SG.hu·
Géncsata váltja az űrversenyt
Az X-díj Alapítvány a történelem legnagyobb orvosi díjaként harangozza be újabb 10 millió dolláros fődíjú versenyét, ami egy egészen új irányvonalat céloz meg.
Úgy tűnik nem csak az idei Nobel-díjak összpontosítanak a génkutatásokra, de a történelem legnagyobb orvosi díjaként beharangozott 10 millió dolláros Archon X-díj is ezen a területen kívánja mozgósítani a szakembereket.
A magán űrrepülés után most a gyors gén szekvenálásban szeretne áttörést elérni az X-díj Alapítvány, akik ugyanakkora összeget ajánlottak fel az első privát csapatnak, mint amit 2004-ben a SpaceShipOne fejlesztőgárdája elhódított. A győztes az lesz, akinek elsőként sikerül 10 nap leforgása alatt 100 emberi génállomány dekódolása.
A díj szervezői a gyors genetikai szekvenálásban látják a tudomány következő nagy kihívását, ami új fejezetet nyithat a személyre szabott gyógyászatban. Ez lehetővé tenné az orvosoknak, hogy felmérjék a páciens hajlamosságát a betegségekre, valamint felfedjék a genetikai kapcsolatokat olyan kórokkal szemben, mint a rák vagy az Alzheimer.
A személyre szabott orvoslás részben már működik, azonban az egyén génjeinek szekvenálása hónapokig tart, a költségekről pedig jobb, ha nem is szólunk. A tudósok azonban úgy vélik, hathatós segítséget a sokszor legyőzhetetlennek tűnő betegségekkel szemben csak a genetika nyújthat, ehhez pedig a jelenleginél sokkal nagyobb genetikai információs bázisra van szükség.
Több millió emberi genomból álló adatbázisra lenne szükség ahhoz, hogy teljesen kielemezhessék az emberi lét természetét és táplálásának aspektusait, nyilatkozott a BBC-nek Dr. J. Craig Venter, a díj tudományos testületének egyik tagja, aki részt vett az első emberi géntérkép elkészítésében is.
Jelenleg az ilyen jellegű kutatásokat több tényező is hátráltatja, ilyen az információk bizalmas kezelése, illetve a diszkriminációtól való félelem, ami lassan már nem faji vagy osztálybeli előítéleteken fog múlni, hanem a genetikai tesztek eredményein. Ez ha hazánkban nem is, de például az Egyesült Államokban egyre gyakoribb probléma. Közel három évvel ezelőtt az amerikai szenátus átadta a törvényhozásnak azt a javaslatát, melyben megtiltaná a munkaadóknak és a biztosítóknak az emberek genetikai teszteken alapuló megkülönböztetését. A törvény azonban a képviselőházban elakadt, ezért a tudósok most abban reménykednek, hogy az X-díj, felkavarva az állóvizet, segít előremozdítani a határozat megszületését.
A győztes csapat főként amerikai közszereplők genomját, azaz génjeinek összességét határozhatja meg. Olyanok jelentkeztek a projektre, mint Stephen Hawking professzor, a CNN-es Larry King és az első női űrturista, Anousheh Ansari, aki családjával maga is finanszírozta az első X-díjat. Az Ansari X-díj hatalmas siker volt és elérni látszik célját, ezen felbuzdulva írta ki az Alapítvány a másodikat, melyet 2007-től évente két-két újabb követ.
Úgy tűnik nem csak az idei Nobel-díjak összpontosítanak a génkutatásokra, de a történelem legnagyobb orvosi díjaként beharangozott 10 millió dolláros Archon X-díj is ezen a területen kívánja mozgósítani a szakembereket.
A magán űrrepülés után most a gyors gén szekvenálásban szeretne áttörést elérni az X-díj Alapítvány, akik ugyanakkora összeget ajánlottak fel az első privát csapatnak, mint amit 2004-ben a SpaceShipOne fejlesztőgárdája elhódított. A győztes az lesz, akinek elsőként sikerül 10 nap leforgása alatt 100 emberi génállomány dekódolása.A díj szervezői a gyors genetikai szekvenálásban látják a tudomány következő nagy kihívását, ami új fejezetet nyithat a személyre szabott gyógyászatban. Ez lehetővé tenné az orvosoknak, hogy felmérjék a páciens hajlamosságát a betegségekre, valamint felfedjék a genetikai kapcsolatokat olyan kórokkal szemben, mint a rák vagy az Alzheimer.
A személyre szabott orvoslás részben már működik, azonban az egyén génjeinek szekvenálása hónapokig tart, a költségekről pedig jobb, ha nem is szólunk. A tudósok azonban úgy vélik, hathatós segítséget a sokszor legyőzhetetlennek tűnő betegségekkel szemben csak a genetika nyújthat, ehhez pedig a jelenleginél sokkal nagyobb genetikai információs bázisra van szükség.
Több millió emberi genomból álló adatbázisra lenne szükség ahhoz, hogy teljesen kielemezhessék az emberi lét természetét és táplálásának aspektusait, nyilatkozott a BBC-nek Dr. J. Craig Venter, a díj tudományos testületének egyik tagja, aki részt vett az első emberi géntérkép elkészítésében is.
 J. Craig Venter |
A győztes csapat főként amerikai közszereplők genomját, azaz génjeinek összességét határozhatja meg. Olyanok jelentkeztek a projektre, mint Stephen Hawking professzor, a CNN-es Larry King és az első női űrturista, Anousheh Ansari, aki családjával maga is finanszírozta az első X-díjat. Az Ansari X-díj hatalmas siker volt és elérni látszik célját, ezen felbuzdulva írta ki az Alapítvány a másodikat, melyet 2007-től évente két-két újabb követ.