akár mikroszkóppal is látható eltérések kerültek a figyelem középpontjába.

Egy nemzetközi kutatás 270, származásukat tekintve japán, kínai, nigériai, amerikai és európai ember DNS-ét elemezte és jókora területeket talált, melyek mutálódtak, megkettőződtek vagy teljes egészében hiányoztak. Ezek a nyereségek és veszteségek, az úgynevezett CNV-k (copy number variations), azaz másolódási szám variációknak egy része hatással van egészségünkre is.

A Nature-ben publikált kutatás mögött álló nemzetközi konzorcium tudósai úgy vélik módszerükkel, ami a nagy és a kis eltérések között elhelyezkedő közepes módosulásokra összpontosít, egy komplexebb, magasabb rendű ingadozást fedeztek fel a kódban, ami jelentős hatással lehet az orvosi diagnózisok és az új gyógyszerek kialakítására, sőt akár még az emberi evolúcióról szerzett ismereteinkre is - nyilatkozott a projektben vezető szerepet betöltő dr. Matthew Hurles, a brit Wellcome Tröszt Sanger Intézetének kutatója a BBC News oldalán.

Az új eredmények választ adhatnak arra, hogy egyes egyének miért érzékenyebbek bizonyos betegségekre, vagy miért reagálnak jobban egyes gyógyászati készítményekre, míg mások esetében a kezelések hatástalannak bizonyulnak.


Minden egyes kromoszómáknál jól kivehető a veszteségek (piros) és a nyereségek (zöld) sémája

A kutatók elképedve vették tudomásul, hogy az emberi genetikai kód közel egynyolcadában, 2900 génben 1447 CNV-t találtak, ami annyit jelent, hogy gyakorlatilag minden egyes ember egyedi nyereségi és veszteségi sémával rendelkezik. Ha a CNV-ket figyelembe vesszük, nem egyetlen tized, hanem a becslések szerint 12%-os eltérés is adódhat egy-egy ember között. A másolódási variációk feltehetőleg a genetikai anyagok keveredésével függnek össze, a petesejt és a spermium termelődésekor alakulhatnak ki, ez a folyamat ugyanis fokozottan hajlamos a hibákra.

A betegségekhez köthető gének közel 16%-a rendelkezik CNV-kkel, állapította meg a kutatás. Ezek közt találhatók rendkívül ritka genetikai rendellenességeket okozó szindrómák, mint a DiGeorge, a Williams-Beuren és a Prader-Willi, melyek skizofréniát, hályogot, gerincizom sorvadást és érelmeszesedést okoznak, de találunk ezeknél jóval gyakoribb kórokat is.

A májbántalmak, a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór, a maláriára való érzékenység és a HIV mind a gén kód egybetűs variációi kapcsán jelentkeznek, ezáltal köthetők a CNV-khez is. Éppen ezért rendkívül fontos a terület vizsgálata, hangsúlyozták mind a kutatásban résztvevők, mind az eredményeket ellenőrző szakemberek.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • dez #44
    Még ha tökéletesen menne a másolás, akkor sem lenne egyforma a szüleivel a gyermek, mivel ugyebár megtermékenyítéskor keverednek a gének. Ez a változatosság sok szempontból előnyös.
  • Piel #43
    Talán kezdjük azzal, hogy placenta=méhlepény. A fejlődő magzat az anyaméhben ezen a szűrőn keresztül kapja az oxigént, a tápanyagot, és távozik a salakanyag a szervezetéből ha egyáltalán keletkezik ilyen. Ezt talán Dr Czeizel Endre jobban el tudná mondani. A köldökzsinór csak a méhlepény és a magzat között biztosítja az összeköttetést. Szüléskor, a gyermek megszületése után kis idővel a méhlepény leválik a méh faláról és a gyermek után ez is távozik az anya szervezetéből. Az emberben vannak természetes úton bekerült baktériumok, (gondoljunk az emésztést segítőkre) amik a természetes élőflórát biztosítják a szervezetben. A szüléskor a gyermek egy részét megkapja az anyától, másik részét a szoptatás során, a többi a környezetből jön.

    A DNS-ről csak az a véleményem, hogy mivel olyan összetett és bonyolult ezért nem is lehet minden ember ugyanolyan. DNS-ben pici eltérés, az másik egyedben hatalmas változást (más külsőt, betegségekre hajlamot) eredményez. A természet nem tud (vagy nem is akar) jól másolni, ezért az új egyed reprodukciója sem teljesen azonos a szülőkkel, csak hasonló. Pontosan ez az a része a fejlődésnek ami a fejlődést és a környezethez való alkalmazkodást elősegíti. Különben lehet, hogy az élet rég kihalt volna.
  • Viet #42
    Amijota kiderült hogy a kezünk világí már megsem lepődöm.
  • CsőKujts #41
    Aha! SZerintem akkor talán jobb ha ezt se hisszük el... Kezd teli lenni a tököm ezekkel a tudósokkal akik mindenféle hülyeségeket kijelentenek azt ha esetleg nem igaz akkor az arcizmuk se rezdül...
  • Cuchulainn #40
    Meg hogyha így lenne, akkor a születéskor egy bazi nagy seb lenne az anyán és a kiskölkön is, és szuépen elvérezne mindkettő(meg elfertőződne stb...)
  • Cuchulainn #39
    Mert ez a szerkezet a tojás belsejében lévő struktúrából jött létre, és ott nem működött volna másképp. Ha bővebben érdekel a dolog akkor nézz utána az amnioták evolúciójának :)
  • plamex #38
    és mi van ha az anya dohányzik ? Szűrő nem működik ilyen esetben ? Vagy a nikotin hasznos anyagnak minősül ?
  • Epikurosz #37
    Kezdem kapisgálni.
  • dez #36
    Ejj, de hát úgy is van. Honnan kapná? Csak van egy szűrő a kettő között. Szép is lenne, ha nem lenne.
  • Epikurosz #35
    Ki vagyok ábrándulva. Azt hittem, hogy az anya eszik, lélegzik, stb. és a gyerek mindent a köldökzsinóron keresztül kap. Úgyy egyszerűbb lett volna, és könnyebben meg lehetett volna érteni az egészet. Minek kell ennyire elbonyolítani a dolgokat, nem értem.