Hunter
Vészharangokat kongat az ENSZ jelentése
A világ erőforrásainak 60 százaléka legyengült vagy elhasználódott, jelentős és nagy részben visszafordíthatatlan veszteséget okozva bolygónk biológiájának sokszínűségében, ami az elkövetkező 50 évben tovább romolhat, figyelmeztet a világ valaha elvégzett legnagyobb környezeti tanulmánya.
AZ ENSZ által kezdeményezett, négy éven át tartó kutatás elvégzésében 95 ország 1300 tudósa vett részt. Végkövetkeztetésük szerint az emberi életet fenntartó erőforrások, mint a friss víz, az élelem, a fa, a tiszta levegő és a stabil éghajlat mind veszélyben vannak. "Az ökorendszerek változásai mélyreható és nagyrészt visszafordíthatatlan veszteséget eredményeznek a bolygó biológiai sokszínűségében" - mondta Walter Reid, a tanulmány igazgatója.
Az emlősök, madarak, és kétéltű fajok 30 százalékát a kihalás veszélye fenyegeti, az elmúlt 50 év emberi tevékenysége a természetes ezerszeresére növelte eltűnésük valószínűségét, állapította meg a jelentés.
Amikor 2000-ben elindult a felmérés, feladata az ENSZ Milleneumi Fejlődési Céljainak eléréséhez szükséges környezeti változások kihatásának felmérése volt. A célkitűzések között szerepel, hogy 2015-re a világon uralkodó szegénységet a felére csökkentése. A szegénység különösen a szárazföldi régiókat sújtja, Afrikát, Ázsiát, részben Mexikót és Brazília északi részét. Az itt élők elsősorban az elsivatagosodástól, a tiszta víz hiányától és a betegségek növekedésétől szenvednek aránytalanul nagymértékben. A további felmelegedés például nagyban elősegítheti a kolera terjedését.
A jelentés 24 ökorendszer-szolgáltatást tanulmányozott, melyekből mindössze kilencnél figyeltek meg gyarapodást, főként az élelmiszertermelésnek, az ipari termény növekedésnek, az intenzív halászatnak és az élőállat tenyésztésnek köszönhetően. A tudósok azonban hozzátették, a növekedések komoly hátulütőket rejtenek magukban más ökorendszer szolgáltatások rovására, mint a tiszta víz és a fajok pusztulása. A termőföldekről a műtrágyában felgyülemlő nitrogén a tengerekbe kerül, ami hirtelen felerősítheti az algásodást megfojtva a halakat, vagy oxigénszegény halott övezeteket eredményezve a partok mentén. Az erdőirtás gyakran a csapadékmennyiséget csökkenti, ami egyfajta láncreakcióként a megmaradt erdők pusztulásához vezethet.
"Ez a tanulmány lényege, a növekedést egyre nagyobb veszteségek árán érjük el, melyek lényegesen lecsökkentik a jövő generációi számára az ökorendszerektől nyerhető hosszú távú előnyöket" - mondta Reid. A tanulmány változásokat sürget a fogyasztási szokásokban, az oktatásban, valamint új technikák és magasabb árak bevezetésére ösztönöz az ökorendszerek kiaknázásához.
"A kormányoknak fel kell ismerniük, hogy a természet szolgáltatásainak is meg van áruk" - mondta A.H. Zakri, a tanulmányt ismertető bizottság társelnöke. "Ezen szolgáltatások védelme nem valószínű, hogy elsőbbséget élvez azoknál, akik azt ingyenesnek és korlátlannak tekintik."
AZ ENSZ által kezdeményezett, négy éven át tartó kutatás elvégzésében 95 ország 1300 tudósa vett részt. Végkövetkeztetésük szerint az emberi életet fenntartó erőforrások, mint a friss víz, az élelem, a fa, a tiszta levegő és a stabil éghajlat mind veszélyben vannak. "Az ökorendszerek változásai mélyreható és nagyrészt visszafordíthatatlan veszteséget eredményeznek a bolygó biológiai sokszínűségében" - mondta Walter Reid, a tanulmány igazgatója.
Az emlősök, madarak, és kétéltű fajok 30 százalékát a kihalás veszélye fenyegeti, az elmúlt 50 év emberi tevékenysége a természetes ezerszeresére növelte eltűnésük valószínűségét, állapította meg a jelentés.
Amikor 2000-ben elindult a felmérés, feladata az ENSZ Milleneumi Fejlődési Céljainak eléréséhez szükséges környezeti változások kihatásának felmérése volt. A célkitűzések között szerepel, hogy 2015-re a világon uralkodó szegénységet a felére csökkentése. A szegénység különösen a szárazföldi régiókat sújtja, Afrikát, Ázsiát, részben Mexikót és Brazília északi részét. Az itt élők elsősorban az elsivatagosodástól, a tiszta víz hiányától és a betegségek növekedésétől szenvednek aránytalanul nagymértékben. A további felmelegedés például nagyban elősegítheti a kolera terjedését.
A jelentés 24 ökorendszer-szolgáltatást tanulmányozott, melyekből mindössze kilencnél figyeltek meg gyarapodást, főként az élelmiszertermelésnek, az ipari termény növekedésnek, az intenzív halászatnak és az élőállat tenyésztésnek köszönhetően. A tudósok azonban hozzátették, a növekedések komoly hátulütőket rejtenek magukban más ökorendszer szolgáltatások rovására, mint a tiszta víz és a fajok pusztulása. A termőföldekről a műtrágyában felgyülemlő nitrogén a tengerekbe kerül, ami hirtelen felerősítheti az algásodást megfojtva a halakat, vagy oxigénszegény halott övezeteket eredményezve a partok mentén. Az erdőirtás gyakran a csapadékmennyiséget csökkenti, ami egyfajta láncreakcióként a megmaradt erdők pusztulásához vezethet.
"Ez a tanulmány lényege, a növekedést egyre nagyobb veszteségek árán érjük el, melyek lényegesen lecsökkentik a jövő generációi számára az ökorendszerektől nyerhető hosszú távú előnyöket" - mondta Reid. A tanulmány változásokat sürget a fogyasztási szokásokban, az oktatásban, valamint új technikák és magasabb árak bevezetésére ösztönöz az ökorendszerek kiaknázásához.
"A kormányoknak fel kell ismerniük, hogy a természet szolgáltatásainak is meg van áruk" - mondta A.H. Zakri, a tanulmányt ismertető bizottság társelnöke. "Ezen szolgáltatások védelme nem valószínű, hogy elsőbbséget élvez azoknál, akik azt ingyenesnek és korlátlannak tekintik."