SG.hu·
AZ USA kivonult a környezetvédelmi konferenciáról
A két héten át zajló éghajlat-változási konferencia miniszterei még az ülésszak utolsó pillanataiban is számos áttörést értek el a globális felmelegedés elleni harccal kapcsolatos terveikben.
A montreali konferencia zárónapján a Kiotói Egyezmény aláírói megállapodtak a károsanyag-kibocsátás csökkentéséről szóló egyezség meghosszabbításáról. Olyan országok is beleegyeztek a hosszú távú hatásokról szóló kötelezettség nélküli megbeszélésekbe, melyek eddig teljes egészében elzárkóztak az Egyezménytől. Ezek közé tartozik az Egyesült Államok is, amely azonban ezúttal is elutasított minden olyan megoldást, ami csökkentéssel járna.
Az egyezség - az úgynevezett Montreali Akcióterv (MAP) - végül megszületett, bár az oroszok az utolsó percekben még eljárási kifogással éltek, ami több órás fennakadást okozott a tárgyalás menetében. Most már megkezdődhetnek a pontos célokra vonatkozó hivatalos tárgyalások a Kiotói Egyezmény első fázisának lejárta után 2012-ben. Az egyik ilyen lesz a fejlődő országok, mint India és Kína bevonása az üvegházgáz kibocsátást korlátozó rendszerbe. Múlt héten a küldöttségek véglegesítették a kiotói szabálykönyvet, teljesen működőképessé téve az egyezkedés és a ratifikálás utáni évekre. Az 1997-es egyezmény megköveteli az iparosodott országoktól, hogy kombinált szénemissziójukat 5 százalékkal az 1990-es szint alá csökkentsék a 2008. és 2012. közötti időszakban.
Idén megismétlődött a 2001-es jelenet, amikor az Egyesült Államok folyamatosan utasította el a további tárgyalások lehetőségét. A tiltakozásul az ülésről kivonuló amerikaiakat saját médiájuk negatív beszámolója és Bill Clinton éles szavai is bírálták. Az exelnök utolsó percekben tartott felszólalásában kritizálta a Bush-kormányzat ellenállását, amivel állítólagosan gazdasági pozíciójukat kívánják stabilan tartani. Ezzel szemben Clinton szerint az Egyesült Államok komoly erőfeszítéseket tett már létező tiszta energia és energiatároló technikák nagymérvű alkalmazására, mellyel könnyedén megfelelhetnek, sőt, túl is teljesíthetik a kiotói célkitűzéseket úgy, hogy az gyengítés helyett erősítené a gazdaságukat, ezért kérte a több, mint 180 nemzet képviselőit, hogy próbáljanak valamilyen megoldást találni a jelenlegi amerikai kormánnyal való együttműködésre.
Most már szinte minden tudományos szinten megállapították, hogy a légkörben felgyülemlő gázok a gépjárművek motorjainak, az erőműveknek és más kőolajszármazékokat elégető iparágaknak a melléktermékei, melyek jelentős mértékben hozzájárultak az elmúlt évszázad globális hőmérsékletének emelkedéséhez. A folytatódó, egyre gyorsuló felmelegedés világszerte megolvasztja a gleccsereket, összezsugorítja a sarkkörök jégtakaróit, felmelegíti az óceánokat, mindezzel megemelve a tengerszintet, hangoztatják a tudósok. Az 1997-es kiotói tárgyalásokon Clinton alelnöke, Al Gore játszott meghatározó szerepet, a paktumot azonban később az amerikai szenátus elutasította, Bush hivatalba lépésével pedig Kínára és Indiára való hivatkozással teljes egészében el is vetette.
Az amerikai küldöttség elfogadta Clinton felszólalását mint álláspontot, azonban minden kritikát elutasított. Úgy tűnik, hogy a résztvevők többsége kezd beletörődni a dologba, és nem várnak különösebb politikai változást Washingtontól. Ezzel együtt a környezetvédők a konferenciát több szempontból is sikerként értékelik, hiszen sikerült egyezséget elérni a gázkibocsátás számszerűsítésének módjában és Kiotó célkitűzéseinek elmulasztásáért járó büntetésekben.
