Hunter
Próbaútra készül a felfújható űrhajó
Egy nap felfújható mentőhajók szállíthatják vissza a bajba jutott asztronautákat a Földre, különösen ha a jövő hónapra tervezett prototípusrepülések meghozzák a várt sikereket.
A mindössze 130 kilogramm súlyú visszatérő járműveket a Nemzetközi Űrállomás (ISS) rakományainak visszaszállítására fejlesztették ki, azonban feltalálói szerint amennyiben vészhelyzet állna fenn alkalmazható az állomás űrhajósai számára is, vagy a robotoknak a Mars felszínére történő eljuttatására. "Eredetileg mentési célokra fejlesztettük ki a találmányt" - mondta Stephan Walther, az űrkapszula megalkotója, a brémai Visszatérő és Mentő Űrrendszerek, az RRSS képviselője, hozzátéve, hogy rendszerbe állításához további öt év és egy jelentős befektetés is szükségeltetik.
Balra a légkörbe belépési, jobbra a landolási konfiguráció
A Mars utazás azonban már hamarabb is megvalósulhat, Walther reményei szerint az Európai Űrhivatal, az ESA az általuk kifejlesztett egységet fogja bevetni a 2009-es ExoMars expedícióban. A felfújható egység használata lefelezheti az ereszkedő jármű súlyát, ezáltal több rakományt vihet magával. Az ISS-nek is szüksége van egy új szállító kapszulára a tudományos minták és a javításra szoruló eszközök visszajuttatásához. A jelenleg alkalmazott orosz Reduga kapszula pályafutása végéhez közeledik és mindössze 150 kilogrammot képes egyszerre szállítani, míg a felfújható hüvelyek 200 kilogramm körül terhelhetők.
A felfújható űrjármű nem új találmány, a NASA már a hatvanas években kifejlesztett egyet, ez azonban nem került aktív szolgálatba. Az RRSS gépét, ami eddig 2 millió dollárba és hatévnyi fejlesztő munkába került, eddig kétszer tesztelték, 2000-ben és 2002-ben, legutóbb a kapszulának nem sikerült leválnia rakétájától, a probléma kiküszöbölése érdekében áttervezték a járművet. Az orosz közreműködéssel készült legújabb prototípust egy tengeralattjáróról fogják kilőni a Barrents-tengerből, nem messze Murmanszktól. Körülbelül 200 kilométeres magasságon az űrjárműnek le kell válnia a rakétájáról, és fel kell fújódnia, mielőtt megkezdeni 20 perces zuhanását, majd földet érne Kamcsatkán.
A bemutató jármű alakját tekintve egy tollaslabdára emlékeztet és mindössze 3 méter átmérőjű. Ezúttal nyomásérzékelőket és az ereszkedés megfigyeléséhez szükséges egyéb műszereket fog szállítani. A felfújódást nitrogén tartályok biztosítják, az RRSS reményei szerint azonban a végső változat az autók légzsákjainál is használt kémiai reakciót fogja alkalmazni, ami porból állítja elő a nitrogéngázt. A kapszulát egy felfújható hőpajzs védi és lassítja. Egy második, nagyobb felfújható rész a kapszula hátsó traktusában ejtőernyőként funkcionál, ami a földet érés előtt óránkénti 35 kilométerre csökkenti a gép sebességét, melynek felülete erős, rugalmas polimerből készült, amit egy körülbelül 900 Celsius-fokos hőnek ellenálló festékkel vontak be. A festék összetétele az RRSS féltve őrzött titka, mondta Joachim Thater, a cég egyik mérnöke.
A mentőhajó nem alkalmas az amerikai űrsiklók legénységeinek mentéséhez, mivel az űrrepülőgép kialakítása nem teszi lehetővé kilövésüket, azonban az űrsiklók leváltására tervezett alternatívákkal kompatibilissé tehető, ezért alkalmazásáról a NASA is gondolkozik.
A mindössze 130 kilogramm súlyú visszatérő járműveket a Nemzetközi Űrállomás (ISS) rakományainak visszaszállítására fejlesztették ki, azonban feltalálói szerint amennyiben vészhelyzet állna fenn alkalmazható az állomás űrhajósai számára is, vagy a robotoknak a Mars felszínére történő eljuttatására. "Eredetileg mentési célokra fejlesztettük ki a találmányt" - mondta Stephan Walther, az űrkapszula megalkotója, a brémai Visszatérő és Mentő Űrrendszerek, az RRSS képviselője, hozzátéve, hogy rendszerbe állításához további öt év és egy jelentős befektetés is szükségeltetik.
Balra a légkörbe belépési, jobbra a landolási konfiguráció
A Mars utazás azonban már hamarabb is megvalósulhat, Walther reményei szerint az Európai Űrhivatal, az ESA az általuk kifejlesztett egységet fogja bevetni a 2009-es ExoMars expedícióban. A felfújható egység használata lefelezheti az ereszkedő jármű súlyát, ezáltal több rakományt vihet magával. Az ISS-nek is szüksége van egy új szállító kapszulára a tudományos minták és a javításra szoruló eszközök visszajuttatásához. A jelenleg alkalmazott orosz Reduga kapszula pályafutása végéhez közeledik és mindössze 150 kilogrammot képes egyszerre szállítani, míg a felfújható hüvelyek 200 kilogramm körül terhelhetők.
A felfújható űrjármű nem új találmány, a NASA már a hatvanas években kifejlesztett egyet, ez azonban nem került aktív szolgálatba. Az RRSS gépét, ami eddig 2 millió dollárba és hatévnyi fejlesztő munkába került, eddig kétszer tesztelték, 2000-ben és 2002-ben, legutóbb a kapszulának nem sikerült leválnia rakétájától, a probléma kiküszöbölése érdekében áttervezték a járművet. Az orosz közreműködéssel készült legújabb prototípust egy tengeralattjáróról fogják kilőni a Barrents-tengerből, nem messze Murmanszktól. Körülbelül 200 kilométeres magasságon az űrjárműnek le kell válnia a rakétájáról, és fel kell fújódnia, mielőtt megkezdeni 20 perces zuhanását, majd földet érne Kamcsatkán.
A bemutató jármű alakját tekintve egy tollaslabdára emlékeztet és mindössze 3 méter átmérőjű. Ezúttal nyomásérzékelőket és az ereszkedés megfigyeléséhez szükséges egyéb műszereket fog szállítani. A felfújódást nitrogén tartályok biztosítják, az RRSS reményei szerint azonban a végső változat az autók légzsákjainál is használt kémiai reakciót fogja alkalmazni, ami porból állítja elő a nitrogéngázt. A kapszulát egy felfújható hőpajzs védi és lassítja. Egy második, nagyobb felfújható rész a kapszula hátsó traktusában ejtőernyőként funkcionál, ami a földet érés előtt óránkénti 35 kilométerre csökkenti a gép sebességét, melynek felülete erős, rugalmas polimerből készült, amit egy körülbelül 900 Celsius-fokos hőnek ellenálló festékkel vontak be. A festék összetétele az RRSS féltve őrzött titka, mondta Joachim Thater, a cég egyik mérnöke.
A mentőhajó nem alkalmas az amerikai űrsiklók legénységeinek mentéséhez, mivel az űrrepülőgép kialakítása nem teszi lehetővé kilövésüket, azonban az űrsiklók leváltására tervezett alternatívákkal kompatibilissé tehető, ezért alkalmazásáról a NASA is gondolkozik.
