197
-
#197
Hát ez bizony így volt, ráadásul kétszer is.
EU elvan a nagy elveivel, meg hej, de fennköltn elhatárolódik inden szaról, de az hogy orrbaverjen valakit, ha úgy hozza a szükség. ÁÁÁÁÁÁ, azt már nem. (mellesleg ez abból is fakad, hogy az európai hadipotencál az USA-hot képest a béka segge alatt van) -
fade2black #196 Speciel nagyon sok háború van ahol USA kétségtelenűl +ív szereplő. (Elsősorban nem 2.VHra gondolok bár örülök nemhívnak cigánynak a német felsőbbrendűek.)
Gondolj a balkáni háborúkra az itt volt mellettünk, EU le se szarta mert se olaj, se vállalat, se "pénzük" és 101%ban EU hatáskör és végül ki is szüntette mega háborút, úgy, hogy bármi köze is lett volna hozzá? Ki csinált békét? Hát nem az EU a nagy elveivel hanem 1hónap alatt USA harci gépek levegőből.....
-
fade2black #195 Az orosz-Kínai határ a világ egyedüli határa ami hidrogénbombákkal van aknásítva kulcsfontosságú helyeken. (Állítólag a cári bombák is oda kerültek.)
Ez jól példázza mennyire is szereti egymást a 2ország.... -
fade2black #194 Hagyjuk már az idiotizmust.
pl USA vs Kína háborút.
Kína és az USA jóbarátok. Ha megfigyeled a világpiacon lévő cuccok nagyrésze amerika cég termelte kínai éhbérrabszolgával. USA cég dagadtra keresi magát, Kínában meg BMWvel furikázhatnak a Káderek. "Mindenki" happy.
//Én még abban se vagyok biztos, hogy Tajvan kedvéért borítaná ezt a kapcsolatot USA/Kína.
USAnak semmi oka megtámadni Kínát, elfoglalni egyébként se tudná, bárha Kínai paraszt 1$os éhbér helyett 5$kapna úgyérzem annyira nemsírna. Csakhát az 4$nyi profitkiesést okozna az amcsi cégnek óránként.
-
fade2black #193 Ajánlom olvasásra a faraday kalitkát, meg az EMP müködését is nézegesd át.....
Ezvan EMP jelenleg useless fegyvernek tűnik. -
#192
Koszi a valaszokat, de irtam is, h. csak homalyosan emlexem meg jopar Discovery dokufilmbol. A munkamra osszpontositok most inkabb!:) -
#191
Emiatt vannak árnyékolva megfelelően egyes rendszerek. A horodzó biztos a gépeken már kevéséb valószínű, de azért nem feledjük ,ezeke a cuccokat akkor tervezték amikor igenis komlyan számoltak egy atomháborúval.
Mellesleg ki állna szóba egy olyan országgal aki a magaslégörben megatonnákat robbantgat? Diplomáciai öngyilkosság szerintem. Nem lenne túl szalonképes a világban. A hatása több ezer km-re is kiterjedhetnek egy ilyesminek és a civil szféra erre nincs felkészülve nagyon még a saját hátországa sem. Oké elsüllyedt egy hrodócsopt, de Kiía déli részén nem marad használható számítógép és egyéb érzékenyebb elektromos kütyü. Megérné??? -
#190
Megpróbálok higgadtan írni. Ha valamit nem tudsz fejből akkor nézz utána jó? A Hurricane már a Spitfire előtt volt. A prototípusa már '36-ban repült és '37-től kezdve már gyártották. Eleinte még fából is készült részben, de aztán végülis el lett az első teljesen fémből épített első angol vadászgép.
'41. június 22-én MÉG SENKINEK NEM volt a világon 88mm-es löveggel ellátott harckocsija vagy rohamlövege. Önjáró tüzérségből volt már pár ilyen, de az nem rohamlöveg és nem is páncélvadász (ilyen pl: a StuG III). A Tigrist '42-végén küldtek ki először frontra és akkor is Észak-Afrikába. Zsákmányoltak is az angolok. A Tiger I-nek 88mm-es lövege volt a Panthernek meg 75mm-es. 75mm-es volt a hosszúcsövű Pz.IVF-nek is, de nem ugyanaz a löveg A német támadás megindulsakor kb. 1500 T-34 volt már rendszerben.
