Hunter

A tudósok nevetségesnek tartják az új jégkorszakot

Az éghajlatkutatók szerint nevetségesek azok az állítások, melyeket egy hamarosan bemutatásra kerülő hollywoodi film tár elénk, miszerint a globális felmelegedés egy új jégkorszakot váltana ki. Az eshetőséget az Egyesült Államok hadserege számára készült, sok vitát kiváltott jelentés is alátámasztja.

A 125 millió dolláros epikus film, a "The Day After Tomorrow" májusban debütál a mozikban, bemutatva a keményre fagyott Manhattant miután a meleg óceáni áramlat, a Golf-áramlat leállt. A film nem sokkal az amerikai Védelmi Minisztérium februári jelentése után kerül bemutatásra, mely szerint egy ilyen áramlati leállás megfagyasztaná a teljes északi féltekét, és globális éhínséget okozna 15 éven belül. Azonban a Science magazin most publikált írása szerint Andrew Weaver, a brit-kolumbiai Victoria Egyetem részéről ellenőrizte a fenti tanulmányt és megállapította, hogy "bizton állítható, a globális felmelegedés nem vezet egy új jégkorszakhoz".


A Védelmi Minisztérium végítélet forgatókönyvét, ami nagyon hasonlít a filméhez, Peter Schwartz és Doug Randall, a Global Business Network munkatársai vázolták fel, egyikük sem éghajlatkutató. A forgatókönyv szerint amint a globális felmelegedés megolvasztja a sarkvidék jégtömbjeit, és a felolvadó édesvíztömeg csökkenti az Atlanti-óceán északi részének sótartalmát, és az a Golf-áramlat generálta globális óceáni körforgás leállását okozza. Ez nagyjából egy elfogadható tudományos elmélet, ami több kutató szerint a valóságban is bekövetkezhet legkorábban száz év múlva.

A film készítői azonban ennél is tovább mennek. Szerintük ez az idő rendkívül hamar eljön, és ha már megtörtént az északi félteke annyira lehűl, hogy jégtáblák kezdenek kialakulni, katasztrofális jégkorszakba döntve a bolygó ezen részét. Ez már túl sok volt a német Potsdam Éghajlatkutató Intézet klimatológusának, Stefan Rahmstorfnak, aki saját modellje alapján a Golf-áramlat leállásához egy évszázadot tart szükségesnek. "Az amerikai változat szélsőséges és rendkívül valószínűtlen" - nyilatkozott a New Scientist magazinnak.

Klikk ide!
A Golf-áramlat vize melegíti Észak-Európát - klikk a nagyításhoz

Wallace Broecker, a Columbia Egyetem tudósa már két évtizede figyelmeztet arra, hogy az atlanti körforgás "éghajlati rendszerünk Achilles-sarka", komolyan megkérdőjelezi a megjósolt változásoknak mind a sebességét, mind a súlyosságát. A Science-nek küldött levelében eltúlzott feltételezésekkel vádolja a Védelmi Minisztériumot. "Nem szavakra és jóslatokra van szükség, hanem a széndioxid-kibocsátás csökkentésére" - teszi hozzá. Egy ilyen intézkedés elhárítaná az áramlat leállását az elkövetkező száz évre.

"Az általunk felvázolt forgatókönyv nem a legvalószínűbb, viszont elfogadható és olyan kihívásokat támaszt az Egyesült Államok nemzetvédelmével szemben, melyeket azonnal megfontolás tárgyává kell tenni" - védte Schwartz saját elméletét. Weaver hozzáteszi, hogy a film költségvetésének tizedrésze elegendő lenne kutatócsoportjának finanszírozására és talán valóságosabb jóslatokat tudnának kidolgozni. Azonban nem a keserűség beszél belőle. "Az elsők között leszek, akik megnézik a filmet" - mondta, miközben úgy véli, hogy az alkotás nem zavarja meg a nagyközönséget, azonban nem is segíti őket az éghajlat tudományok megismerésében.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Acélpatkány #58
    Ehez képest most olvasom egy Orosz meteorológus csapat cikét miszerint lehülés lesz mégis csak. Mán szerintük.http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=4&id=5416&PHPSESSID=fc983db813ec5a0ab5f1bf322f2d5bc9
  • pepe003 #57
    Szerintem baró volt a film :D
  • kukacos #53
    Komolytalan: Csernobil de facto a legrosszabb katasztrófa volt, amit atomerőmű produkálni tud, a problémák súlyosságát osztályozó INES skálán a létező legmagasabb fokozatot kapta. *Nincs* rosszabb baleset. Talán ha odamennek egyesével mindenkihez és a szájába tömik a fűtőanyagot. De ismétlem, Csernobil másra volt példa, a globális felmelegésről meg azt se tudjuk, mi okozza, nem hogy elkerülni tudnánk.
  • kukacos #52
    Ki beszél itt sugárfertőzésről meg atomkatasztrófákról? Csernobilt arra hoztam példának, hogy társadalmi rendszerünk meglepően nagy költségekkel járó problémákkal is képes megbirkózni, tehát elképzelhető, hogy a globális felmelegedés következményeit is képesek leszünk kiheverni világvége nélkül.
  • Tetsuo #49
    Soha az életben nem robbant volna fel úgy mint 1 atombomba.
    Bár a grafitrudak és a nehézvíztartály megsérültek, nem csak az összeállt tömegről van szó.
    A VI Lenin Erőműben az U-235 csak 4-5% ra volt dúsítva, a gyors-tenyésztőreaktorokban is csak 20-30%, míg a bombában közel 100% van. Volt persze (már bomlás után) Plútónium is, de abból sem állhat össze bomba.
  • Kryon #48
    A fő gond az éghajlati ciklusokkal van,melyeket csak mostanság kezdenek kiismerni.Ha jól tudom 1300körül volt egy "kis jégkorszak",mely gyorsan (néhány év) köszöntött be.A CO2 hatása valsz. csak hosszú távon érvényesül,de ha egy ilyen ciklusba botlunk az kellemetlen lesz.........:-(((,.Csernobil a legjobb példa a zónaolvadásra,atomreaktorban elvileg rosszabb nem is történhet,amúgy ha fosszilis tüzelők helyett inkább atomenergiára állnának át(és normálisan bánnának vele),csökkenne a CO2 kibocsátás és a kényelemről sem kellene lemondani,sőt! az atomE a legolcsóbb jelenlegi energiaforrás és sokáig tart,még a gazdaságot is fellendítené.A baj az,hogy néhány szerencsétlen előzmény miatt(elavult reaktortípusokban emberi mulasztás miatti katasztrófák) az emberek többségében irreális félelmek alakultak ki az atomenergiával kapcsolatban....:-(
  • FtranX #47
    na persze! jó, hogy nem a Naprendszer robbant fel... :)

