Sikerrel zárult annak a lézerfegyver rendszernek a tesztelése, ami egy napon felveheti a harcot a rakétákkal, vagy akár a különböző földi célpontokkal is. A mostani, ez utóbiak ellen irányuló kísérletet a Boeing és a Légierő Kutatólaboratóriumának szakemberei vezényelték le.
A fegyver lelke, a két tükrös átjátszó rendszer, az Egyesült Államok Légierejének új-mexikói Kirtland légitámaszpontján mutatkozott be. Az egymáshoz közel elhelyezett, 75 centiméter széles tükörrel rendelkező átjátszót a kísérlet során egy daruról lógatták le, a talajtól 30 méteres magasságban függött.
Az egyik tükör összegyűjti a lézer fényét, majd átfuttatja egy műszeren, ami észleli és kijavítja a légköri zavarok okozta változásokat. Magáról a műszer működéséről sem a Boeing, sem a Légierő nem árul el részleteket, feltehetőleg a távcsöveken is alkalmazott adaptív optikával érik el a hatást. A korrekció után a második tükör fókuszálja a lézersugarat az előtte elhelyezkedő célpontra. A valamivel kevesebb mint 1 kilowatt erejű lézert 3 kilométeres távolságból irányították az átjátszó rendszerre, ami sikeresen átirányította a további 3 kilométerre elhelyezkedő célpontra.
A légierő tervezetének célja egy olyan nagy magasságban bevethető tükör rendszer kifejlesztése, ami képes olyan célpontokat is befogni, melyek kívül esnek a lézersugarak forrásának látószögén. Az 1 kilowatt egy csapásméréshez persze édeskevés, ahhoz legalább 100 kilowattra lenne szükség, a cél azonban az 1000 kilowatt, melyekhez már jóval nagyobb, több méter széles tükrökre lesz szükség, melyeket léghajókra, nagy magasságban repülő napenergia hajtású repülőgépekre vagy műholdakra erősítenének.
A mostani demonstráció egy viszonylag nagy lépés volt a cél elérésének irányába, hiszen magának az elvnek a működését sikerült bizonyítani, legalábbis a Boeing Rakétavédelmi Rendszerek részlege így vélekedett. Mások nem ennyire optimistán fogadták az eredményeket, a Hadsereg elemzői szerint a rendszer csak álló célpontok ellen alkalmazható, vagy a másodperc töredékeire lebontható koordináció szükséges hozzá.
A Légierő saját bevallása szerint is sok kihívás áll még előttük. A hatalmas tükröket fel kell juttatniuk az űrbe, majd a már kész rendszereknek pontosan nyomon kell követniük mind a lézerforrást, mind a célpontot, meg kell oldani a létrejövő hőtöbblet elvezetését, valamint a tükrök precíz állíthatóságát.
A birtoklási vágy túlélõ ösztön, "több kell, még több, hogy legyen elegendõ majd az ínséges idõkben"
Azt azért ne felejtsd el, hogy annak idején nem volt hûtõ, sem fagyasztóláda, hogy az elejtett medve húsát tartósítani tudják. Logikus hogy ezért a húst az egész törzzsel megosztották.
Azt ne mond nekem, hogy amikor kipróbálod a haverod 1000ccm-is szuper motorját, akkor az a téged elöntõ érzés, hogy muszáj egy ilyet venned, az tulajdonképpen egy túlélési ösztön visszaköszönése! 😄
Hierarchia miért ne lett volna akkoriban? Nézz meg afrikai, ausztrál vagy dél amerikai törzseket, mindegyikben megfigyelehtõ egy bizonyos hierarchia mely egy nagyobb létszámú közösség "vezetéséhez" szükséges és mely minden esetben megjelenik, amint munkamegosztás válik szükségessé (ki vadászik, ki a gyerekekre vigyáz, ki gyûjtöget).
Igen így van, ez kell is. Az a személy aki pl. a vadászathoz jobban ért, sikeresebben tudja olvasni az üldözött vad nyomait, kívánatos hogy õ vezesse a vadászatot. Ami itt lényeges, hogy a vadászok vezetõjévé csak olyan személy válhatott aki valóban ért is hozzá, valamint ha valamiért ennek a kitüntetett személynek a fejébe szállt volna a dicsõség, vezetõi kötelességét hiányosan végezte, rögvest visszasüllyesztették társai „közvadász” szintre, és más állt a helyére. Ez racionális hierarchia.