Kis segítség:
http://en.wikipedia.org/wiki/T-34
Lehet, hogy a Tigirs volt az első, de a többihez képest 0 darabszámmal készült. Aki látott a fronton Tigrist az mesélhetett róla az unokáknak olyan ritka volt. A német páncélos erők gerincét és fő ütőerejét '41 közzepétől a háború végéig a Pz.III Pz.IV. harckoscik különféle variánsai adták és ezek alvázára épült rohamlövegek és pácélvadászok. Épült persze Tiger I-ből 1355, Tiger II-ből 497 és Panther-ből meg kb 4000-5000db.
http://en.wikipedia.org/wiki/Panther_tank#Production
Persze létezett még számtalan német fegyver, de azok még ennél is kisebb darabszámban. Hetzer, Jagdpather, JagdTiger, Sturmtiger (ebből volt vagy 18 db összevissza)
Légyszíves egy kis összpontosítást. :) -
#189
Az angliai legicsatakban kesobb jelent meg egy angol gep, lehet, h nem Spitfire volt hanem a Hurricane, mar nem emlexem, de azok miatt mar hullottak a Stukak. Ha jol emlexem :), az oroszoknak nem volt 88mm-es lovegtornyu harckocsijuk, a Tigris volt ebben a kategoriaban az elso. Lehet, hogy a T-34 megvolt mar, de -ahogy irtad is- nem 88, talan 75 mm-es loveggel. -
wanek #188 Az usa hiába termelt annyit, amennyit, messze voltak. Egy óceánnyi távolságra. Ott is a szállítás volt a kritikus pont, és ha nem fejtik meg a németek kommunikációját, akkor bizony termelhettek volna akármennyit, lóf.szt se ért volna, mert ugyanúgy megsemmisítik a szállítmányokat, mint azt tették korábban is.
A másik dolog az emberanyag (katonák). Egy elhúzódó háborúban nagyok a veszteségek, és a katonák újratermelése megoldatlan feladat. Katonákat (embereket) ugye nem nagyüzemi módszerekkel gyártanak le, mint pl. egy lőszert. A II. VH. végén nem véletlenül a németek már gyerekeket is bevetettek. Egy hagyományos háborúban az emberek száma meghatározó lehet, ebből a szempontból Kína és India nagy előnnyel rendelkezik.
Továbbra is állítom, hogy a németek elsősorban a pár súlyosan elhibázott stratégiai döntésük miatt veszítették el a háborút. -
SovereignX #187 Szerény véleményem szerint nem lenne "annyira bonyolult" likvidálni egy anyahajó köteléket. Magaslégköri atomrobbantás. Ha jól tuom egy 30 mérföld magasan robbantott bomba 480 mérföldes sugárban érezteti az EMP hatásokat. Ha bele essik ebbe a flotta akkor a robbanás után marad nekünk egy 4,5 milliártd dolláros úszú acélhalmazunk rajta majdnem 1 milliárd dollár értékű repeülő kacattal. Ha az szgépeket kiütik az egész flotta nem ér semmit. Modern vadász szgép nélkül nem is tud repülni. Rakétát sem tudnának kilőni. Ha meg még is az csak repülne egyenesen még le nem esik. Radarnak és minden egyénb elektromos cuccnak vége.
Láűssuk be nem a középkornban élünk. Nincs áram nincs semmi. -
#186
Emlékeid igen homályosak.
1. Az összes korszerű dolgot amit leírtál bevettették, csak hát milyen darabszámban....Az sem változtatott volna a végkikmenetelen a sokkal több van belőlük max. tovább tartott volna 1-2 évvel a háború. Az USA belépése után a vég elkerülhetetlen volt, csak az volt a kérdés, hogy mikor lesz a vég.
Akkora baromságot leírni, hogy a T-34 a Tiger I után jelent meg leírni nem kéne. A "Nagy honvédő háború" első napjától harcban állt csak nem az a verzió ami a háború végén. Más löveg és más lövegtoronnyal is bírt. Kismillió típusa volt. A Panther éppen a T-34 koppintása volt kicsit "németesítve" és feltupírozva.
