Hunter
Új DNS-technikával Hasfelmetsző nyomában
Minden idők egyik legnagyobb bűnügyi rejtélye oldódhat meg hamarosan a DNS-technikában elért áttörésnek köszönhetően.
A módszer, amit az ausztrál Griffith Egyetem kutatója, Ian Findlay fejlesztett ki, képes egyetlen, akár 160 évvel ezelőtti emberi sejtből DNS-ujjlenyomatot kinyerni. A Cell Track-ID elnevezésű eljárás, mellyel Hasfelmetsző Jack kilétét szeretnék végre felfedni, a hagyományos DNS-kinyerési technika módosításából jött létre. Az alapul vett STR (short tandem repeating) rendszer a DNS-t több milliárdszor erősíti fel, miközben egészen egyedi jelek után kutat, azonban míg ehhez a módszerhez legalább 200 sejt szükséges, a Cell Track-ID egyetlen sejttel is beéri.
Alapvetően nincs sok különbség a két módszer között, csupán finomítottak az eredeti technikán egy sokkal jobb kinyerési protokollt érve el, ami érintetlenül hagyja a DNS-t. Ezáltal jóval több információt szolgáltat és lehetővé teszi, hogy akár 160 évvel ezelőtti genetikai anyagokat is vizsgálhassanak. A módszert egy 150 éves brosson talált hajszálakkal tesztelték, melyekről kiderült, hogy négy különböző embertől származnak, három nőtől és egy férfitól. Findlay szerint az új technika rengeteg új lehetőséget nyit meg a törvényszéki orvosok számára, segítségével egészen régi, megoldatlan bűnügyek aktáit lehet újra megnyitni, mint például a hírhedt Hasfelmetsző Jackét.
A Hasfelmetsző 1888 augusztusa és novembere között követett el egy rendkívül véres gyilkosságsorozatot. Legalább öt prostituáltat ölt meg brutális kegyetlenséggel London Whitechapel negyedében, mindegyiküket eltorzította, többükből számos belső szervüket is kivágta. A Hasfelmetsző Jack név a rendőrségnek és a sajtónak küldött gunyoros levelekben tűnt fel, melyekben az írójuk magára vállalta a gyilkosságokat. Tevékenysége pont olyan gyorsan maradt abba, ahogy elkezdődött, mégis a történelem egyik legnagyobb bűnügyi rejtélyeként maradt fenn.
A kelet-londoni Whitechapel egyik szűk utcája
Findlay először egy hajcsomón teszteli technikáját, ami az akták szerint Catherine Eddowestól, a Hasfelmetsző egyik áldozatától származik. Leszármazottjaival való összehasonlítás meg fogja állapítani valóban igazi-e a haj. Ezután a Cell Track azt a nyálat vizsgálja meg, ami elvileg a sorozatgyilkostól származik, amennyiben ő nyalta rá a borítékra a bélyeget, melyben leveleit a rendőrségnek elküldte.
A Hasfelmetszőről könyvet is publikált Stephen Ryder bűnügyi szakértő szerint ezzel együtt is nagyon minimális az esély a sikerre. Ő személy szerint nem hiszi, hogy bármilyen DNS-elemzés támpontot adhatna egy olyan személy azonosításához, aki soha semmilyen nyomot nem hagyott maga után. Emellett több száz Hasfelmetsző-levél létezik, azonban az általános nézet szerint ezek mindegyike koholmány. Ryder szerint, még ha meg is tudnák állapítani egy-két író kilétét, az sem jelentené azt, hogy a valódi gyilkost sikerült leleplezniük.
Particia Cornwell bűnügyi regényíró korábban már megpróbált genetikai egyezést találni az egyik gyanúsított, és a leveleket író személy között. 2002-ben megjelent, az Egy gyilkos portréja: Hasfelmetsző Jack - ügy lezárva című könyvében Cornwell egy impresszionista festőben, Walter Sickertben azonosította a gyilkost. A Cornwell által megbízott szakemberek egy mitokondriális, azaz az anyai ágon örökölt DNS-szekvenciát találtak egy Hasfelmetsző-levélen, ami megegyezett a Sickert magánlevelezésén talált szekvenciákkal.
A mitokondriális DNS azonban nem olyan egyedi, mint a mag-DNS, melyben mindkét szülő DNS-e megtalálható. Két mitokondriális DNS egyezése nem feltétlenül jelenti azt, hogy ugyanattól származik a két szekvencia, csupán annyit, hogy a populáció egy bizonyos százalékánnak DNS-ében található meg mindkettő. Cornwell maga is elismerte, hogy a bizonyíték csupán azt jelzi, a két minta származhat ugyanattól a személytől, és a lényeg itt a feltételes módon van.
Ryder szerint a Cell Track, ha magát a rejtélyt nem is fogja megoldani, az ügy körül kialakult kisebb homályokat azonban eloszlathatja, mint például a korábban már említett, az áldozatok egyikének tulajdonított hajcsomó mibenlétét, azaz valóban az ügyhöz kapcsolód bizonyítékról van-e szó, vagy csupán egy újabb koholmányról.