Manapság pedig hogy is van? Neked eddig hány olyan fõnököd volt aki idióta és nem hozzáértõ, ámde mégis a fõnököd? Még a politikusainkat sem objektív értékítélet alapján választjuk, hanem az kerül be aki a népszerûbb, jobb arc, akinek sikerültebb a kampányhadjárata. Tisztelet persze a kivételnek.
Nem voltak törvények, melyek korlátozták volna az embereket viselkedésükben. Hányszor van, hogy legszívesebben felpofoznál valakit de mégsem teszed, mert a jelenlegi civilizált felfogás szerint erõszakot csak végszükségben használhatsz (nem hiába van a társadalomban egyedül az államnak legitim joga erõszakot alkalmazni - és ezt a legitimációt a társadalomtól kapja).
Tudod miért van szükség törvényre? Képzeld magad egy egyszerû kétkezi munkás helyzetébe. Reggel hatra bemegy dolgozni, délután kettõre végez, és már meg is kereste a minimálbért. Csak éppen otthon mondjuk 3 gyerek várja, mindegyik sír valamiért, egyiknek telefon kell mert már mindenkinek van az osztályban, másik xbox-ra vágyik, a harmadik biciklire. Az asszonyról igényeirõl már nem is beszélve. Na de az emberünk („Pista”😉 jó ember, mindent megtesz a családjáért, másodállást vállal, segédmunkás. Most éppen a tûzõ napon egy rózsadombi villa medencéjéhez keveri a betont. Pista látja azt a fényûzést, hogy amíg õ a napon gürcöl, õk a légkondicionált házukból nézik medencéjük építését. Látván a kontrasztot az õ családja és e család életvitele között, belenyilall az érzés: miért tud valaki csak egy autóra 20 milliót költeni, mikor neki a családját is nehéz eltartani? Igazságtalanságnak érzi. Meglehet eljátszik a gondolattal: kirabolja, meglopja õket, de nem azért mert õ rossz, romlott, aljas egy valaki, hanem csupán az igazságtalanságot próbálja meg csökkenteni ezzel. De törvény van, a magántulajdon szent. Jogos milliós medencét építtetni, míg a kapu elõtt hajléktalanok fekszenek...
Amíg az ember nem találta fel a tõkét, és jött rá hogy annak felhalmozása révén egyéni elõnyökre lehet szert tenni embertársaival szemben, addig nem volt igazán különbség anyagi szempontból ember és ember között. Ellenben fizikumban, intelligenciában igen. Amennyiben viszont elfogadjuk hogy egy törzs életére az összetartás jellemzõ, akkor ez nem az individuum elõnyét, hanem az egész törzs jobblétét szolgálta.
Törvény helyett volt norma, az a valaki aki ezzel szemben cselekedett, nyilvános megszégyenülésben részesült, a törzs kiközösítette, egymaga pedig a rideg természetben nem élhetett meg.
A mai embert (a világ fejlettebb részein) folyton folyvást a technika vívmányai vesznek körül. Mikrohullámok melegítik föl ételünket, rádiótelefont használunk, autózunk, gépeket használunk, amelyek mind könnyebbé teszik életünket, segítségükkel vitális szükségleteink könnyen kielégíthetõk. Mindez az embert csodálatra készteti, egyfajta mindenhatóságot tulajdonít a tudománynak, amivel minden elérhetõ. Ha nem is most, eltelik pár évtized, és tudomány biztosan megoldja azt a problémát is...
Ugyanakkor azt is lehet érezni, hogy itt bizony valami baj van. A híradások folyton az erõszakról szólnak: itt történt egy rablás, ott egy késelés, gyilkosság (most azt hagyjuk hogy a média inkább szem elõtt tartja a nézettséget, mint az objektív tájékoztatást). Ha még nem is nézünk TV-t, se hallgatunk rádiót, tudjuk hogy ez így van. Az ajtóra muszáj legalább két zárat szerelni, kétszer meg kell gondolni ott hagyjuk-e vigyázatlanul parkolni az új autónkat, vagy hogy egyáltalán merjünk e egy bizonyos városrészen keresztülmenni sötétedés után.
Tehát az ember egyrészt hiszi a tudomány, az értelem mindenhatóságát, másrészt viszont érzékeli a nagyfokú emberi bizalmatlanságot, kizsákmányolást, önzõséget, közönyt, stb.
Rögtön felmerül a gondolat: Ha a modern világban, ahol a technika ennyi könnyebbséget hoz életünkbe, és mégis ilyen gonosz arcát látjuk az embernek, akkor vajon milyen ördögi lehetett akkor, amikor még mindent a saját kezével kellett elõteremtenie?