Mellesleg, ha olvastad volna Adolf Galland könyvét ő mega számolt be a Stukák kivoonásáról az Angliai csatában. Meg mi az, hogy a Spitfire-ök megjelenése a háború végén. Már '40-ben szolgált az Mk.I és Mk.II változat is.
A német U-Boatok nem voltak annyira fejlettek csak a szövetséges elhárítás volt gyenge. '43 elejétől kiderült, hogy mennyire fejlettek. Onnantól fogva havi átlagban töredékére estek a szövetségesek veszteségei a légifedezet miatt. Az ellen nem sok esélye volt a Type IX-ig bezérólag semelyik U-boat-nak. Alapvetően merülésre képes torpedónaszádok voltak inkább.(ez más akkor élt tengerészektől vettem ezt az idézetet.) -
#185
Az akkori háborúban ez így is volt, de még a háború elején egy hadjáraton belül is. Meddig tartott Legyelország elfogalása? 5 hét. Fr? 6 hét. Ezalatt nem sok mindent lehetett tenni még akkor sem.
Mellesleg a vita arról szólt, hogy MA már azzal kell megvívnod egy háborút ami az elején van.
Mellesleg a németek nem csak a buta stratégiai döntsek miatt vesztettek. Az USA egymaga többet termelt a háburúban, mint az összes többi résztvevő fél együttvéve. A háború után az acélgyártás kb. 2/3-a az USA-ban volt. -
#184
Homalyos emlekeim szerint, a Spitfire-ek megjelenese(haboru vegefele) hozta csak a pusztulast a Stukakra.
A Tigris mellett emlithetnenk a U-boot-okat, a `88-as tuzersegi agyukat, AM-42-es hires-hirhedt geppuskat, a kommandos egysegeket akiket a nemetek talaltak ki mar a haboru elejen, meg 500 fele dolgot. Az uriparnak a lenduletet a kimenekitett nemet tudosok (von Braun(?) es a V-2 es raketak adtak meg a lenduletet. Ugyan igy voltak a tengeralattjarokkal, a korszeru lokhajtasos gepekkel, harckocsikkal.
Szal ha ezeket be tudtak volna vetni, most nemetul beszelnenk, vagy a tomegsirunkon volna nemet szoveg:))
A T-34 a Tigris UTAN jelent meg, szinten a haboru vege fele. Valoban nagyon sokat gyartottak belole... A nemetek igen is nagyon jo szellemi potenciallal rendelkeztek, a 2. vh utan az egesz vilag beloluk profitalt es nemcsak a fegyverekbol(pl.: fogamzasgatlo(dr Mengele ezert nem lett "falhoz allitva"), ujraelesztesi modok, szervatultetesek alapjai, a buvaroknal a dekompresszios szintek megallapitasa, stb. -
wanek #183 Miért is kéne visszaolvasnom? Mert tettél egy hibás megállapítást?
Helyesen ez így hangzana: "Minden háborút azzal kell elkezdeni, amid van."
A II. VH. nem villámháború volt (a Tigris és a stuka kapcsán írom), a háború alatt folyamatosan fejlesztettek ki újabbnál újabb fegyvereket mindkét oldalon, és azokat be is vetették.
A németek nem azért veszítették el a háborút, mert rossz fegyvereik lettek volna, hanem mert hoztak pár nagyon buta stratégiai döntést. -
#182
És a minőség semmit se ér, ha 0 mennyiséggel párosul. A háburú egésze alatt 1355db Tiger I készült. Neetséges mennyiség. Csak M-4 -ből készült vagy 35000 és T-34 -ből is kb. ennyi. Hajrá! -
#181
A háború elején Tigris??? Olvass már légyszíves vissza.
Egyik német harckocsi se volt pariban a Matilda II-vel és a nehéz francia harckocsikkal. A németeknek akkor minimális Pz.IV és alig valamivel több Pz.III -uk volt. A gerincet Pz38-t és PzII. tette ki ami lássuk be harmatos a többihez képest.
Mennyiségileg a két légierő kb. azonos volt, de a francia gépek nagy része elavult volt és a pilütáiknak sem volt harci tapasztalata.
