Hunter
Képalkotás baktériumokkal
Egy amerikai egyetemi csoport a hagyományos eljárások helyett baktériumokból készített fotópapírt, megalkotva az első élő fényképeket.
Az austini Texasi Egyetem sajtóközleménye szerint a munkát egy feltörekvő tudományág, a szintetikus biológia népszerűsítésének szentelték alkotói készítették. Az új terület azon gének azonosítására összpontosít, melyek kulcsfontosságú területeket irányítanak. Ezután megpróbálják a mikrobákat a gének újszerű összetételben való aktiválásával úgy átalakítani, hogy hasznos eszközöket nyerjenek a gyógyászat és a technika számára.
A fotókat fény vetítésével hozták létre a biológiai filmen, azaz több milliárd genetikailag módosított E. coli baktériumon. Az élő fotó az MIT által kiírt Genetikailag Szerkesztett Gépek elnevezésű pályázatára született Chris Voigt professzor vezetésével. Az E. coli az ember bélrendszerének sötétségébe burkolózik és nem is érzékeli a fényt, ezért a hallgatóknak úgy kellett módosítaniuk a baktériumokat, hogy azok egy fényérzékeny felületet alkossanak. Hasonlóan a monitorok pixeleihez minden egyes baktérium vagy előállít egy fekete pigmentet vagy sem, attól függően, hogy a lakhelyül szolgáló Petri-csésze világos vagy sötét részén helyezkedik el. A kapott képek tehát a baktériumok a fény mintáira adott reakcióját tükrözik vissza.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Dr. Voigt és munkatársa, Anselm Levskaya elsőként egy fotószintetizáló kék-zöld alga fényreceptor fehérjéjenek hozzáadásával fényérzékennyé tették a baktériumot. A receptort az E. coli azon érzékelőjéhez kapcsolták, amivel normál esetben a só koncentrációját észleli, így ezek a baktériumok onnantól kezdve a só helyett a fényt érzékelték. A fényreceptort a baktérium egy pigment előállító rendszeréhez csatlakoztatták, úgy hogy ha fény éri az új receptort, akkor az kikapcsoljon egy gént, ami a baktérium egy színes összetevőjének gyártását vezérli. Ennek hatására a Petri-csésze megvilágított részein levő baktériumok nem termelnek pigmentet, azaz világosak maradnak, a sötét részeken elhelyezkedő társaik pedig a pigment termelődés hatására sötétebbek lesznek.
A kutatók a fényképek elkészítéséhez egy egyedi projektort alkalmaztak, ami a képet a baktériumok növekedését elősegítő inkubátorban elhelyezett Petri-csészére vetítette. Az expozíciós idő meglehetősen hosszú, 12-15 óra, azonban a végeredmény elképesztően nagy felbontású, a becslések szerint 100 megapixelnek felel meg.
A hallgatók által felhasznált biológiai technikák számos olyan területen alkalmazhatók, melyek messze túlmutatnak a fotók késztésén. A baktériumokból Voigt szerint nanogyárak hozhatók létre, egyes gének ugyanis képesek gumiszerű fehérjéket előállítani, vagy akár fémeket kicsapatni, így a fénysugár nem a pigmentek, hanem proteinek termelését kapcsolná be, a baktériumok pedig komplex anyagokat szőhetnének.
Az austini Texasi Egyetem sajtóközleménye szerint a munkát egy feltörekvő tudományág, a szintetikus biológia népszerűsítésének szentelték alkotói készítették. Az új terület azon gének azonosítására összpontosít, melyek kulcsfontosságú területeket irányítanak. Ezután megpróbálják a mikrobákat a gének újszerű összetételben való aktiválásával úgy átalakítani, hogy hasznos eszközöket nyerjenek a gyógyászat és a technika számára.
A fotókat fény vetítésével hozták létre a biológiai filmen, azaz több milliárd genetikailag módosított E. coli baktériumon. Az élő fotó az MIT által kiírt Genetikailag Szerkesztett Gépek elnevezésű pályázatára született Chris Voigt professzor vezetésével. Az E. coli az ember bélrendszerének sötétségébe burkolózik és nem is érzékeli a fényt, ezért a hallgatóknak úgy kellett módosítaniuk a baktériumokat, hogy azok egy fényérzékeny felületet alkossanak. Hasonlóan a monitorok pixeleihez minden egyes baktérium vagy előállít egy fekete pigmentet vagy sem, attól függően, hogy a lakhelyül szolgáló Petri-csésze világos vagy sötét részén helyezkedik el. A kapott képek tehát a baktériumok a fény mintáira adott reakcióját tükrözik vissza.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Dr. Voigt és munkatársa, Anselm Levskaya elsőként egy fotószintetizáló kék-zöld alga fényreceptor fehérjéjenek hozzáadásával fényérzékennyé tették a baktériumot. A receptort az E. coli azon érzékelőjéhez kapcsolták, amivel normál esetben a só koncentrációját észleli, így ezek a baktériumok onnantól kezdve a só helyett a fényt érzékelték. A fényreceptort a baktérium egy pigment előállító rendszeréhez csatlakoztatták, úgy hogy ha fény éri az új receptort, akkor az kikapcsoljon egy gént, ami a baktérium egy színes összetevőjének gyártását vezérli. Ennek hatására a Petri-csésze megvilágított részein levő baktériumok nem termelnek pigmentet, azaz világosak maradnak, a sötét részeken elhelyezkedő társaik pedig a pigment termelődés hatására sötétebbek lesznek.
A kutatók a fényképek elkészítéséhez egy egyedi projektort alkalmaztak, ami a képet a baktériumok növekedését elősegítő inkubátorban elhelyezett Petri-csészére vetítette. Az expozíciós idő meglehetősen hosszú, 12-15 óra, azonban a végeredmény elképesztően nagy felbontású, a becslések szerint 100 megapixelnek felel meg.
A hallgatók által felhasznált biológiai technikák számos olyan területen alkalmazhatók, melyek messze túlmutatnak a fotók késztésén. A baktériumokból Voigt szerint nanogyárak hozhatók létre, egyes gének ugyanis képesek gumiszerű fehérjéket előállítani, vagy akár fémeket kicsapatni, így a fénysugár nem a pigmentek, hanem proteinek termelését kapcsolná be, a baktériumok pedig komplex anyagokat szőhetnének.