    Egy atomreaktorban gyakorlatilag lehetetlen, hogy atomrobbanás történjen, ugyanis jóval a kritikus tömeg alatt tárolják a hasadóanyagot.

    amúgy Csernobilban zóna-leolvadás történt.
  • Nenrandil #46
    Én annyit fűznék hozzá az éghajlati modelhez hogy elvileg ez egy jó pár ezer éve beállt működő rendszer...Ha a káosz elméletből vett modellel modellezzük akkor ennek a rendszernek van egy atraktora amely befolyásolja hogy a sivatagban miért olyan az éghajlat amilyen... ettől függetlenül lehetnek extrém elváltozások rövid időre...De a rendszer ezt mindig visszaállítja...Na már most: ha a rendszerben egy külső hatástől egyre nagyobbak az extrém értékek és jelenségek akkor az előbb vagy utóbb egy olyan kritikus állapothoz vezet ahol beáll egy új atraktor...És akkor az éghajlat ehhez mérten fog alakulni...És hogy ez milyen lesz nem lehet tudni...De ez kb.: így működik...A káosz elméletben lévő lepkeszárny effektus miatt egy kimondható hogy az éghajlati rendszer igen érzékenyen működő rendszer...És mi nem kicsit piszkálunk bele a kis civünkkel...És utólag már nem lehet majd helyre hozni...A szénkörforgást már így is úgy megbolygattuk hogy már most ott tartunk hogy ha leállnánk a szénkibocsájtással akkor is össze kell tenni a kezünket hogy a folyamat még vissza álljon és ne indítson el láncreakciót és így ne alakítson ki egy új atraktort...De ott van az a "Mi lenne ha"
    És a válasz egyértelmű: NEM LESZ SEMMI...:)))
  • kukacos #43
    Túl keveset tudunk az egészről. A rendszeres időjárás-megfigyelések kb. kétszáz éve kezdődtek, az egész világra kiterjedően csak alig ötven éve zajlanak, műholdjaink alig harminc éve vannak. Ez földtörténeti mércével nézve elenyészően kevés adat. A probléma iszonyatos bonyolult, kaotikus, elméletileg is közel képtelenség megmondani a jövőt: az eredmény a modellekben alkalmazott skálától függnek. Magyarán senki sem tud semmit, csak sejtjük, hogy akár nagy gond is lehet.

    Én egyébként úgy gondolom, hogy az ember van annnyira alkalmazkodó élőlény, termelékenysége elrugaszkodott annyira a környezeti feltételektől, hogy gyakorlatilag nincs olyan éghajlati változás ami az emberi társadalom teljes összeomlását okozhatná. Gondoljatok Csernobilra: Ukrajna állítólag nemzeti össztermékének jelentős százalékát költi a katasztrófa következményeinek kezelésére, mégis létező, működő ország, növekvő GDP-vel. Ha most Norvégiában a klimatikus változások miatt ezentúl fűteni kell minden utat hogy járható legyen, az USA-ban pedig az új sivatagokat öntözni kell és a házakat viharállóra építeni, elég gazdagok lesznek ahhoz, hogy kifizessék.
  • cifuatwork #42
    Lásd #41.

    Azt korábban már én is kifejettem, hogy egységes klima-jövőkép nincs, mivel nem ismerjük eléggé a földet (#16-os hozzászólás)......