A Stuka pontcélok megsemmisítésében jó volt, de ott ahol a leggyengébb légvédelem vagy vadász is jelen volt, akkor bizony elég rossz esélyeik voltak. Lásd már az angol evakuálásnál a rombolók és vadászok is ledurrantottak jópárat és az Angliai-csatában is igen hamar ki kellett vonni őket a nagy veszteségek miatt. -
wanek #180 Biztos a Tigris, meg a stukák :) -
assdf #179 Ne röhögtess már, milyen haditechnikai eszközük volt gyengébb a németeknek a többieknél? -
#178
Az idézetbe ott a válasz. Még olvasni sem tudsz?
"Minden háborút azzal kell MA már megvívni amid van."
Ki beszélt itt a II.Vh-ról. Mellesleg, ha akkor is CSAK a felszerlés dönött volna akkor ezzel a gondolatmentettelsem nem ők győznek. Számszerűleg kevesebb harckocsijuk volt és azok is gyengébbek voltak a francia és angol gépeknél, csak ők más felfogásban használták őket. A hadvezetésük is magasbb színvonalú volt, mint az I.Vh. kényelmes tempójában gondolkozó franciáké. -
#177
Légyszíves nézz már körül, hogy miker írsz. A Tomcat STANDARD függesztése valós háborús harchelyzetben 4xAIM-54, 2xAIM-7 és 2xAIM-9.
Ha flottát fenyegető veszély van 4 AIM-54-gyel bizos, hogy felzavarták volna, mert annyival még vissza tud jönni, akkor a többi nem is kell rá.
A gép hasa alá megy a négy Phoenix. Így:
http://www.iiaf.net/archive/aircraft/images/IIAFphoenix_jpg.jpg
Még akár pótartály is mehet rá. Melleselg egyet nem tesznek rá, mert minden fegyverből PÁROSAN raknak a géprem, mert máshogy nem nagyon megy.
(Meg a súlyponteloszlás miatt is.)
A Tomcat nem vadászgépek elleni harcra van kitalálva, ha az ellen vadászgépei jönnek akkor már rég nem lesz rakta AIM-54. Marad csak AIM-9 vagy AIM-7 abból is 2-2 max. Ennyit meg lazán elbír fordulóharban is.
A phalanx teszteken nem szbszónikus vacakokra lőttek, hanem még hanswbesség feletti Mavericket is lazán leszedtek vele még a '80-as években is. Azóta "picit" fejlődött a rendszer is. Nem nagy gondot jelentene neki egy kb. 3-4-szer akkora tárgy ledurrantása.
"Elvileg 100km-es a buborék az anyahajó körül, de eleve arról volt szó hogy egy inváziót hogyan akadályozna meg kína, nem arról hogy a csendes óceán közepén hogyan támadna meg egy anyahajó köteléket (azt nem is akarják, nem is tudnák). Invázió esetén meg egy anyahajó köteléknek relative part közelbe kell mennie, mert véges az utántöltő gépeinek a kapacitása (kis retek utántöltők vannak az anyahajón, szinte csak a felszállás során elégetett üzemanyagot tudják utántölteni). Ha meg partközelbe megy, mondjuk 100-200km-re, akkor már simán lehet szárazföldi rakétákat indítani ellene."
Nos ez több helyen is háibás hozzáállás. Először is a Tomcatek általában kb.150-200 km-re járőrözteka hordozótól és ehhez jön még a Phoenix hatótávolsága. Azért az több, mint egy 100km-es buborék. Ki mondta, hogy csak S-3 és A-6-os gépekről tankolhatnak? Okinaváról, Japánból és Diego Garcia-áról is szállhatnak fel tankerek. (KC-10 és KC-135)
A szárazföldi rakéták miatt nem is menne partközelebe. USA, mint mondtam miért szállná meg Kínát? Nem is tudná és nem is akrhatja. Tajvan védelméről van szó.
Miért ne lehetne fennt a gápek 50%-a??? Akár 100%-is fentt lehet. Percenként 1 gépet le tudnak hozni. Simán belefér a gépek üzemanyagából a várakozás.