A módszer, amit az ausztrál Griffith Egyetem kutatója, Ian Findlay fejlesztett ki, képes egyetlen, akár 160 évvel ezelőtti emberi sejtből DNS-ujjlenyomatot kinyerni. A Cell Track-ID elnevezésű eljárás, mellyel Hasfelmetsző Jack kilétét szeretnék végre felfedni, a hagyományos DNS-kinyerési technika módosításából jött létre. Az alapul vett STR (short tandem repeating) rendszer a DNS-t több milliárdszor erősíti fel, miközben egészen egyedi jelek után kutat, azonban míg ehhez a módszerhez legalább 200 sejt szükséges, a Cell Track-ID egyetlen sejttel is beéri.
Alapvetően nincs sok különbség a két módszer között, csupán finomítottak az eredeti technikán egy sokkal jobb kinyerési protokollt érve el, ami érintetlenül hagyja a DNS-t. Ezáltal jóval több információt szolgáltat és lehetővé teszi, hogy akár 160 évvel ezelőtti genetikai anyagokat is vizsgálhassanak. A módszert egy 150 éves brosson talált hajszálakkal tesztelték, melyekről kiderült, hogy négy különböző embertől származnak, három nőtől és egy férfitól. Findlay szerint az új technika rengeteg új lehetőséget nyit meg a törvényszéki orvosok számára, segítségével egészen régi, megoldatlan bűnügyek aktáit lehet újra megnyitni, mint például a hírhedt Hasfelmetsző Jackét.
A Hasfelmetsző 1888 augusztusa és novembere között követett el egy rendkívül véres gyilkosságsorozatot. Legalább öt prostituáltat ölt meg brutális kegyetlenséggel London Whitechapel negyedében, mindegyiküket eltorzította, többükből számos belső szervüket is kivágta. A Hasfelmetsző Jack név a rendőrségnek és a sajtónak küldött gunyoros levelekben tűnt fel, melyekben az írójuk magára vállalta a gyilkosságokat. Tevékenysége pont olyan gyorsan maradt abba, ahogy elkezdődött, mégis a történelem egyik legnagyobb bűnügyi rejtélyeként maradt fenn.
A kelet-londoni Whitechapel egyik szűk utcája
Findlay először egy hajcsomón teszteli technikáját, ami az akták szerint Catherine Eddowestól, a Hasfelmetsző egyik áldozatától származik. Leszármazottjaival való összehasonlítás meg fogja állapítani valóban igazi-e a haj. Ezután a Cell Track azt a nyálat vizsgálja meg, ami elvileg a sorozatgyilkostól származik, amennyiben ő nyalta rá a borítékra a bélyeget, melyben leveleit a rendőrségnek elküldte.
A Hasfelmetszőről könyvet is publikált Stephen Ryder bűnügyi szakértő szerint ezzel együtt is nagyon minimális az esély a sikerre. Ő személy szerint nem hiszi, hogy bármilyen DNS-elemzés támpontot adhatna egy olyan személy azonosításához, aki soha semmilyen nyomot nem hagyott maga után. Emellett több száz Hasfelmetsző-levél létezik, azonban az általános nézet szerint ezek mindegyike koholmány. Ryder szerint, még ha meg is tudnák állapítani egy-két író kilétét, az sem jelentené azt, hogy a valódi gyilkost sikerült leleplezniük.
Particia Cornwell bűnügyi regényíró korábban már megpróbált genetikai egyezést találni az egyik gyanúsított, és a leveleket író személy között. 2002-ben megjelent, az Egy gyilkos portréja: Hasfelmetsző Jack - ügy lezárva című könyvében Cornwell egy impresszionista festőben, Walter Sickertben azonosította a gyilkost. A Cornwell által megbízott szakemberek egy mitokondriális, azaz az anyai ágon örökölt DNS-szekvenciát találtak egy Hasfelmetsző-levélen, ami megegyezett a Sickert magánlevelezésén talált szekvenciákkal.
A mitokondriális DNS azonban nem olyan egyedi, mint a mag-DNS, melyben mindkét szülő DNS-e megtalálható. Két mitokondriális DNS egyezése nem feltétlenül jelenti azt, hogy ugyanattól származik a két szekvencia, csupán annyit, hogy a populáció egy bizonyos százalékánnak DNS-ében található meg mindkettő. Cornwell maga is elismerte, hogy a bizonyíték csupán azt jelzi, a két minta származhat ugyanattól a személytől, és a lényeg itt a feltételes módon van.
Ryder szerint a Cell Track, ha magát a rejtélyt nem is fogja megoldani, az ügy körül kialakult kisebb homályokat azonban eloszlathatja, mint például a korábban már említett, az áldozatok egyikének tulajdonított hajcsomó mibenlétét, azaz valóban az ügyhöz kapcsolód bizonyítékról van-e szó, vagy csupán egy újabb koholmányról.
