Hunter
Felturbózzák a búzát
Az amerikai Kalifornia Egyetem az USA Mezőgazdasági Minisztériumával közösen, illetve az izraeli Haifa Egyetem közreműködésével a vad búza azon génjét klónozta, ami megnöveli a gabona fehérje, cink és vas tartalmát.
A búza a világ egyik legjelentősebb terménye, az emberek által elfogyasztott kalóriák megközelítőleg egyötödét biztosítja, ezért tápértékének egészen kis növekedése is nagy segítség a fehérje és a kulcsfontosságú mikrotápanyagok hiányának csökkentésében, magyarázta a projekt vezetője, Jorge Dubcovsky professzor. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint több mint 2 milliárd ember nem képes elegendő cinket és vasat bevinni a szervezetébe, illetve 160 millió 5 év alatti gyermek esetében nem elegendő a napi protein bevitel.
A klónozott gén, a GPC-B1 felgyorsítja a gabona beérését és az eddig elvégzett tanulmányok szerint 10-15%-kal növeli fehérje, valamint mikrotápanyag tartalmát. Ezen hatások bizonyítására a kutatók genetikailag módosított búza családokat hoztak létre, melyben az RNS interferencia technikájával csökkentették a GPC, azaz Grain Protein Content (gabona fehérje tartalom) géneket.
Az eredmény látványos volt. A genetikailag módosított gabonaszemek hetekkel később értek be mint a kontrollcsoport tagjai, és 30%-kal kisebb fehérje, cink és vas tartalommal rendelkeztek társaiknál, anélkül, hogy méretükben bármilyen változás állt volna be. A kísérlet megerősítette, hogy az összes táplálkozási szempontból fontos változásért egyetlen gén a felelős.
A kutatók megfigyelése szerint minden egyes tenyésztett kenyér- és tésztabúza változat rendelkezik a GPC-B1 egy nem működő másolatával, ami arra utal, hogy ez a gén a búza nemesítésével veszhetett el. Újbóli beiktatása a vad fajokból a kereskedelmi forgalomba kerülőkbe magában hordozza tápértékük növelésének lehetőségét, magyarázta Dubcovsky professzor, aki szerint kísérletük egyben jó példája a növények genetikai sokszínűséget biztosító vad csíraplazma megőrzésének fontosságára és jelentőségére.
A professzor által vezetett konzorcium koordinált mezőgazdasági projektje folyamatosan dolgozik a GPC-B1 gén bevezetésén, ami Dubcovsky szerint nem ütközhet ellenállásba, mivel nem génmanipulációról van szó.
A búza a világ egyik legjelentősebb terménye, az emberek által elfogyasztott kalóriák megközelítőleg egyötödét biztosítja, ezért tápértékének egészen kis növekedése is nagy segítség a fehérje és a kulcsfontosságú mikrotápanyagok hiányának csökkentésében, magyarázta a projekt vezetője, Jorge Dubcovsky professzor. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint több mint 2 milliárd ember nem képes elegendő cinket és vasat bevinni a szervezetébe, illetve 160 millió 5 év alatti gyermek esetében nem elegendő a napi protein bevitel.
A klónozott gén, a GPC-B1 felgyorsítja a gabona beérését és az eddig elvégzett tanulmányok szerint 10-15%-kal növeli fehérje, valamint mikrotápanyag tartalmát. Ezen hatások bizonyítására a kutatók genetikailag módosított búza családokat hoztak létre, melyben az RNS interferencia technikájával csökkentették a GPC, azaz Grain Protein Content (gabona fehérje tartalom) géneket. Az eredmény látványos volt. A genetikailag módosított gabonaszemek hetekkel később értek be mint a kontrollcsoport tagjai, és 30%-kal kisebb fehérje, cink és vas tartalommal rendelkeztek társaiknál, anélkül, hogy méretükben bármilyen változás állt volna be. A kísérlet megerősítette, hogy az összes táplálkozási szempontból fontos változásért egyetlen gén a felelős.
A kutatók megfigyelése szerint minden egyes tenyésztett kenyér- és tésztabúza változat rendelkezik a GPC-B1 egy nem működő másolatával, ami arra utal, hogy ez a gén a búza nemesítésével veszhetett el. Újbóli beiktatása a vad fajokból a kereskedelmi forgalomba kerülőkbe magában hordozza tápértékük növelésének lehetőségét, magyarázta Dubcovsky professzor, aki szerint kísérletük egyben jó példája a növények genetikai sokszínűséget biztosító vad csíraplazma megőrzésének fontosságára és jelentőségére.A professzor által vezetett konzorcium koordinált mezőgazdasági projektje folyamatosan dolgozik a GPC-B1 gén bevezetésén, ami Dubcovsky szerint nem ütközhet ellenállásba, mivel nem génmanipulációról van szó.