Az ARAAM hatótáva kicsi??? Egy szemberepülő ellenséges rakétánál mai nem nagyon manőverez és szperszónikus kb. 70km. Ez kicsi?? Az AMRAAM szuperszónikus, zavarással védett célgépet éleslövészeten KÖZVETLEN ütközéssel talált el. Bizos nem tudna eltaláni egy nagy rakétát mi? A flotta EMIATT rendelte meg. Tömeges rakétatámadás kivédée miatt tud az F-18 10 db-ot hordozoni. Ha nem képes rá, miért állna rendszeben??? Ne röhögtess már. Azért van csak 22kg-os robbanótöltete, mert rájöttek, hogy ez is bőven elég már a mai pontosság mellett.
Aztán a B-2-vel sem sokat nem tudnáak kezdeni az elvtársak... F-15 nek még taker se kell nagyon, mert a külső törzshöz simuló póttartállyal és 3 felrakott tartállyal képes 2000km -es távolságban 2-3 órát járőrözni. Végig nagy magassában reülne min. fogyaszátssal. Ebben a konfigban lazán átrepül New York-ból Párizsba. Ez kb. laza 5800km, ha jól emlékszem. -
Komolytalan #176 Szerintem ICBMet senki se mer indítani, mert mindenki más akinek van ICBMje kilőné rá. Amúgy abban egyetértünk hogy nem túl sanszos hogy egy taiwani konfliktus során az Oroszok, de akár Japán is segítene az USAnak (egye meg amit főzött elv). -
#175
Az bizti hogy egy taiwani konfliktus pillanatok alatt kiszélesedhetne, nem is kell még talán az se hogy az oroszokkal konkrét szerződésük legyen a kínaiaknak. Nem hülyék az oroszok se, ha látnák, hogy 1-2 ICBM-el kiüthetik az USA-t valszeg nem haboznának.
A kínaiakkal elég jó a kapcsolatuk, mostmár. Az amcsik viszont nem lesznek hálásak akkor sem ha egy ilyen ziccert az oroszok merő jóindulatból kihagynak (az utóbbi 15 év nem ezt mutatja). Szal a kínaiakkal mint győztessel többet érnek mint az amcsikkal. -
Komolytalan #174 "Minden háborút azzal kell ma már megvívni amid van."
Ez alapján a II. vh-t Németország nyerte. -
Komolytalan #173 "Nos, Phoenix-ből miért 1/vadászgép lenne? A Tomcat 4-6-ot tudott vinni magásval. De Tomcat már nincs."
Hát pl mert tomcat már nincs:-) Amúgy meg milyen szimulátorral játszottál amiben 4-6-ot fel lehetett rá pakolni? Elvileg 4-et valóban fel lehet, de akkor aztán semmi más nincs rajta. A valóságban azért raknak csak 1-et, mert a többi hely kell a kisebb hatótávolságú amraam/sidewindereknek, mert ugyebár az se árt ha a vadászgép meg tudja magát védeni ellenséges vadászoktól. Amram/sidewinder meg nem jó rakéta elfogásra. Egyébként sem szokták a vadászokat tökig rakni rakétával, mert akkor ha jön egy ellenséges vadász akkor a fele terhet le kell dobnia a tengerbe hogy manőverezni bírjon.
"Egy rakétára miért 3-6 kellene?"
Nem tom, kérdezd meg az Aegis rakétaelhárító szoftverét, amely a rakéta repülési profilja alapján megadja azt, hogy hány rakéta kell az elfogáshoz. 3-nál kevesebbet sosem ajánl, gondolom hasonló okokból mint amiért a repülőgépeken is redundáns műszerkek használnak. Az aegisen eleve 2 indítóállás van 1 a hajó elején, 1 a végén, és minden célpontra kell indítani rakétát az orr és a
tat indítóállásról is, mivel ha 1 indítóállásban 1 rakéta indítás előtti tesztje nem fut le (gyakorlatilag bedöglik a rakéta), akkor az indítóállás összes rakétaindítását blokkolja. Ezért min. 2 amit indíthat 1 célpont ellen, 1-et az orrból, 1-et a tatról. Gyakorlatban ez a 2 mégis inkább 3+.
