Hunter

Melegkedvelő baktériumok az Antarktiszon

Orosz és francia kutatók egy melegkedvelő baktérium nyomaira bukkantak az Antarktisz hatalmas, a légkörtől több millió éve elzárt tavában, a Vosztokban.

Az Antarktiszon rengeteg tó létezik a jégtakaró alatt, közülük a maga 14 000 négyzetkilométeres területével a Vosztok a legnagyobb. Ezekbe a tavakba még soha nem sikerült behatolni, a tudósok csak radarméréseken keresztül tudnak róluk. A Vosztokot 3,7 kilométer vastagságú jég borítja, nem jut el mélyébe a napfény, és elvileg 15 millió éve a légkörrel sincs semmiféle kapcsolata, éppen ezért remélik a tudósok, hogy olyasforma életet rejthet, mint ami a többi bolygón, vagy azok holdjain, például a Jupiterhez tartozó jeges Európán létezhet.

A Vosztok-tó összetevőiről egy úgynevezett jégmagból következtetnek, amit egy orosz-francia kutatócsoport fúrt ki a jégpáncélból. A jégmagból eredetileg a múlt éghajlatát szerették volna megismerni, azonban annak ellenére, hogy a fúrást a jégréteg aljától 100 méterre leállították, kiderült, hogy a kapott mag alsó részei már a tó fagyott vizének darabjait tartalmazzák. Az eddig lezajlott elemzések nem adnak egyértelmű bizonyítékot arra, hogy élet lenne a Vosztokban.

A jégben azonban olyan sötét üledékcsíkokra bukkantak, melyet a kutatók nézete szerint egy kisebb földrengés kavarhatott fel a tó fenekéről. Ebben az üledékben találta meg a csapat egy olyan baktérium genetikai nyomait, ami általában 50-60 Celsius-fokon él. A kutatók természetesen meglepődtek a felfedezésen, hiszen ők sokkal inkább egy hideghez alkalmazkodó életre számítottak, éppen ezért alaposan körülnéztek a laboratóriumban, nem onnan került-e a mintába a nem várt baktérium.


A mérések szerint ilyen lenne a Vosztok-tó jég nélkül

A melegkedvelő, termofil baktérium azonban a jégmagban jelentkezett. Ez egyébként nem egy gyakori faj, a Földön eddig mindössze 5-6 helyen azonosították. A felfedezésből az következhet, hogy a Vosztok-tó alján lenni kell valamilyen hidrotermális fűtő rendszernek, ami jóval aktívabbá teszi a tavat, mint azt bárki is feltételezte volna.

A kutatók eddig teljesen sterilnek tartották a tavat. Véleményük szerint évmilliókon keresztül pumpálódott oxigén a vízbe az azt borító jégből, ami a vizet egy sűrített fehérítő oldattá változtatta. Ha ez valóban így van, akkor a Vosztok lenne az első teljesen élettelen víztömeg a Földön.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • rgerg #10
    http://www.beremend.hu/

    ...és még sokkal közelebb
  • Dömper Ármánd #9
    Az is egy vélemény volt. Ez a fórum pedig valószínűleg sokkal közelebb van a beremendi cementgyárhoz, mint ahogy azt a legmerészebb álmaidban gondolnád...
  • IMYke2.0.0.0 #8
    Ne fáradj, szerintem azt se tudja hol van Beremend.
    [Én tudom, a közelében lakom.]
  • Tinman #7
    Ez egy vélemény volt, ez meg egy fórum és nem a beremendi cementgyár... jó reggelt
  • szombi #6
    A Vosztok véletlenül nem egy ruszki mérőállomás az északi sarkon?
  • waterman #5
    ha van 3,7 km jegünk, és a tó felett 100 méterre még masszív jég van, akkor ki következtet arra, hogy az a tó meleg? alapból egy olyan 4 fok lehet, mert ugye ott a legsűrűbb a víz, ha van benne hőforrás akkor sem lenne melegebb 6-7 foknál.. egyrészt, mert 14 000négyzet km az veszettnagy és felette egy jóó kis jégkocka van, másrészt meg ha olyan nagyméretű hőforrás lenne alatta, akkor ott nagyon vékony kőzetlemezt kéne feltételeznünk, ahol pedig vékony a kőzetlemez ott 15 millió év alatt garantáltan lenne vulkánkitörés vagy valami. az tény hogy van alatta valami repedés, de nem igazán aktív. így már azért valóban meglepő hogy egy olyan baci fajt találtak jégbe fagyva, ami inkább melegkedvelő.

    http://www.ldeo.columbia.edu/~mstuding/vostok.html

    mellesleg a nasa is benne volt a jég alatti földfelszín letapogatásában. 4 km jégen nem lát át az egyszeri kutató:)
  • Invader #4
    Az a fajta hőmérséklet emelkedés, amiről beszélsz, az csak a földkéregben lefele hatolva jelentkezik, ráadásul messze nem egyenletes mértékben a Föld különböző pontjain.
    Az Antarktiszon a kőzetréteg feletti jégben nem ilyen módon emelkedik a hőmérséklet, hanem a szigetelő hatása révén tartja a felszínnél melegebben (0 fok körűl) az alatta lévő víz- vagy talajréteget.
  • Szefmester #3
    hagyjuk ezt a maszlagot oké? mert ez a hozzáállás primitivitásról ad jeleket a kutatóknak. az is folyamatban van nyugodj meg. máskülönben nem jött volna ez a hír. :/

    inkább a kutatókon csodálkozom hogy meglepődtek... hiszen majd 4km jég alatt van a tó ami kitudja milyen mély. A bányászok álltalában nem csak a munkába izzadnak le hanem a melegbe is. Arra sajnos nem emlékszem hány méterenként emelkedik a hőmérséklet 1C fokot, 4km-en már sztem jelentős lehet ez a hő, pláne ha van lent esetleg egy hőforrás.
  • Tinman #2
    "Ezekbe a tavakba még soha nem sikerült behatolni..."

    Akkor nem először azt a helyet kellene felfedezni ahol élünk? Elhiszem, hogy baromi érdekes a Mars, de nagyobb rációt látok arra, hogy a Vosztokban a megszokottól jóval eltérőbb életformára bukkannak, mint egy xy millió éve élettelen égitesten.
    Tudom, tudom... az a NASA ezek meg a ruszkik meg a franciák..., de akkor is.