A montreali konferencia zárónapján a Kiotói Egyezmény aláírói megállapodtak a károsanyag-kibocsátás csökkentéséről szóló egyezség meghosszabbításáról. Olyan országok is beleegyeztek a hosszú távú hatásokról szóló kötelezettség nélküli megbeszélésekbe, melyek eddig teljes egészében elzárkóztak az Egyezménytől. Ezek közé tartozik az Egyesült Államok is, amely azonban ezúttal is elutasított minden olyan megoldást, ami csökkentéssel járna.
Az egyezség - az úgynevezett Montreali Akcióterv (MAP) - végül megszületett, bár az oroszok az utolsó percekben még eljárási kifogással éltek, ami több órás fennakadást okozott a tárgyalás menetében. Most már megkezdődhetnek a pontos célokra vonatkozó hivatalos tárgyalások a Kiotói Egyezmény első fázisának lejárta után 2012-ben. Az egyik ilyen lesz a fejlődő országok, mint India és Kína bevonása az üvegházgáz kibocsátást korlátozó rendszerbe. Múlt héten a küldöttségek véglegesítették a kiotói szabálykönyvet, teljesen működőképessé téve az egyezkedés és a ratifikálás utáni évekre. Az 1997-es egyezmény megköveteli az iparosodott országoktól, hogy kombinált szénemissziójukat 5 százalékkal az 1990-es szint alá csökkentsék a 2008. és 2012. közötti időszakban.
Idén megismétlődött a 2001-es jelenet, amikor az Egyesült Államok folyamatosan utasította el a további tárgyalások lehetőségét. A tiltakozásul az ülésről kivonuló amerikaiakat saját médiájuk negatív beszámolója és Bill Clinton éles szavai is bírálták. Az exelnök utolsó percekben tartott felszólalásában kritizálta a Bush-kormányzat ellenállását, amivel állítólagosan gazdasági pozíciójukat kívánják stabilan tartani. Ezzel szemben Clinton szerint az Egyesült Államok komoly erőfeszítéseket tett már létező tiszta energia és energiatároló technikák nagymérvű alkalmazására, mellyel könnyedén megfelelhetnek, sőt, túl is teljesíthetik a kiotói célkitűzéseket úgy, hogy az gyengítés helyett erősítené a gazdaságukat, ezért kérte a több, mint 180 nemzet képviselőit, hogy próbáljanak valamilyen megoldást találni a jelenlegi amerikai kormánnyal való együttműködésre.Most már szinte minden tudományos szinten megállapították, hogy a légkörben felgyülemlő gázok a gépjárművek motorjainak, az erőműveknek és más kőolajszármazékokat elégető iparágaknak a melléktermékei, melyek jelentős mértékben hozzájárultak az elmúlt évszázad globális hőmérsékletének emelkedéséhez. A folytatódó, egyre gyorsuló felmelegedés világszerte megolvasztja a gleccsereket, összezsugorítja a sarkkörök jégtakaróit, felmelegíti az óceánokat, mindezzel megemelve a tengerszintet, hangoztatják a tudósok. Az 1997-es kiotói tárgyalásokon Clinton alelnöke, Al Gore játszott meghatározó szerepet, a paktumot azonban később az amerikai szenátus elutasította, Bush hivatalba lépésével pedig Kínára és Indiára való hivatkozással teljes egészében el is vetette.
Az amerikai küldöttség elfogadta Clinton felszólalását mint álláspontot, azonban minden kritikát elutasított. Úgy tűnik, hogy a résztvevők többsége kezd beletörődni a dologba, és nem várnak különösebb politikai változást Washingtontól. Ezzel együtt a környezetvédők a konferenciát több szempontból is sikerként értékelik, hiszen sikerült egyezséget elérni a gázkibocsátás számszerűsítésének módjában és Kiotó célkitűzéseinek elmulasztásáért járó büntetésekben.