"Éleslövészeten/teszteken ennél SOKKAL jobb aránnyal találnak és még ott a Phalanx rendszer is."
Na persze, szubszónikus célpontokat (gy.k. modelrepülő 120-al), de szuperszónikust (ami a kínai nagy hatótávú rakéták 100%-a) phalanx nemigen talál el 10% eséllyel se. Az AA phoenix ill. a SA aegis találati aránya 80-90%, viszont az indítási hibák/a fennmaradó 10-20% miatt aegis min. 2 rakétát indít, ill. ha repcsivel fognak el rakétát min. 2 F-18 megy 1 célpontra (eleve a kísérőnek fedeznie kell az elfogó vadászt).
"Különben is kínának milyen nagy hatótávolságú rakétéi vannak ait tud 250km-nél messzebről repsciről/hajóról indítani?"
Elvileg 100km-es a buborék az anyahajó körül, de eleve arról volt szó hogy egy inváziót hogyan akadályozna meg kína, nem arról hogy a csendes óceán közepén hogyan támadna meg egy anyahajó köteléket (azt nem is akarják, nem is tudnák). Invázió esetén meg egy anyahajó köteléknek relative part közelbe kell mennie, mert véges az utántöltő gépeinek a kapacitása (kis retek utántöltők vannak az anyahajón, szinte csak a felszállás során elégetett üzemanyagot tudják utántölteni). Ha meg partközelbe megy, mondjuk 100-200km-re, akkor már simán lehet szárazföldi rakétákat indítani ellene.
"Két hordozó 2x48db F-18-cal bír. Ha ennek csak a fele van fennt 8-10 AMRAAM-mal akkor lehet számolni. Az kb. 380 rakéta."
A dolog ott kezdődik hogy a fele nem lehet fönn egy időben. Ott folytatódik, hogy amraamal nem lehet elfogni szuperszónikus föld-víz rakétákat (jó, el lehet, végülis puskával is le lehet lőni). Az amraam hatótávja relative kicsi, nem képes cirkálásra, és a robbanóereje nem akkora mint a phoenixé, amelynek elég ha a rakéta mellett x méterre robban ahhoz, hogy megsemmisítse azt.
"És még ehhez jöhetnek az F-15-ök -Diego Garcia-ról és még ami van a környéken"
Meg a légihíd ami kell az üzemanyag utántöltéshez, amiről már beszéltem. Ill. a külső üzemanyag tartályok, amik mellé szinte sosem szerelnek fel phoenixet, mert ugye kell az amraam/sidewindereknek a hely. De ha légihíd van - ami tényleg egy jó megoldás lehet, csak korlátozott a hossza -, akkor meg nem retek F-15-öket küldenek, hanem lopakodókat, majd B-52-ket. Csak ugye légihidat fenntartani, hááát... -
wanek #172 Én ezt nagyon másképp látom. -
kutyak #171 Kicsit ontopikabb: azért rohadt nehéz lehet egy óránként több ezer km-es sebességgel száguldó cuccott eltalálni bármivel is. -
kutyak #170 Országos cimborák. És akkor mi van? Hidd el apafej, nem azért imádják egymást, mert a nagyapáik együtt ülték meg a sabbatot. Pénz beszél, kutya ugat. És tökmindegy, hogy zsidó, cigány, muzulmán vagy ufó vagy. Van zsetonjuk, meg akarják védeni és még többet akarnak. Ezek teljesen természetes emberi visekelkedésformák. -
wanek #169 bokorgyuri
A belinkelt cikkben olvasható:
"Az iráni vezetők a Hezbollah támogatásával kinyilvánították, hogy ádáz ellenségei Amerikának"
Legjobb tudomásom szerint a Hezbollah a zsidó állammal állt harcban. Hogy jön ide az usa? Vagy aki izrael ellensége, az az usa ellensége is?
Bizony, ezt ők így gondolják. Ahogy korábban írtam, nem is véletlenül. Bizonyára merő véletlen az is, hogy a Biztonsági Tanácsban mindig az usa vétója akadályoz meg mindent. De ha véletlenül hoznak valamiféle elitélő határozatot, azt izrael soha nem tartja be. -
wanek #168 1, A megtámadott ország kezdetben mindig hátrányban van, bármennyire is erős.