Ez egy logikus gondolatmenet nem? Csak éppen alapvetõen hibás...
És ki dönti el hogy ki a civilizálatlan? Világszerte rengetegen élnek nyomorban, többnyire önhibájukon kívül. Igen még a civilizált országokban is. Beleértve az USA csodás államát, és Európa fejlett országainak lakosait is. Vannak hajléktalanok és nincstelenek, elég szép számmal.
Igazad van. Kellemetlen lehet minden reggel sort állni a Duna mellett. Ezért gyûjtik össze az anyagot, egyre nagyobb és nagyobb csövekbe, melynek egy hányada (konkrét százalékot sajnos nem tudok mondani, de ez tény) tisztítatlanul megy bele a folyóba. A maradékon meg tudtommal nem végeznek vegyi tisztítást, így a rák tudja hogy mennyi vízlágyító hogyhívják, meg izé mosópor, meg paracetamol és fogamzásgátló hatóanyag kerül belke abba a vízbe, amit 'lentebb' a vidéki parsztok megisznak. Ugyanis a gyógyszerek nem teljes mértékben szívódnak fel a szervezetben, egy része a hatóanyagoknak csak átvándorol az emberen.
A jelenlegi hatalmakat figyelve, nagy ívben lesajnálják az ilyesféle fenyegetéseket. Nincs rá pénz, oszt jó napot. Inkább megyünk háborúzni, mert az rövid távú haszon.
Lehet hogy nem döntött, de volt már hogy úgy alakult. Erre fõként az ámerika nevû kontinensen volt egypár példa.
Az emberi gondolkodásmódot próbáltam szimbolizálni.
Valahol tévedésben leledzel. Nem arra tettem célzást, hogy vissza a fára. Hanem arra hogy ha továbbra is ilyen eredményesen szaporodik az emberi faj, akkor kevesebb mint száz év múlva nem is lesz fa amire visszamászhatnánk.
Esetleg ha a sötétzöldek nem elleneznék még a levegõvételt is, illetve a hatalmi pozíciókban lévõ emberkék nem csak a szájukat jártatnák és a zsebeiket tömnék, akkor valamennyivel jobbra fordulna a sorsunk. Ja igen, ez is pénzbe kerülne. Inkább a haderõ fejlesztésére kell költeni, mert ezt elvárják valakik.
Továbbá, ha támogatnák a környezetbarát technológiák, csomagolóanyagok, stb elterjedését -mert már vannak ilyenek is- akkor is egy lépéssel elõrébb lehetnénk. Például (és egyszerûsítve) a nap segítségével fûthetnénk (vagy csak fûtésrásegítésként használva) a házunkat, amikor szükségeltetik. Esetleg az irodákba és egyébb helyekre nem olyan pc-ket kellene favorizálni, ami mellé egy kisebb atomerõmûvet kell majd még beszerezni. Talán még a népességszaporulatból sem ártana visszavetetni a fejlõdõ országokban, akár kényszerítve is az adott államokat, embereket. Minálunk felé már azért fogy a nép.
Ezenkívül talán a városoknak||falvaknak stagnáló vagy csökkenõ népesség mellett nem kellene a mezõgazdasági területek kárára terjeszkedni. Nem kellene szó szerint megtiltani a természetes anyagokból való építkezést (lsd, vályog, fa, nád, stb). Normálisan karbantartott kertben (lsd, termõföld) minimalizálni lehet a vegyszerhasználatot. És még sorolhatná az ember. Ez nem nagyon befolyásolná negatívan az életszínvonalat. Aki szerint meg igen, az képzelje el hogy jövõre mind az áram, mind a tüzelõ, mind az ennivaló olcsóbb lesz. Egyszóval az rendelkezésre álló erõforrások pazarlását kellene megszüntetni, és elérhetõ alternatívát nyújtani a lakosság számára.
Mellesleg a középkorban sem értek olyan hú de hosszú ideig az emberek. Pedig azt már civilizációként szokás emlegetni. Ott is voltak gyógyíthatatlan betegségek. Persze a foggyökér gyulladás is köztük van. Annyival volt könnyebb a paciens dolga, hogy elment a mianevéhez, és az kikapta neki. Utána ha szerencséje volt, akkor nem halt bele az esetleges szövõdményekbe.
