Hunter
Fizetni kell az amerikaiaknak az orosz űrhajókon
Oroszország jövő évtől kiszámlázza az Egyesült Államoknak űrhajósaik és rakományaik szállítását a Nemzetközi Űrállomásra, jelentette be a Szövetségi Űrhivatal vezetője. Amerika tavaszra tervezi a Discovery űrsikló kilövését, amit az Atlantis mint mentőhajó fog biztosítani.
Visszatérve az orosz döntésre, azért született meg, mert bár a két fél megegyezett a szállítási költségek megosztásában, a tavalyi űrsikló baleset óta kizárólag orosz űrhajók látogatták az állomást. Így gyakorlatilag rájuk hárult minden teher a Columbia igen hosszúra nyúló vizsgálatai, majd az űrsiklók üzembiztossá tétele körül húzódó hercehurca következtében. "Ha az amerikaiak jövőre is Szojuzon szeretnének repülni, akkor be kell szállniuk a költségeinkbe" - idézte Anatolij Perminov, az űrhivatal vezetőjének szavait az ITAR-Tassz hírügynökség.
Teherszállítás terén mindenképpen jó megoldásnak tűnik az európai ATV hajó, melynek első képviselője - mint arról korábban már beszámoltunk - a Jules Verne lesz. Eközben állítólag Amerika sem tétlenkedik, a NASA tervei szerint tavasszal már újra szolgálatba állhatnának az űrsiklók. A Columbia utáni időszak első két repülését mentőexpedíciókkal biztosítják, a továbbiak pedig már a régi rend szerint fognak közlekedni.
Az első útra a Discovery-t készítik fel, miközben a Kennedy Űrközpontban készen fog állni az Atlantis is, ami 45 napon belül társa után eredhet, ha valami balul sülne el. A második űrsikló küldetés során a mentőhajó 58 napon belül áll indulásra készen. A mérnökök becslése szerint ennyi időre elegendő élelem, víz és működő életfenntartó rendszer van az ISS fedélzetén, ami egy nagyobb, 10 fős legénység túléléséhez is elegendő, ha az űrsikló valahogy "megfeneklene". A Columbia Vizsgáló Bizottság által előírt új biztonsági változtatásokat ezeken a repüléseken fogják tesztelni.
Egy az űrsikló alján lévő hővédő csempe leszakadása okozta a Columbia katasztrófáját
Korábban egyébként soha nem volt példa arra, hogy - ha egy már fent van - mentőhajóként egy második űrsikló is készen álljon, mivel a NASA mindig meg volt győződve űrrepülőik megbízhatóságáról. Az első két repülés után nem csupán a mentőhajókat, de már az esetleges törmelékek lehullásának nyomon követésére a kilövőállás köré telepített kamerákat is el kívánják hagyni.
Visszatérve az orosz döntésre, azért született meg, mert bár a két fél megegyezett a szállítási költségek megosztásában, a tavalyi űrsikló baleset óta kizárólag orosz űrhajók látogatták az állomást. Így gyakorlatilag rájuk hárult minden teher a Columbia igen hosszúra nyúló vizsgálatai, majd az űrsiklók üzembiztossá tétele körül húzódó hercehurca következtében. "Ha az amerikaiak jövőre is Szojuzon szeretnének repülni, akkor be kell szállniuk a költségeinkbe" - idézte Anatolij Perminov, az űrhivatal vezetőjének szavait az ITAR-Tassz hírügynökség.
Teherszállítás terén mindenképpen jó megoldásnak tűnik az európai ATV hajó, melynek első képviselője - mint arról korábban már beszámoltunk - a Jules Verne lesz. Eközben állítólag Amerika sem tétlenkedik, a NASA tervei szerint tavasszal már újra szolgálatba állhatnának az űrsiklók. A Columbia utáni időszak első két repülését mentőexpedíciókkal biztosítják, a továbbiak pedig már a régi rend szerint fognak közlekedni.
Az első útra a Discovery-t készítik fel, miközben a Kennedy Űrközpontban készen fog állni az Atlantis is, ami 45 napon belül társa után eredhet, ha valami balul sülne el. A második űrsikló küldetés során a mentőhajó 58 napon belül áll indulásra készen. A mérnökök becslése szerint ennyi időre elegendő élelem, víz és működő életfenntartó rendszer van az ISS fedélzetén, ami egy nagyobb, 10 fős legénység túléléséhez is elegendő, ha az űrsikló valahogy "megfeneklene". A Columbia Vizsgáló Bizottság által előírt új biztonsági változtatásokat ezeken a repüléseken fogják tesztelni.
Egy az űrsikló alján lévő hővédő csempe leszakadása okozta a Columbia katasztrófáját
Korábban egyébként soha nem volt példa arra, hogy - ha egy már fent van - mentőhajóként egy második űrsikló is készen álljon, mivel a NASA mindig meg volt győződve űrrepülőik megbízhatóságáról. Az első két repülés után nem csupán a mentőhajókat, de már az esetleges törmelékek lehullásának nyomon követésére a kilövőállás köré telepített kamerákat is el kívánják hagyni.
