Hunter
Amerika kivonná a széndioxidot a levegőből
Az amerikai Energiaügyi Hivatal kutatói egy egyszerű, költséghatékony módszert tanulmányoznak, mellyel közvetlenül a levegőből kivonhatják a széndioxidot. Ez lehetővé tenné a kőolaj származékok hosszantartó használatát, elkerülve a globális felmelegedés veszélyét.
A módszerrel csökkenthetik a légkörben az üvegház gázok felgyülemlését, illetve visszaalakítják a széndioxidot üzemanyaggá. A Los Alamos vezette csapat hétfőn tartott előadást a témában az Amerikai Kémiai Társaság 223. éves ülésén.
"A kőolajból származó üzemanyag ellátás bőséges, ami limitálhatja a felhasználását az a fenyegető éghajlati és ökorendszeri változások, ami a növekvő széndioxid szintben jelentkezik" - mondta Manvendra Dubey a Los Alamos kutatója. "Ha be tudjuk fogni a légköri széndioxidot, akkor csökkenthetjük a kőolaj származékok káros környezeti hatását és újrahasznosíthatjuk is egyben. Olyan módszerrel állunk elő, mellyel megköthetjük az általunk kibocsátott széndioxidot".
Bár sokan dolgoznak a széndioxid megkötésén, Dubey és munkatársai módszere különbözik, mivel a hígított CO2 áramlatokat célozza, nem csupán az erőművek által kibocsátott koncentráltabb formákat. A módszer szokványos levegőt tisztít átlagos széndioxid koncentrátummal. A szelet és a természetes légköri keveredést hasznosítva szállítja a CO2-t az eltávolítás helyére, ez az egyetlen módszer, hogy megfogják a közlekedésből származó károsanyag kibocsátást, ami közel a felét teszi ki a teljes széndioxid kibocsátásnak. A levegő áthalad egy kivonó hatóanyagon, amit egyes cementek előállításánál is használnak. A széndioxid kölcsönhatásba lépve ezzel az anyaggal kalcium karbonáttá alakul, ezáltal szilárddá válva a kinyerő mechanizmus mélyén megpihenhet. A kalcium karbonátot ezután hevíthetik, így tiszta széndioxidot és mészkövet nyerhetnek ki. A széndioxidot gáz formában vagy ásványokkal szilárd formában hasznosíthatják.
Méretben a fejlett világban lakónként közel egy négyzetméternyi területre lenne szükség, egy minden CO2 kibocsátást kivonó létesítményhez. A megfelelő méretű létesítmények a terméketlen területeken helyzkednének el, mivel a széndioxid-hiányos kiürített levegő, hatással lehet a közeli növényzetre. Ezért a sivatagok ideálisak lennének, mind a létesítmények számára, mind a kiürített levegő a légkörbe visszakeveredéséhez, hiszen itt lenne elég hely. A következő lépés a nagyfokú számítógépes modellezés, mellyel optimalizálhatják a kinyerő beállítását, valamint a kinyeréshez szükséges vegyianyagokat is. Az amerikai lépésre nagy szükség lenne, mivel a legnagyobb károsanyag kibocsátó kilépve a Kiotói egyezményből nagy űrt hagyott maga mögött. Az erdők nem olyan hatékonyak az éghajlat változás lelassításában, mint azt a tudósok gondolták, mivel a várakozásoknál kevesebb széndioxidot nyelnek el. A bejelentés egy négyéves kísérleti eredmény, mely azt vizsgálta mennyi széndioxidot kötnek le a fák a légkörből, amikor a szennyezés következtében a gáz szintje emelkedik.
Az eredmények azt mutatják, hogy többek közt az Egyesült Államok, nem támaszkodhat a fákra, ha meg akarja oldani ezt a problémát, mondta William Schlesinger a Duke Egyetem kutatója.
A módszerrel csökkenthetik a légkörben az üvegház gázok felgyülemlését, illetve visszaalakítják a széndioxidot üzemanyaggá. A Los Alamos vezette csapat hétfőn tartott előadást a témában az Amerikai Kémiai Társaság 223. éves ülésén.
"A kőolajból származó üzemanyag ellátás bőséges, ami limitálhatja a felhasználását az a fenyegető éghajlati és ökorendszeri változások, ami a növekvő széndioxid szintben jelentkezik" - mondta Manvendra Dubey a Los Alamos kutatója. "Ha be tudjuk fogni a légköri széndioxidot, akkor csökkenthetjük a kőolaj származékok káros környezeti hatását és újrahasznosíthatjuk is egyben. Olyan módszerrel állunk elő, mellyel megköthetjük az általunk kibocsátott széndioxidot".Bár sokan dolgoznak a széndioxid megkötésén, Dubey és munkatársai módszere különbözik, mivel a hígított CO2 áramlatokat célozza, nem csupán az erőművek által kibocsátott koncentráltabb formákat. A módszer szokványos levegőt tisztít átlagos széndioxid koncentrátummal. A szelet és a természetes légköri keveredést hasznosítva szállítja a CO2-t az eltávolítás helyére, ez az egyetlen módszer, hogy megfogják a közlekedésből származó károsanyag kibocsátást, ami közel a felét teszi ki a teljes széndioxid kibocsátásnak. A levegő áthalad egy kivonó hatóanyagon, amit egyes cementek előállításánál is használnak. A széndioxid kölcsönhatásba lépve ezzel az anyaggal kalcium karbonáttá alakul, ezáltal szilárddá válva a kinyerő mechanizmus mélyén megpihenhet. A kalcium karbonátot ezután hevíthetik, így tiszta széndioxidot és mészkövet nyerhetnek ki. A széndioxidot gáz formában vagy ásványokkal szilárd formában hasznosíthatják.
Méretben a fejlett világban lakónként közel egy négyzetméternyi területre lenne szükség, egy minden CO2 kibocsátást kivonó létesítményhez. A megfelelő méretű létesítmények a terméketlen területeken helyzkednének el, mivel a széndioxid-hiányos kiürített levegő, hatással lehet a közeli növényzetre. Ezért a sivatagok ideálisak lennének, mind a létesítmények számára, mind a kiürített levegő a légkörbe visszakeveredéséhez, hiszen itt lenne elég hely. A következő lépés a nagyfokú számítógépes modellezés, mellyel optimalizálhatják a kinyerő beállítását, valamint a kinyeréshez szükséges vegyianyagokat is. Az amerikai lépésre nagy szükség lenne, mivel a legnagyobb károsanyag kibocsátó kilépve a Kiotói egyezményből nagy űrt hagyott maga mögött. Az erdők nem olyan hatékonyak az éghajlat változás lelassításában, mint azt a tudósok gondolták, mivel a várakozásoknál kevesebb széndioxidot nyelnek el. A bejelentés egy négyéves kísérleti eredmény, mely azt vizsgálta mennyi széndioxidot kötnek le a fák a légkörből, amikor a szennyezés következtében a gáz szintje emelkedik.Az eredmények azt mutatják, hogy többek közt az Egyesült Államok, nem támaszkodhat a fákra, ha meg akarja oldani ezt a problémát, mondta William Schlesinger a Duke Egyetem kutatója.