Hunter
Minden élőlény két baktérium leszármazottja
Minden élő állat és növény valószínűleg két primitív baktériumfajtól származtatható, mutatta ki az Alberta Egyetem egyik matematika professzora, aki az evolució két fő elméletének összehasonlítása után jelentette ezt ki.
Dr. Peter Antonelli és Dr. Solange Rutz egy eredeti matematikai modellező rendszer és egy szoftver segítségével értékelték ki és hasonlították össze a biológiai evolúció két fő elméletét. Az egyik elmélet, melyet a Massachusetts Egyetem munkatársa, Dr. Lynn Margulis vázolt fel, azt feltételezi, hogy egy "anya" baktérium (Bdellavibrio) és egy "apa" baktérium (Thermoplasma acidophilium) egy stabil, megbízható és következetes módszerrel "energiát cseréltek" körülbelül 3,2 milliárd évvel ezelőtt, hogy megformálják az összes későbbi többsejtű organizmust, magyarázta Antonelli.
Egy másik elmélet szerint - mely Dr. Carl Woese, az Illinois Egyetem tudósa nevéhez fűződik - a többsejtű organizmusok számos különböző baktériumból fejlődtek ki szintén 3,2 milliárd esztendővel ezelőtt, azonban ehhez igen változatos módszereket alkalmaztak. Antonelli és Rutz kutatása bebizonyította, hogy Woese elmélete nem veszi számításba azt a kémiai cserefolyamatot, mellyel a baktériumok legtöbbje kölcsönhatásba lép egymással, miközben Margulis elmélete végig megállja a helyét Antonelli modellezési rendszerének szigorú feltételei között.
"Bebizonyítottuk, hogy Woese elmélete nem megbízható és nem képes elégséges magyarázatot adni a többsejtű organizmusok kialakulására, azonban Margulis elmélete megbízhatónak bizonyult" - összegzett Antonelli. Antonelli akkor határozta el, hogy leteszteli a két elméletet, amikor azokról három éve megjelent egy írás a New York Times hasábjain.
"Én a matematikával igyekszem tudományos problémákat megoldani, és amikor olvastam azt a cikket azt gondoltam, ez egy olyan probléma melyet meg tudnék oldani" - mondta a professzor, aki már más hasonló kérdéseket is megoldott a nevéhez fűződő "Volterra-Hamilton" matematikai modell segítségével. Munkái között akadt ökológiai és szociológiai jellegű is.
Antonelli különböző egyenleteket alkalmaz a szociális kölcsönhatások és a biológiai viselkedések megmagyarázására, azonban elszomorítja a tény, hogy a biológusok többsége nem ismeri el ezt a kutatási módszert. "Amit mi csinálunk az valóban új, és sokan még nem ismerik" - mondta. "Korábban is publikáltam már biológiai szaklapokban, azonban a legtöbb biológus nem olvassa el ezeket a cikkeket pontosan a matematika alkalmazása miatt. Meg kell győznünk a biológusokat, hogy a matematika megismerése megéri azt a kis erőfeszítést."
Dr. Peter Antonelli és Dr. Solange Rutz egy eredeti matematikai modellező rendszer és egy szoftver segítségével értékelték ki és hasonlították össze a biológiai evolúció két fő elméletét. Az egyik elmélet, melyet a Massachusetts Egyetem munkatársa, Dr. Lynn Margulis vázolt fel, azt feltételezi, hogy egy "anya" baktérium (Bdellavibrio) és egy "apa" baktérium (Thermoplasma acidophilium) egy stabil, megbízható és következetes módszerrel "energiát cseréltek" körülbelül 3,2 milliárd évvel ezelőtt, hogy megformálják az összes későbbi többsejtű organizmust, magyarázta Antonelli.
Egy másik elmélet szerint - mely Dr. Carl Woese, az Illinois Egyetem tudósa nevéhez fűződik - a többsejtű organizmusok számos különböző baktériumból fejlődtek ki szintén 3,2 milliárd esztendővel ezelőtt, azonban ehhez igen változatos módszereket alkalmaztak. Antonelli és Rutz kutatása bebizonyította, hogy Woese elmélete nem veszi számításba azt a kémiai cserefolyamatot, mellyel a baktériumok legtöbbje kölcsönhatásba lép egymással, miközben Margulis elmélete végig megállja a helyét Antonelli modellezési rendszerének szigorú feltételei között.
"Bebizonyítottuk, hogy Woese elmélete nem megbízható és nem képes elégséges magyarázatot adni a többsejtű organizmusok kialakulására, azonban Margulis elmélete megbízhatónak bizonyult" - összegzett Antonelli. Antonelli akkor határozta el, hogy leteszteli a két elméletet, amikor azokról három éve megjelent egy írás a New York Times hasábjain.
"Én a matematikával igyekszem tudományos problémákat megoldani, és amikor olvastam azt a cikket azt gondoltam, ez egy olyan probléma melyet meg tudnék oldani" - mondta a professzor, aki már más hasonló kérdéseket is megoldott a nevéhez fűződő "Volterra-Hamilton" matematikai modell segítségével. Munkái között akadt ökológiai és szociológiai jellegű is.
Antonelli különböző egyenleteket alkalmaz a szociális kölcsönhatások és a biológiai viselkedések megmagyarázására, azonban elszomorítja a tény, hogy a biológusok többsége nem ismeri el ezt a kutatási módszert. "Amit mi csinálunk az valóban új, és sokan még nem ismerik" - mondta. "Korábban is publikáltam már biológiai szaklapokban, azonban a legtöbb biológus nem olvassa el ezeket a cikkeket pontosan a matematika alkalmazása miatt. Meg kell győznünk a biológusokat, hogy a matematika megismerése megéri azt a kis erőfeszítést."