Hunter

A SpaceDev újjáéleszti a NASA űrrepülőgépét

A kaliforniai SpaceDev űrrepülési társaság egy olyan űrsiklóhoz hasonló űrrepülőgép szolgálatait kínálja a NASA-nak, amit a nyolcvanas években maga az amerikai űrhivatal fejlesztett ki, nem is kevés pénzért.

A SpaceDev Dream Chaser névre keresztelt gépe a NASA által 2 milliárd dollárért kifejlesztett HL-20-on alapul, melynek formavilágát az amerikaiak még a szovjetektől lesték el. Egészen pontosan a BOR-4 az alap, amit az egykori Szovjetunió többször is tesztelt földkörüli pályán. A BOR-4 vízen landolt, az egyik ilyen leszállást, valamint a gép hajóra történő kiemelését fotózta le egy ausztrál P-3 Orion repülőgép, így az amerikaiak betekintést nyertek a kisméretű űrrepülőgép kialakításának számos elemébe. Az űrsikló alternatívájaként megalkotott gépből egy teljes méretű prototípus is készült, működőképes változatig azonban soha nem jutottak. Azóta a NASA a nyilvánosság számára is elérhetővé tette a HL-20 részleteit, míg a SpaceDev besegít az űrhivatalnak különböző koncepciók megvizsgálásában.


Egy vázlat...


...és a NASA HL-20 prototípusa a Langley-n

A kaliforniaiak nyilatkozatai szerint 2008-tól kezdenék meg négyszemélyes szuborbitális repüléseiket, amennyiben sikerülne 20 millió dollárnyi tőkét összerakniuk, majd 2010-től megindíthatnák a Nemzetközi Űrállomásig közlekedő járataikat, amihez a cég beszámolója szerint további 100 millióra lenne szükség. A pénzszerzés érdekében természetesen nem csak asztronauták, de fizetős űrturisták is helyet kaphatnak a gépeken.

Mint ismeretes, az űrsiklók legkésőbb 2010-ben nyugállományba vonulnak, az őket váltó CEV pedig nem úgy tűnik, hogy elkészül addigra. Tehát az átmeneti időszakra szükség lenne egy személyszállító űrrepülőre, bár a NASA megkapta a szenátusi felhatalmazást Szojuz járatok megvásárlására is. Jim Benson, a SpaceDev elnöke magabiztosan tekint a jövőbe, szerinte gépük biztos befutó lesz, mivel a NASA tervezte, tehát egy általuk jól ismert koncepcióról van szó.


Fantáziarajz a kilövőpadon álló Dream Chaserről

Akárcsak az űrsiklók, a Dream Chaser is függőlegesen száll fel és vízszintesen landol, azonban különösebben nagy terhek szállítására nem lesz alkalmas, hiszen méretei eltörpülnek a szó szerint nagy előd mellett. Amennyiben megtartják a HL-20 méreteit, akkor a Dream Chaser az űrsikló negyede, azaz 9 méter, míg súlyban nyolcada, 10 tonna lesz.

Az űrsikló kilövéséhez használtakkal ellentétben a SpaceDev rakétái nem használnak alacsony hőmérsékletű hajtóanyagot, amit habbal kellene szigetelni, így kiküszöbölhetők a lehulló szigetelésdarabok, melyek a Columbia tragédiáját okozták. Ez a Discovery legutóbbi repülésénél is gondokhoz vezetett, így ez az elv egyértelműen vonzóvá teheti a gépet az űrhivatal számára. A folyékony hidrogén helyett a SpaceDev három rakétája dinitrogén-oxidot használ; ennek segítségével égeti el a szilárd halmazállapotú mesterséges gumit. A rakéták legnagyobbikára rögzítik az űrrepülőt.

Bár a gyorsító rakéták még csak tervezőasztalon léteznek, a cég elég tapasztalattal rendelkezik a hibrid rakéták terén, mivel részt vettek a SpaceShipOne hibrid hajtóművének megépítésében is, ami jóval kisebb volt ugyan, de a hibrid rakétahajtóművek egyik pozitív tulajdonsága a könnyű méretezhetőség, valamint a költséghatékonyság.

Az viszont már egyáltalán nem olcsó és egyszerű mulatság, hogy a visszatérő űrjármű repülőgéphez hasonló landolást produkáljon. Sokkal könnyebb és olcsóbb az ejtőernyős megoldás, amit a múltban a Mercury, a Gemini és az Apollo program űrhajói alkalmaztak. Jelenleg a Szojuz és Sencsu kapszula is így tér vissza a Földre, és a jövő CEV űreszközei is az ejtőernyőt fogják alkalmazni.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Caro #53
    Mindenesetre az EU-nak fontos a projekt, és nem is csoda, hiszen nincs túzlottan sok kőolaj, se gáz de még szén sem a környéken.
    Szóval ha ezekkel zűr lesz, akkor is legalább lesz valami.
    Majd meglátjuk, persze nagyobbat jobb építeni, mert a teljesítmény gyorsabban nő a mértettel, mint az ár.
    De az EU hivatalosan is "long term solution"-nek nevezi.
  • Mixerboy #52
    Üvd!

