Egy kísérleti elfogórakétának nem sikerült az elindulás az Egyesült Államok nemzeti rakétavédelmi rendszerének tesztelésén szerda hajnalban, ami újabb kétségeket vet fel az eddig is sokat kritizált rendszer közelgő aktiválását illetően.

Arrow-2 ballisztikus rakéták elleni rakéta

A teszt során egy célrakéta, egy szimulált, hatástalanított robbanófejjel ellátott ICBM indult el az alaszkai Kodiakból, olvasható a Védelmi Minisztérium Rakétavédelmi Hivatalának közleményében. 16 perccel később azonban egy ismeretlen anomália nem sokkal a kilövése előtt az elfogó rakéta automatikus leállításához vezetett a csendes-óceáni Kwajalein Atollon fekvő Ronald Reagan Kísérleti Területen. A célpont az óceánba csapódott.

A hivatal nem adott ki több részletet a kudarcról, csupán annyit fűztek hozzá a közleményhez, hogy a program vezetői át fogják vizsgálni a kilövés előtti adatokat, hogy meg tudják állapítani a leállás okát. A legtöbb rakétavédelmi rendszert úgy alakítják ki, hogy vész esetén automatikusan leálljon, azonban hogy ebben az esetben mi váltotta ki ezt a reakciót, az még egyelőre nem ismert, állítja a hivatalos közlemény.

Ez volt a rendszer első teljes körű próbája közel két éves kísérleti periódusa alatt. A Rakétavédelmi Hivatal megpróbált több tesztet is levezényelni a hónapban, de valamilyen okból mindegyik meghiúsult, volt amikor az időjárás volt kedvezőtlen, de jelentettek meghibásodásokat is a kiszolgáló eszközökkel kapcsolatban, magával a rakétával azonban eddig nem volt gond. Philip Coyle, a Pentagon egykori vezetője szerint - aki az utóbbi időben hevesen támadta Bush rakétavédelmi tervezetét - a kudarc oka bármi lehetett egy kisebb szoftverhibától a nagy hardver meghibásodásig bezáróan. Egyvalamit azonban bizton állított, a kudarc súlyos visszalépést jelent a program számára.

A tesztben egyébként az elfogónak nem kellett szükségszerűen eltalálnia a célt, nyilatkoztak a hivatalos szervek. Az elsődleges cél az elfogó teljesítményéről történő adatgyűjtés volt. A szerdai teszt során alkalmazták volna először azt a gyorsítórakétát, amit már a végleges változatba is szántak. A 85 millió dolláros kísérlet nem kapott azonnal új időpontot, és arról sem esett szó hogyan befolyásolja mindez a jövő tavaszra időzített következő tesztsorozatot, melynek célkitűzése már a valós elfogás lenne.

Az idei évre két korábbi kísérlet volt kitűzve, de egyik sem valósult meg technikai okokból, az ezeket megelőzően végrehajtott tesztek pedig a kritikusok szavaival élve egyszerűen nevetségesek voltak. A működő rendszer kezdetben az alaszkai Fort Greely és a kaliforniai Vandenberg légitámaszponton elhelyezett elfogókon alapulna, valamint alaszkai, kaliforniai és a tengeren, valamint a földkörüli pályán elhelyezett radarokra támaszkodna. Ha a meghibásodás az új gyorsítóra vezethető vissza, akkor a hadseregnek valószínűleg ki kell javítania ezt a hibát a már silókban álló rakétákon is, ami eltolja az aktiválás időpontját. A rendszer a vélt észak-koreai interkontinentális ballisztikus rakéta veszély elhárítására épül ki, de alkalmazható más Kelet-Ázsiából kilőtt rakéták ellen is.