SG.hu·

Bizonyított az USA rakétavédelme

Sikerrel zárult a sokat vitatott amerikai rakétavédelmi rendszer kulcsfontosságú tesztje, ami minden eddigi közül a legvalósághűbb volt, jelentette be az USA Rakétavédelmi Ügynöksége.

A 16,5 méteres elfogó rakéta egy élesítetlen robbanófejet semmisített meg a Csendes-óceán fölött. Az elfogót a kaliforniai Vandenberg Légitámaszpont egy földalatti silójából, 17 perccel a támadást szimuláló robbanófej kilövése után indították.
Az elfogó rakéta úgynevezett "kill vehicle" nevű eszköze segítségével 13 perc repülés után 160 kilométeres magasságban, óránkénti 28.800 kilométeres sebességgel csapódott be az alig több mint 1 méteres robbanófejbe.

A "kill vehicle" egy nyomkövető és érzékelő rendszert takar, melynek feladata a célpont befogása és a rakéta manőverezése. A mostani 85 millió dolláros kísérleti kilövés pontosan ennek a rendszernek az életképességét, valamint a teljes rakétavédelmi rendszer egy másik alkotóeleme, egy riasztóradar működését tesztelte. A korai figyelmeztetésként szolgáló radart egy másik kaliforniai bázison, a Beale Légitámaszponton üzemelték be, ez látta el az elfogót a célpont pontos pályainformációival. A hadsereg teljes sikerként értékelte a kísérletet, melyet minden eddiginél nagyobb lépésként könyveltek el.

Az eseményt Észak-Korea fenyegetésként értékelte és ellenlépésként bejelentette nemzetvédelmi rendszerének megerősítését. A koreaiak az Egyesült Államokat vádolják a két ország közötti feszült viszony fokozásával. Az elemzők úgy vélik, mindkét fél túlértékeli a bejelentést. A koreaiak a fenyegetettséget, míg az amerikaiak a sikert. A washingtoni GlobalSecurity.org szerint a kísérlet csupán egy kis előrelépés volt, a rendszer azonban még messze nem alkalmas arra, hogy megvédje az amerikaiakat a nagy hatótávolságú rakéták támadásaitól. Szerintük legfeljebb arra jó, hogy a lakosságot némileg megnyugtassák, hogy van ellenszer a koreai rakéták ellen, bár még közel sem százszázalékos. A legutóbbi kilenc tesztből ötször sikerült eltalálni a célpontot.

Az USA rakétavédelmi rendszere az elmúlt 23 év alatt több mint 100 milliárd dollárt emésztett fel.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Molnibalage2006. 09. 08.. 11:06||#197
Hát ez bizony így volt, ráadásul kétszer is.
EU elvan a nagy elveivel, meg hej, de fennköltn elhatárolódik inden szaról, de az hogy orrbaverjen valakit, ha úgy hozza a szükség. ÁÁÁÁÁÁ, azt már nem. (mellesleg ez abból is fakad, hogy az európai hadipotencál az USA-hot képest a béka segge alatt van)
© fade2black2006. 09. 08.. 02:02||#196
Speciel nagyon sok háború van ahol USA kétségtelenûl +ív szereplõ. (Elsõsorban nem 2.VHra gondolok bár örülök nemhívnak cigánynak a német felsõbbrendûek.)

Gondolj a balkáni háborúkra az itt volt mellettünk, EU le se szarta mert se olaj, se vállalat, se "pénzük" és 101%ban EU hatáskör és végül ki is szüntette mega háborút, úgy, hogy bármi köze is lett volna hozzá? Ki csinált békét? Hát nem az EU a nagy elveivel hanem 1hónap alatt USA harci gépek levegõbõl.....

© fade2black2006. 09. 08.. 01:37||#195
Az orosz-Kínai határ a világ egyedüli határa ami hidrogénbombákkal van aknásítva kulcsfontosságú helyeken. (Állítólag a cári bombák is oda kerültek.)

Ez jól példázza mennyire is szereti egymást a 2ország....
© fade2black2006. 09. 08.. 01:30||#194
Hagyjuk már az idiotizmust.
pl USA vs Kína háborút.
Kína és az USA jóbarátok. Ha megfigyeled a világpiacon lévõ cuccok nagyrésze amerika cég termelte kínai éhbérrabszolgával. USA cég dagadtra keresi magát, Kínában meg BMWvel furikázhatnak a Káderek. "Mindenki" happy.
//Én még abban se vagyok biztos, hogy Tajvan kedvéért borítaná ezt a kapcsolatot USA/Kína.

USAnak semmi oka megtámadni Kínát, elfoglalni egyébként se tudná, bárha Kínai paraszt 1$os éhbér helyett 5$kapna úgyérzem annyira nemsírna. Csakhát az 4$nyi profitkiesést okozna az amcsi cégnek óránként. <#eplus2>
© fade2black2006. 09. 08.. 01:07||#193
Ajánlom olvasásra a faraday kalitkát, meg az EMP müködését is nézegesd át.....