    Igaz hogy feljesztés/kutatás sok országban megy sok területen, de azért azt sem kell elfelejteni hogy a nagy hős orosz, és amerikai nemzet a mai haditechnikájának az alapjainak nagy részét a II Vh. -t elvesztett németország akkori csúcs haditechnikájának / tudósainak köszönheti. Gondolok pl: A csupaszárny lopakodó bombázókra, a tengeralattjárók akkori XXI osztályú tagjára, amelyeket az akkor szövetséges radad/szonár technika nem is látta, a vadászgépek katapult ülése/ tulnyomásos kabinja, a rakétatechnológia (Pl V2), amely alapját képezte a ballisztikus rakétáknak, a siklóbombatechnológia, a légvédelmi rakéták, ( mondjuk ezek akkor gyerekcipőben jártak) és még stb.

  • BiroAndras #51
    Az ITER legjobb esetben is prototípus. Nem arra szánták, hogy eladják a megtermelt energiát, hanem arra, hogy további kutatásokat végezzenek, és finomítsák a technológiát. Szerintem nem költenének rá ennyit, ha nem lenne megalapozott remény arra, hogy olcsó áramot termeljen.
  • Caro #50
    Biztos vagy te ebben? Az ITER-t 500 MW-ra tervezik.
    Mondjuk eladja 20Ft/KWh(Paks 2ft-ért adja), akkor ha 100%-on üzemel, akkor egy év alatt hoz 87 600 000 000 Ft-t. Fenntartási költség nélkül. Ez 350,4 millió euró. Szóval így 28 év alatt hozza be a 10 milliárdos árát!(persze nem energiatermelő reaktor lesz)
    A megoldás:nagyobbat kell építeni, oda kevesebb anyag kell, de azért ennek is megvannak a korlátai.
  • lokko #49
    márpedig a víz annyira nem drága anyag (a He3 már kicsit combosabb kiadás, mivel főleg a holdon található, de tudtommal az csak katalizátorként van jelen a folyamatban, szal oly sok nem kell)
  • lokko #48
    ha már megy az üzem és a megtermelt energiához képest olcsó az alapanyag akkor gyorsan behozza az árát
  • Caro #47
    A fúziós erőmű közel sem annyira jövedelmező.
    Az ITER-ben még sok a fejlesztési költség, de az összkiadásnak a 14%-a csak a szupravezető anyagokra megy el. Az 1.4 milliárd euro.
  • lokko #46
    az űrlift megvalósítható, technológigai oldalon a fullerén alapú szálak gyártása hiányzik csupán,a többi csak logisztikai és közgazadsági szinten vár megoldásra, mert ez lenne az emberiség legdrágább és valószínű a legjövedelmezőbb vállalkozása, talán a fúziós erőmű ami nyomába érne
  • Inquisitor #45
    Az valami hasonló mint a Star Trek "warp" meghajtása? Nézegettem múltkor a Wikipedian ...
    Azt nem vágom, hogy ha ugyanannyi negatív energiának kell lennie a világegyetemben, mint "normálnak", akkor mitől olyan állati körülményes előállítani.

    Amúgy az AmericanAntigravity.com oldalán (aki nem ismerné, áltudományos, UFÓ és összeesküvéselméletes agybetegek fórum, és beetető oldala) volt egy érdekesebb videó, ahol bizonyos fémlemez fölé helyezett tárgyak szépen el kezdenek felfelé potyogni. Igazából csak ott lett érdekes, amikor egy nyitott festékesbödönt is rátettek. Enyhén "Omen"-es beütése volt, ahogy felfelé kifolyt a festék :)
  • lokko #44
    300 évvel ezelőtt tudták jól a fizikusok és a szaktekintélyek is, hogy a levegőnél nehezebb dolgok is képesek lehetnek a repülésre, elég volt ránézni egy madárra az égen ... a francia szabadalmi hivatal mégsem fogadott el semmilyen szabadalmat ami ilyen eszközről szólt, ennek gondolom nem a butaság volt az oka, hanem az a józan megfontolás, hogy ilyet építeni úgy sem tud senki, szal ne is kelljen elbírálni az ilyen terveket, reflexből bimm a kukába velük ... nagyot végül is nem tévedtek mert jó 150 évig még tényleg nem tudott senki repcsit tákolni ... az antigravitációs hajtómű szabadalmi bejegyzését is elbírálták, de foggalmam sincs milyen alapon fogadták el, erről keményen vitatkoznak a jogászok és a fizikusok