Mellesleg mibõl gondolod hogy környezetvédõ vagyok? Csak tanulok mások hibáiból is. Ezért írtam le a lentebbi sorokat, hátha valaki tudja is értelmezni õket. Mellesleg ahogy elnézem soraidat, te is úgy alkudoznál, hogy a kecske is, meg a káposzta is...
Mire is gondol az ember, ha a civilizációról van szó? Telefon, TV, stb. Központi fûtés, kaja és víz minden mennyiségben. Illetve a betegségekkel szembeni sikeres kezelések. Ja és még valami kultúra féleség is. Esetleg a létbizonytalanság megszûnése. Már ami alatt azt értem, hogy a megszerzett javak az egyén tulajdonában maradnak, nem fagy meg és nem döglik éhen és szomjan, nem pusztul el valami gyógyítható betegségben.
Nos, a jelenlegi 6,5 milliárd emberbõl mennyinek is jut ezekbõl a vívmányokból?
A civilizált felének jut, az egyelõre civilizálatlan felének pedig nem jut.
És nem a technológiai fejlõdéssel van a baj, csak a mikéntjével. Inkább az ész nélküli felhasználásával és szemeteléssel vannak 'kisebb' gondok. Száz éve még ha az ember ivott a természetes vizekbõl, akkor legrosszabb esetben megúszta egy hasmenéssel, ha nem foralta fel. A tecnika és az orvoslás fejlõdésével most már nem kellene inni belõlük, mert ki tudja hogy milyen mellékhatásokkal járhat...
Erre is már válaszoltam egyszer "az emberiség jelen pillanatban is még csak a gyerekkorát éli szal a meglepõ inkább az lenne ha minden rendben lenne."
6,5 milliárd ember NEM TUD törzsközösségi szinten élni, csak gondolj bele hogy milyen lenne a Duna állapota ha a 2 millió budapesti csak úgy natúr beleszarna minden reggel, azthiszem teljesen egyértelmû hogy ennyi embernél technológiai háttér nélkül minden tevékenységünk sokkal környezetszennyezõbb lenne mint ma.
És jelenleg mit tudna csinálni az emberiség ha egy nagyobbacska meteor be 'akarna' csapódni a földbe? Szinte semmit nem tehetne ellene. Amit tehetne, az meg többnyire még csak a sci-fi filmekben mûködik rendesen.
Ezen gondolatmenet alapján kinek lenne nagyobb esélye a túlélésre hasonló katasztrófa esetén? Sok kisebb közösségnek -akik csak a szoros környezetüktõl függenek- , vagy egy olyan közösségnek, amely a globális infrastruktúrától függ?
"a busmanok egy ilyen veszély elhárítására képtelenek lennének de egy magasan fejlett technológiával rendelkezõ civilizáció már meg tudna birkózni vele, újabb ok hogy miért KELL fejlõdni."
Azért kell fejlõdni hogy egyszer MAJD mi legyünk az a magasan fejlett technikai civilizáció aki le tud küzdeni egy ilyen veszélyt tehát az egész katasztrófa meg sem történne, ez pozitívabb esemény mint passzívan elszenvedni a becsapódást.
A homo sapiens sapiens meg csak pár tízezer éve létezik. Mind a civilizált része, mind a primitív, õserdõben bujkáló változata. Ezek szerint ezidáig egyforma sikerrel küzdöttek a túlélésért. Eddig egyformán sikeresek voltak. Dehogy is!
Nem véletlen hogy egyetlen civilizált nép sem döntött a visszafejlõdés mellett, a természeti népek nem azért maradtak fejletlenek mert azok akartak maradni hanem azért mert egyszerûen "lemaradtak"
De inkább hagyjuk ezt a témát, mert mindig az adott emberi egyed tudja hogy mi is az ami jó. A többiek nem látnak bele a gondolatmenet mélyére, vagy szimplán rosszindulatból ellenkezik a dolgokat.
Nem jöttem rá hogy ez a két mondat mit jelent sry <#idiota>
Felõlem hagyhatjuk a témát.
Amig ez a példamutatás nem történik meg sikeresen, addig csak az õsember tud eszembe jutni, aki 25 kemény évet ért meg abban a csodaszép tiszta környezetben.
Az élete pedig semmivel sem volt kellemesebb, mint a halála. A foggyökérgyulladástól és szövõdményeitõl kezdve, a nagytestû húsevõ állatokon keresztül a szomszéd törzs éhes (vagy csupán asszonyra éhes:-)) harcosai nem sok jóval kecsegtették... Átélhette a gyermekei és asszonya/embere halálát viszonyalg korán.