Ezvan EMP jelenleg useless fegyvernek tûnik.
© uniu2006. 09. 07.. 16:47||#192
Koszi a valaszokat, de irtam is, h. csak homalyosan emlexem meg jopar Discovery dokufilmbol. A munkamra osszpontositok most inkabb!😊
© Molnibalage2006. 09. 07.. 15:05||#191
Emiatt vannak árnyékolva megfelelõen egyes rendszerek. A horodzó biztos a gépeken már kevéséb valószínû, de azért nem feledjük ,ezeke a cuccokat akkor tervezték amikor igenis komlyan számoltak egy atomháborúval.

Mellesleg ki állna szóba egy olyan országgal aki a magaslégörben megatonnákat robbantgat? Diplomáciai öngyilkosság szerintem. Nem lenne túl szalonképes a világban. A hatása több ezer km-re is kiterjedhetnek egy ilyesminek és a civil szféra erre nincs felkészülve nagyon még a saját hátországa sem. Oké elsüllyedt egy hrodócsopt, de Kiía déli részén nem marad használható számítógép és egyéb érzékenyebb elektromos kütyü. Megérné???
© Molnibalage2006. 09. 07.. 15:01||#190
Megpróbálok higgadtan írni. Ha valamit nem tudsz fejbõl akkor nézz utána jó? A Hurricane már a Spitfire elõtt volt. A prototípusa már '36-ban repült és '37-tõl kezdve már gyártották. Eleinte még fából is készült részben, de aztán végülis el lett az elsõ teljesen fémbõl épített elsõ angol vadászgép.

'41. június 22-én MÉG SENKINEK NEM volt a világon 88mm-es löveggel ellátott harckocsija vagy rohamlövege. Önjáró tüzérségbõl volt már pár ilyen, de az nem rohamlöveg és nem is páncélvadász (ilyen pl: a StuG III). A Tigrist '42-végén küldtek ki elõször frontra és akkor is Észak-Afrikába. Zsákmányoltak is az angolok. A Tiger I-nek 88mm-es lövege volt a Panthernek meg 75mm-es. 75mm-es volt a hosszúcsövû Pz.IVF-nek is, de nem ugyanaz a löveg A német támadás megindulsakor kb. 1500 T-34 volt már rendszerben.

Kis segítség:
http://en.wikipedia.org/wiki/T-34

Lehet, hogy a Tigirs volt az elsõ, de a többihez képest 0 darabszámmal készült. Aki látott a fronton Tigrist az mesélhetett róla az unokáknak olyan ritka volt. A német páncélos erõk gerincét és fõ ütõerejét '41 közzepétõl a háború végéig a Pz.III Pz.IV. harckoscik különféle variánsai adták és ezek alvázára épült rohamlövegek és pácélvadászok. Épült persze Tiger I-bõl 1355, Tiger II-bõl 497 és Panther-bõl meg kb 4000-5000db.

http://en.wikipedia.org/wiki/Panther_tank#Production

Persze létezett még számtalan német fegyver, de azok még ennél is kisebb darabszámban. Hetzer, Jagdpather, JagdTiger, Sturmtiger (ebbõl volt vagy 18 db összevissza)

Légyszíves egy kis összpontosítást. 😊
© uniu2006. 09. 07.. 14:24||#189
Az angliai legicsatakban kesobb jelent meg egy angol gep, lehet, h nem Spitfire volt hanem a Hurricane, mar nem emlexem, de azok miatt mar hullottak a Stukak. Ha jol emlexem 😊, az oroszoknak nem volt 88mm-es lovegtornyu harckocsijuk, a Tigris volt ebben a kategoriaban az elso. Lehet, hogy a T-34 megvolt mar, de -ahogy irtad is- nem 88, talan 75 mm-es loveggel.
© wanek2006. 09. 07.. 11:48||#188
Az usa hiába termelt annyit, amennyit, messze voltak. Egy óceánnyi távolságra. Ott is a szállítás volt a kritikus pont, és ha nem fejtik meg a németek kommunikációját, akkor bizony termelhettek volna akármennyit, lóf.szt se ért volna, mert ugyanúgy megsemmisítik a szállítmányokat, mint azt tették korábban is.
A másik dolog az emberanyag (katonák). Egy elhúzódó háborúban nagyok a veszteségek, és a katonák újratermelése megoldatlan feladat. Katonákat (embereket) ugye nem nagyüzemi módszerekkel gyártanak le, mint pl. egy lõszert. A II. VH. végén nem véletlenül a németek már gyerekeket is bevetettek. Egy hagyományos háborúban az emberek száma meghatározó lehet, ebbõl a szempontból Kína és India nagy elõnnyel rendelkezik.
Továbbra is állítom, hogy a németek elsõsorban a pár súlyosan elhibázott stratégiai döntésük miatt veszítették el a háborút.