2. A megtámadott ország, ha kellően nagy méretű (Kína ilyen), és eléggé szét van szórva az ipara, akkor elég nehezen elpusztítható. Ráadásul a megtámadott országnak helyben van az utánpótlása, nincsenek logisztikai gondjai.
3. Az usa hadereje meglehetősen lomha. Addig, amíg a körzetbe irányítja a szükséges eszközöket és a katonákat, az huzamos idő. Ennek látványos jelei vannak, fel lehet rá készülni.
4. A távol-keleti országok népei nagyon fanatikusak. Sokmindenre rá lehet bírni őket, amire egy amerikai katonát nem (csak a filmekben esetleg).
5. Kína gazdasági fejlődése nagyon jelentős. Nagyon nagy forrótőke tartalékaik vannak. Az usa ettől nagyon be van szarva. Ráadásul az amerikai gazdaság egy esetleges olajembargótól+a külföldi tőkék kivonásától azonnal padlót fogna. Egyszerre nem tudna mindenki ellen háborúzni, ahhoz nagyon kevés. Ezzel szemben Kína röhögve tudna működni, bár az olaj+földgáz számukra is kritikus. Viszont lényegesen jobbak a kapcsolatai az olajtermelő országokkal, mint az usanak.
6. Kínaiak majdnem mindenhol vannak a világon, így az usaban is. Vajon mennyi lehet közülük az "alvó ügynök"? -
AnWar #167 Második világháborúban még nem volt annyira bonyolult a haditechnika és az USA is nagyobb gyártókapacitással rendelkezett pl. lőszerek terén. A háború alatt 5 gyár termelte folyamatosan a lőszert, jelenleg pedig egyetlen egy, ami éppen hogy ki tudja elégíteni a jelenlegi amerikai igényeket.
A mostani probléma pl. a repülőknél, hogy hiába dobják össze a gyárban a sárkányszerkezetet és az egyéb nem elektronikus részeket, maguknak a műszereknek a finomhangolása, szoftveres szabályozása, ami iszonyat sok időt el tud venni, anélkül pedig a több millió dolláros csodagépek inkább a pilótáikra jelentenek veszélyt és nem az ellenségre. -
AnWar #166 3 év alatt igen, de ehhez az is kell hogy a gyártósor ne sérüljön, a nyersanyag pedig eljuthasson a gyárakhoz. Az pedig biztos, hogy magukat a gyárak és az infrastruktúra - utak, vasút, kikötő - az első helyen szerepelne a bombázandó célpontok között Kínában, míg Kína nem lenne képes amerikai területeket támadni. Egészen addig amíg az USA hátországa és a gyártó kapacitás nincs veszélyeztetve, olyan előnnyel rendelkezik, amit nagyon nehéz ledolgozni. -
#165
1 hónap alatt tényleg szinte semennyit de 3 év alatt nagyon sokat,mivel újjab gyártósorok épülnének és fokoznák a bekeftetett pénz mennyiségét is ami gyosítaná a munkát is,és jócskán megnőne a hadiiparban foglalkoztatottak száma. -
#164
IGen ez ma már így van de régebben nem így volt,a világháború alatt is majdnem teljesen megsemmisitették a szovjetek hadseregét de újjáépítették.Az angoloknál is a lakosságtól szerzett konyhai edényektől kedzve minden repülőhöz való fémből rakták össze az újabb gépeket.Ha ma ki is alakulna egy hosszab konfliktus,az az ország amelyik területén dúl a háború aligha tudna nagy mennyiségbe újabb fegyvereket gyártani.Szemben ezzel a támadófélnek ott az egész hátország a gond csak az lehet ,hogy valahogy biztosaítani kell az utámpótlást is,ami +üzemanyag +idő. -
#163
"Egy Orosz-Kínai-Indiai tengelynek beláthatatlan következményei lehetnek"
