Hunter
A Titánon van a Föld evolúciójának kulcsa?
Manapság két nagy kérdés foglalkoztatja a tudósokat. Hogyan kezdődött az univerzum, illetve hogyan kezdődött az élet és ez általános jelenség-e? Emma Bakes a SETI Intézet munkatársa az utóbbira keresi a választ.
Kutatásai kezdetén a csillagközi médium hideg és sötét övezetében találta magát, gáz és por bonyolult keverékében, mely az új csillagok és bolygórendszerek bölcsőjét jelentik.
A csillagközi médium vékony ködfoltjaiban bújnak meg az élet építőelemei, az aminosavak. Bakes ezekre összpontosít és természetesen a szén egyetemes jelenlétére, mely a földi élet kiinduló pontja. A szén hozza létre a földi fotopigmensek alapjait, mint a klorofil, mely a korai Föld oxigén tartalmú légkörét megalkotta, illetve az aminosavak gerincét is képzi. Ha az aminosav az egész univerzumban jelen van, akkor valószínűleg általános jelenség, így az ezen alapuló életet is általánosnak mondhatnánk.
Valójában úgy tűnik, hogy kis mennyiségben az aminosavak a csillagközi por jeges szemcséi közé beágyazódva túlélhetik a csillagok közötti zord területeket. További válaszok után kutatva az élet eredetét illetően Bakes saját Naprendszerünk felé fordult, azon belül is a Titánra, a Szaturnusz legnagyobb holdjára tekintett, mivel atmoszférája nagyban hasonlít a korai Földére. Vajon a Titán rejti azt a fajta kémiát, ami egykoron a Föld korai időszakában az élet kialakulását táplálta? Úgy tűnik az égitest bőségesen el van látva számunkra csábító nyomokkal, sötét szerves párája magában rejti az életet hordozó kémia ígéretét. A Titán jóformán víztelen, mindazonáltal, a ködben levő makromolekuláris polimerekhez víz hozzáadása (pl. a földi körülmények szimulálásával) aminosavakat termelne. Ez további bizonyítékokat ad számunkra, hogy az élet építőelemei mindenhol jelen vannak.
Végül visszatérve a Földre, Bakes saját számításokon alapuló kutatására összpontosított, ami olyan mechanizmusokat keres, melyek felhasználva az élet építőelemeit DNS hélixet formálnak. Ez a földi élet alaprajza, melyről feltételezik, hogy más vízzel rendelkező földszerű bolygókon is hasonló típusú molekulák alkotják az élet alapját. A hélix egy természetesen összetett és szimmetrikus szerkezet, hatékony az információtárolásban, valamint elég edzett és rugalmas hogy túléljen számos ellenséges hatást egy újonnan kialakuló bolygón. Ha alkalmazhatjuk a hélikus molekulák jegyeit egyetemes biojelzőként, akkor akárhol is legyen élet, hangjait hallhatjuk ezeken a hullámhosszokon. A jövőben a rendkívül érzékeny érzékelők és a biotechnológia fejlődésével a SETI képes lesz kutatni utánuk, összegzett Bakes.
Kutatásai kezdetén a csillagközi médium hideg és sötét övezetében találta magát, gáz és por bonyolult keverékében, mely az új csillagok és bolygórendszerek bölcsőjét jelentik.
A csillagközi médium vékony ködfoltjaiban bújnak meg az élet építőelemei, az aminosavak. Bakes ezekre összpontosít és természetesen a szén egyetemes jelenlétére, mely a földi élet kiinduló pontja. A szén hozza létre a földi fotopigmensek alapjait, mint a klorofil, mely a korai Föld oxigén tartalmú légkörét megalkotta, illetve az aminosavak gerincét is képzi. Ha az aminosav az egész univerzumban jelen van, akkor valószínűleg általános jelenség, így az ezen alapuló életet is általánosnak mondhatnánk.
A Voyager 2 felvétele a Titánról |
Valójában úgy tűnik, hogy kis mennyiségben az aminosavak a csillagközi por jeges szemcséi közé beágyazódva túlélhetik a csillagok közötti zord területeket. További válaszok után kutatva az élet eredetét illetően Bakes saját Naprendszerünk felé fordult, azon belül is a Titánra, a Szaturnusz legnagyobb holdjára tekintett, mivel atmoszférája nagyban hasonlít a korai Földére. Vajon a Titán rejti azt a fajta kémiát, ami egykoron a Föld korai időszakában az élet kialakulását táplálta? Úgy tűnik az égitest bőségesen el van látva számunkra csábító nyomokkal, sötét szerves párája magában rejti az életet hordozó kémia ígéretét. A Titán jóformán víztelen, mindazonáltal, a ködben levő makromolekuláris polimerekhez víz hozzáadása (pl. a földi körülmények szimulálásával) aminosavakat termelne. Ez további bizonyítékokat ad számunkra, hogy az élet építőelemei mindenhol jelen vannak.
Végül visszatérve a Földre, Bakes saját számításokon alapuló kutatására összpontosított, ami olyan mechanizmusokat keres, melyek felhasználva az élet építőelemeit DNS hélixet formálnak. Ez a földi élet alaprajza, melyről feltételezik, hogy más vízzel rendelkező földszerű bolygókon is hasonló típusú molekulák alkotják az élet alapját. A hélix egy természetesen összetett és szimmetrikus szerkezet, hatékony az információtárolásban, valamint elég edzett és rugalmas hogy túléljen számos ellenséges hatást egy újonnan kialakuló bolygón. Ha alkalmazhatjuk a hélikus molekulák jegyeit egyetemes biojelzőként, akkor akárhol is legyen élet, hangjait hallhatjuk ezeken a hullámhosszokon. A jövőben a rendkívül érzékeny érzékelők és a biotechnológia fejlődésével a SETI képes lesz kutatni utánuk, összegzett Bakes.