Hunter

AZ USA kivonult a környezet­vé­del­mi konferenciáról

A két héten át zajló éghajlat-változási konferencia miniszterei még az ülésszak utolsó pillanataiban is számos áttörést értek el a globális felmelegedés elleni harccal kapcsolatos terveikben.

A montreali konferencia zárónapján a Kiotói Egyezmény aláírói megállapodtak a károsanyag-kibocsátás csökkentéséről szóló egyezség meghosszabbításáról. Olyan országok is beleegyeztek a hosszú távú hatásokról szóló kötelezettség nélküli megbeszélésekbe, melyek eddig teljes egészében elzárkóztak az Egyezménytől. Ezek közé tartozik az Egyesült Államok is, amely azonban ezúttal is elutasított minden olyan megoldást, ami csökkentéssel járna.


Az egyezség - az úgynevezett Montreali Akcióterv (MAP) - végül megszületett, bár az oroszok az utolsó percekben még eljárási kifogással éltek, ami több órás fennakadást okozott a tárgyalás menetében. Most már megkezdődhetnek a pontos célokra vonatkozó hivatalos tárgyalások a Kiotói Egyezmény első fázisának lejárta után 2012-ben. Az egyik ilyen lesz a fejlődő országok, mint India és Kína bevonása az üvegházgáz kibocsátást korlátozó rendszerbe. Múlt héten a küldöttségek véglegesítették a kiotói szabálykönyvet, teljesen működőképessé téve az egyezkedés és a ratifikálás utáni évekre. Az 1997-es egyezmény megköveteli az iparosodott országoktól, hogy kombinált szénemissziójukat 5 százalékkal az 1990-es szint alá csökkentsék a 2008. és 2012. közötti időszakban.

Idén megismétlődött a 2001-es jelenet, amikor az Egyesült Államok folyamatosan utasította el a további tárgyalások lehetőségét. A tiltakozásul az ülésről kivonuló amerikaiakat saját médiájuk negatív beszámolója és Bill Clinton éles szavai is bírálták. Az exelnök utolsó percekben tartott felszólalásában kritizálta a Bush-kormányzat ellenállását, amivel állítólagosan gazdasági pozíciójukat kívánják stabilan tartani. Ezzel szemben Clinton szerint az Egyesült Államok komoly erőfeszítéseket tett már létező tiszta energia és energiatároló technikák nagymérvű alkalmazására, mellyel könnyedén megfelelhetnek, sőt, túl is teljesíthetik a kiotói célkitűzéseket úgy, hogy az gyengítés helyett erősítené a gazdaságukat, ezért kérte a több, mint 180 nemzet képviselőit, hogy próbáljanak valamilyen megoldást találni a jelenlegi amerikai kormánnyal való együttműködésre.

Most már szinte minden tudományos szinten megállapították, hogy a légkörben felgyülemlő gázok a gépjárművek motorjainak, az erőműveknek és más kőolajszármazékokat elégető iparágaknak a melléktermékei, melyek jelentős mértékben hozzájárultak az elmúlt évszázad globális hőmérsékletének emelkedéséhez. A folytatódó, egyre gyorsuló felmelegedés világszerte megolvasztja a gleccsereket, összezsugorítja a sarkkörök jégtakaróit, felmelegíti az óceánokat, mindezzel megemelve a tengerszintet, hangoztatják a tudósok. Az 1997-es kiotói tárgyalásokon Clinton alelnöke, Al Gore játszott meghatározó szerepet, a paktumot azonban később az amerikai szenátus elutasította, Bush hivatalba lépésével pedig Kínára és Indiára való hivatkozással teljes egészében el is vetette.

Az amerikai küldöttség elfogadta Clinton felszólalását mint álláspontot, azonban minden kritikát elutasított. Úgy tűnik, hogy a résztvevők többsége kezd beletörődni a dologba, és nem várnak különösebb politikai változást Washingtontól. Ezzel együtt a környezetvédők a konferenciát több szempontból is sikerként értékelik, hiszen sikerült egyezséget elérni a gázkibocsátás számszerűsítésének módjában és Kiotó célkitűzéseinek elmulasztásáért járó büntetésekben.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • BiroAndras #110
    Valószínűleg sok szám ebből csak találgatás. És a technológiától is erősen függ. Elég néhány paraméteren egy kicsit javítani, és máris jelentősen csökkennek az árak. Minden új technológiánál várható az üzemi paraméterek jelentős javulása.
    Volt, hogy egy 8 literes V16-os motor 25 lóerőt produkált csak. Ma egy 8 literes motor simán lead 1000 lóerőt. A Wrigth fivérek első repülése rövidebb volt, mint egy 747-es hossza.
  • BiroAndras #109
    Pontosan ezt mondtam én is.
  • pipaxy #108
    Most is lehet beszélni, beszélnek is.