Aki ebbe akarja az emberiséget belekergetni (vissza a fára), nos azokkal nem lehet semmiféle téren alkudni, egyezkedni.
Ha pedig nem vissza a fára, akkor hová? Jó lenne már egyszer azt is tudni, hogy mi MELLETT áll ki ez a sok környezetvédõ, jó lenne már valami számadatokkal alátámasztott, természeti törvényekkel megalapozott, mûködõ jövõképet is hallani, nemcsak azt hogy így pusztítjuk a Földet meg úgy pusztítjuk... meg hogy milyen jó lenne már ha az emberiség (õszerintük!) eltûnne a Földrõl... az ilyen dumáktól mindig napokig rosszkedvem lesz
Valamit nagyon hiányolok, miközben olvasom ezt a rengeteg civilizáció-ellenes dumát. Közben nem látom mögötte a PÉLDAMUTATÓ cselekvéseteket.
Valahol, a civilizált világ háta mögött, ahol ez a sok technikai kütyü meg a még többet akaró szemlélet nem zavar titeket, meg kellene mutatnotok a saját példátokon, hogy milyen frankón meg lehet élni a természetes környezetben, technika meg "környezetszennyezés" nélkül.
Hátha kedvet kapunk hozzá, és ÖNKÉNT követünk titeket abba a nagy boldogságba, a természet lágy ölére.
Addig azonban, amíg ez a személyes példamutatás nem történik meg, nos addig a tiáltalatok hangoztatott környezetvédelem a mi számunkra egyfajta erõszakos életminõség-csökkentésként jelenik meg, amelyet a sajtó állandó harsogása mellett, kívülrõl erõszakolnak ránk.
Olyanok gyõzködnek és erõszakolnak minket, akiknek törvényhozói hatalom van a kezükben, meg sajtó a birkák agymosására, de erkölcs az nincs bennük, és õk maguknak eszük ágában sincs lemondani a 100 emeletes irodaházaik tetejére épített helikopter leszállópályáról.
Mire is gondol az ember, ha a civilizációról van szó? Telefon, TV, stb. Központi fûtés, kaja és víz minden mennyiségben. Illetve a betegségekkel szembeni sikeres kezelések. Ja és még valami kultúra féleség is. Esetleg a létbizonytalanság megszûnése. Már ami alatt azt értem, hogy a megszerzett javak az egyén tulajdonában maradnak, nem fagy meg és nem döglik éhen és szomjan, nem pusztul el valami gyógyítható betegségben.
Nos, a jelenlegi 6,5 milliárd emberbõl mennyinek is jut ezekbõl a vívmányokból?
És nem a technológiai fejlõdéssel van a baj, csak a mikéntjével. Inkább az ész nélküli felhasználásával és szemeteléssel vannak 'kisebb' gondok. Száz éve még ha az ember ivott a természetes vizekbõl, akkor legrosszabb esetben megúszta egy hasmenéssel, ha nem foralta fel. A tecnika és az orvoslás fejlõdésével most már nem kellene inni belõlük, mert ki tudja hogy milyen mellékhatásokkal járhat...
És jelenleg mit tudna csinálni az emberiség ha egy nagyobbacska meteor be 'akarna' csapódni a földbe? Szinte semmit nem tehetne ellene. Amit tehetne, az meg többnyire még csak a sci-fi filmekben mûködik rendesen.
Ezen gondolatmenet alapján kinek lenne nagyobb esélye a túlélésre hasonló katasztrófa esetén? Sok kisebb közösségnek -akik csak a szoros környezetüktõl függenek- , vagy egy olyan közösségnek, amely a globális infrastruktúrától függ?
Te mondtad hogy az ember tud tanulni a hibáiból. Én hirtelen csak felsoroltam (a teljesség igénye nélkül) azt, amit már megtanult és tesz ellene, hogy mégegyszer ne kövesse el ugyanazt...
A homo sapiens sapiens meg csak pár tízezer éve létezik. Mind a civilizált része, mind a primitív, õserdõben bujkáló változata. Ezek szerint ezidáig egyforma sikerrel küzdöttek a túlélésért. Eddig egyformán sikeresek voltak. De most ez utóbbiak is belekényszerülnek a civilizált társadalomba, választási lehetõség nélkül.
De inkább hagyjuk ezt a témát, mert mindig az adott emberi egyed tudja hogy mi is az ami jó. A többiek nem látnak bele a gondolatmenet mélyére, vagy szimplán rosszindulatból ellenkezik a dolgokat.