Már egy szorosabb Orosz-Kínai szövetség is egy újabb hidegháború korszakát hozná el,megszűnne a jelenlegi EU-Amerika erőfölény.India ideológiailag is elég távol áll kínától,ugye indiában elég nagy szerepe van a vallásnak,a kínai rendszerben meg elnyomják azt,és ez csak egyike a sok ellentétnek.India inkább a nyugat szövetsége és egy esetleges háború esetén ha később is de a nyugat oldalán kapcsolódna be.Persze olyan háborúról beszélek ahol nincsenek atomfegyverek vagy már annyira fejlettek a lézeres elhárítórendszerek,hogy közel 100%-osan ki lehetne védeni egy közvetlen nukleális csapást,mert szinte bárhol csapódik be a földbe a radioaktív szennyezést a szél az egész földre széthordaná. -
#162
Minden háborút azzal kell ma már megvívni amid van. Háború közben nem tudnak annyi fegyvert gyártani ami érdemben befolyásolna bármit is. Egy repcsit rohammunkában is összrakni kb. 1 hónap. Mennyi harckocsit vagy bármi mást tudsz egy hónap alatt legyártani? Szinte semennyit, mert a nagy részét már nem is gyártják, csak pótalkatrészeket hozzá. Hiába van most X db B-52H-ja az USA-nak,ha 20 is elveszít nem fognak újat gyártani. -
#161
Egy Kínai-Amerikai háború nagyon sok mindenen múlna még:Diplomáciai kapcsolatok más országokkal,a hadsereg vezetői és azok tapasztalata,katonák tapasztalata,modern hadviselés,hírszerzés,időjárás...
Jelenleg az USA erőfölényben van,sokkal korszerűbb a hadserege és manapság egy háború nem tart sokáig.Ha a jelenlegi kínai haderő nagy részét sikerülne megsemmisíteni akkor valószínűleg vesztene Kína,mivel a kulcsfontosságú létesítmények felé megnyílna az út.És azok megsemmisítésével nem tudnák újraépíteni a haderőt.Hiába olyan nagy ország kína,a keleti részén van az ipari komplexumok és a városok nagy része.De ha sikerülne visszaverni az első támadást és megmaradna a nagy része haderejének akkor igencsak kétséges lenne a háború további kimenetele.Mindenesetre a legapróbb dolgok drámaian megváltoztathatják a háború teljes kimenetelét,ez már sokszor bebizonyosodott.Tengeren az usa győzne ahoz nem fér kétség.És usa valószínűleg számíthatna a mi segítségünkre is.Egyértelműen nem tudom megmondani ,hogy perpill melyik fél nyerne,de az biztos ,hogy kína többet veszítene.Gazdaságilag elég jól áll és nem hiszem ,hogy ezt megkockáztatja.Folytik egyfajta gazdasági háború a háttérben és ebben viszont egyre jobban Kína oldalára billen a mérleg.Hogy ez nekünk jó-e?Nem hiszem. -
#160
Apa, magadnél vagy??? Nem az USA háborúzott koreaában, hanem ők is az odaküldött ENSZ erők tagjaiként. Az más kérdés, hogy ők voltak a legtöbben, mert nekik volt erre akkor kapacitásuk.
Mellesleg akkor is a "békés" északaik kezdték a balhét. De igen a "szemét" USA tette a dolgát és megállította őket. (persze nem csak azért mert olyan jó fiúk, de te csak szidni tudod őket mindenért)
Azért beláthatnád, hogy köszönhetsz ezt-azt USA-nak. Ha nem veszik fel a komcsik ellen a kesztyűt, akkor te most nem írogatnád -e sorokat és te is egy "békés kommunista" világban élhetnél, mint Kim elvtárs alattvalói és csak álmodhatnál jobb életről. Jó lenne mi?? -
#159
1.De észak-korea kezdte a háborút ezt ne feledjük.
2.Nem csak az ő dolguk,egy nagy haderő fenyegető az egész térségre,gondolod ,hogy csak védelemre épít akkora haderőt Kim bácsi?
3.Részben egyetértek veled,de a diktátoroknak be kell látnia,hogy nem szállhatnak meg egy demokratikus országot következmények nélkül.
Lásd :Észak-korea vagy az Első öbölháború. -
#158
Elég gyenge ellenbizonyítékok, egyik sem tudja megingatni a tényt. Így aki nem hiszi HÜLYE.