    http://www.iter.org/PPsim/starter2.html
  • pipaxy #107
    Nem éppen minnél nagyobb dúsítási fokú az urán, annál több energia nyerhető ki belőle azonos térfogat mellett?
    Ebből pedig az következne hogy minnél inkább dúsított az urán, annál kevesebb hulladék keletkezik belőle.
  • pipaxy #106
    Nemrég volt egy késő esti műsor (a fontosabb műsorok mindig olyankor vannak, amikor a jónép már készül a másnapi melóra, milyen érdekes) arról, hogy egyes országokban az üzemidő lejártával a költséges felújítások helyett inkább leszerelni készülnek az atomerőműveket,

    Költséges felújítások? Miről beszélsz!? Paks üzemidő hosszabbításának teljes költsége még mindig sokkal kisebb (2,3-szor) mint bármilyen más erőműnek a megépítésére.
    Az üzemidő hosszabbítás után is Paks fogja legolcsóbban előállítani az áramot, ha leállítanánk, drágább lenne a villany.
    Az uránérc ára nem igazán függ a fosszilis üzemanyagok árától, így paksi áram ára érzéketlen lesz a jövőben mindenképpen bekövetkező gáz, olajáremelésektől.
    Mo.-n képtelenség cirka 2 GW kiváltása megújulókkal…

    Ezeket a körülményeket megvizsgálva egyértelműen a legjobb megoldás az üzemidő hosszabbítás.
    Amúgy atomerőművek terén az üzemidő hosszabbítás megszokott dolog, csak azok az országok nem alkalmazzák, akiknél politikai döntés az atom teljes likvidálása.
  • BiroAndras #105
    "Az egy dolog, hogy emberi mértékkel kiapadhatatlan, viszont az erőmű iszonyatosan drága, és nem csak az ITER a szupravezető anyagok önmagukban rengetegbe kerülnek.(csak ez az ITER költségvetésének >15%-a!)"

    A prototípusok sose voltak olcsók. Pláne egy ennyire új technológiánál. Majd amikor az első valódi erőművek termelni kezdenek, akkor lehet ár/teljesítmény arányról beszélni.
  • BiroAndras #104
    "Rosszul emlékszem, hogy van olyan atomerőmű amibe NEM dúsított uránt használnak, így kevesebb az izotóp maradvány, csak éppen bazi drága ezért csak 1-2 ilyen épült?"

    A nem dúsított urán éppen hogy rosszabb, mert arányosan kevesebb energia nyerhető ki belőle. A csernobilihez hasonló erőművek ilyenek. Olcsóbbak, viszont sokkal kevésbbé biztonságosak.
  • Caro #103
    Én is az vagyok, és egyenlőre a fissziós energia a legjobbak között van.
    A hulladékról persze mélyen hallgatunk :)
    De azért egy atomerőmű mégiscsak már egy fizikus-szintű feladat :)
    Az ITER meg főleg, de jobb ha tőlem halljátok, ne várjatok megváltást a fúziótól.
    Az egy dolog, hogy emberi mértékkel kiapadhatatlan, viszont az erőmű iszonyatosan drága, és nem csak az ITER a szupravezető anyagok önmagukban rengetegbe kerülnek.(csak ez az ITER költségvetésének >15%-a!)
  • Caro #102
    Ennyi erővel a szélmalom se az.
    Egyébként én sem tartom jónak sem a szél, sem a vízenegia hasznosítását, a napot kell közvetlenül megfogni.
    Szerintem geostacionárius pályára kéne küldeni néhány 1000 m2 alufóliát, és azzal összegyűjteni 1 pontba.
    Még jobb is, mint a mikrohullámú baromságok.
  • Inquisitor #101
    Rosszul emlékszem, hogy van olyan atomerőmű amibe NEM dúsított uránt használnak, így kevesebb az izotóp maradvány, csak éppen bazi drága ezért csak 1-2 ilyen épült?