Hunter
Idősebb a Föld, mint gondolták
Két új tanulmány is segít megerősíteni, meddig tartott a Föld kialakulása, ledöntve a pontos időzítést övező viták utolsó bástyáit, azonban megkérdőjelezi a Hold formálódásának vezető elméletét.
A Föld 30 millió évvel a Nap születése után érte el kifejlett méretét, bizonyítják az egymástól független tanulmányok. Ez egybe esik a vezető elméleti modellel és a legtöbb egyéb mutatókkal. Azonban ez közel 70 millió évvel gyorsabb, mint azt a Hold kialakulásának elméletgyártói várták, akik számítógépes modelljei szerint a Hold egy hatalmas becsapódás következtében szakadt ki a fejlődésben levő Földből 100 millió évvel a Naprendszer eredete után.
A Földről azt tartják, hogy a Nap körül kavargó óriási, viszonylag lapos, forgó gázkorongból és porból jött létre. A por sziklákká állt össze, melyek egymásnak csapódtak. Voltak, amik összetapadtak: aszteroidákká, és más, proto-bolygónak nevezett nagy objektumokká nőve ki magukat, melyek túlélői a bolygók.
Szinte minden tudós egyetért a fentiekben a négy belső bolygó kialakulását tekintve. A legjobbnak tartott kormeghatározó módszer - a radioaktív hafnium és wolfram arányát kutatja az ősi anyagokban - a Föld kialakulásának folyamatát 60 millió évben határozta meg, ám a két tanulmány bebizonyította, hogy a számítások hibásak. Az egyik kutató csoportot Qingzhu Yin, a Harvard, míg a másikat Thorsten Kleine, a Münster Egyetem munkatársa vezette.
"A Föld idősebb, mint korábban gondoltuk" - mondta Kleine a SPACE.com-nak. "Adataink kimutatják, hogy ezek az ütközések szinte teljes olvadást okoztak a Földön, egy fejezetet előidézve, amikor a Földet magmaréteg borította, melyet magmaóceánnak nevezünk."
Mindkét csapat újra elemezte a hafnium és wolfram arányát azokban a meteoritokban, melyekről úgy tartják, egyidősek magával a Naprendszerrel. Tanulmányozták a Vesta aszteroidáról származó meteoritokat a Föld kőzeteivel együtt. Mindkét tanulmány megállapította, hogy a Föld a Naprendszer létének első 30 millió évében alakult ki. A Mars, mivel kisebb, mindössze 13 millió év alatt fejlődött ki, eközben a Vesta 4 éven belül jött létre, a korábbi becslések ezt az időt 16 millió évre tették.
Kleine szerint ez arra utal, miszerint a bolygó magjának kifejlődéséhez szükséges idő összefügg a bolygó végső méretével, ami kézenfekvőnek tűnik, ám eddig egyszer sem mutatták ki. Mindez nem jelenti azt, hogy a bolygó kialakulása ilyen egyszerű lenne. "A Föld és a Mars helyzete bonyolult, mert növekedésükbe belejátszik a Vestához hasonló testek elnyelése, majd magjaik újrafeldolgozása" - mondta Alaister Cameron, a Harvard és az Arizona Egyetem tudósa, aki nem vett részt a tanulmányban, azonban elemzést írt róluk.
Cameron hozzátette, az új adatok megkérdőjelezhetik a Hold kialakulásának elméletét, mely szerint 100 millió évvel a Nap születése után a Föld csak 90%-át érte el végleges méretének, amikor egy Mars méretű objektum ütközött neki. A becsapódás anyagot lökött ki, ami pályára állt a bolygó körül, majd összeállva kialakult a Hold. Cameron szerint az új időkeret alapján újabb számítógépes szimulációkra lesz szükség. Neki tudnia kell, mivel egyik tagja volt annak a két kutatócsoportnak, akik kidolgozták a becsapódás következtében létrejött Hold eredeti elméletét a hetvenes évek közepén.
A Föld 30 millió évvel a Nap születése után érte el kifejlett méretét, bizonyítják az egymástól független tanulmányok. Ez egybe esik a vezető elméleti modellel és a legtöbb egyéb mutatókkal. Azonban ez közel 70 millió évvel gyorsabb, mint azt a Hold kialakulásának elméletgyártói várták, akik számítógépes modelljei szerint a Hold egy hatalmas becsapódás következtében szakadt ki a fejlődésben levő Földből 100 millió évvel a Naprendszer eredete után.
A Földről azt tartják, hogy a Nap körül kavargó óriási, viszonylag lapos, forgó gázkorongból és porból jött létre. A por sziklákká állt össze, melyek egymásnak csapódtak. Voltak, amik összetapadtak: aszteroidákká, és más, proto-bolygónak nevezett nagy objektumokká nőve ki magukat, melyek túlélői a bolygók.
Szinte minden tudós egyetért a fentiekben a négy belső bolygó kialakulását tekintve. A legjobbnak tartott kormeghatározó módszer - a radioaktív hafnium és wolfram arányát kutatja az ősi anyagokban - a Föld kialakulásának folyamatát 60 millió évben határozta meg, ám a két tanulmány bebizonyította, hogy a számítások hibásak. Az egyik kutató csoportot Qingzhu Yin, a Harvard, míg a másikat Thorsten Kleine, a Münster Egyetem munkatársa vezette.
"A Föld idősebb, mint korábban gondoltuk" - mondta Kleine a SPACE.com-nak. "Adataink kimutatják, hogy ezek az ütközések szinte teljes olvadást okoztak a Földön, egy fejezetet előidézve, amikor a Földet magmaréteg borította, melyet magmaóceánnak nevezünk."
Mindkét csapat újra elemezte a hafnium és wolfram arányát azokban a meteoritokban, melyekről úgy tartják, egyidősek magával a Naprendszerrel. Tanulmányozták a Vesta aszteroidáról származó meteoritokat a Föld kőzeteivel együtt. Mindkét tanulmány megállapította, hogy a Föld a Naprendszer létének első 30 millió évében alakult ki. A Mars, mivel kisebb, mindössze 13 millió év alatt fejlődött ki, eközben a Vesta 4 éven belül jött létre, a korábbi becslések ezt az időt 16 millió évre tették.
Kleine szerint ez arra utal, miszerint a bolygó magjának kifejlődéséhez szükséges idő összefügg a bolygó végső méretével, ami kézenfekvőnek tűnik, ám eddig egyszer sem mutatták ki. Mindez nem jelenti azt, hogy a bolygó kialakulása ilyen egyszerű lenne. "A Föld és a Mars helyzete bonyolult, mert növekedésükbe belejátszik a Vestához hasonló testek elnyelése, majd magjaik újrafeldolgozása" - mondta Alaister Cameron, a Harvard és az Arizona Egyetem tudósa, aki nem vett részt a tanulmányban, azonban elemzést írt róluk.
Cameron hozzátette, az új adatok megkérdőjelezhetik a Hold kialakulásának elméletét, mely szerint 100 millió évvel a Nap születése után a Föld csak 90%-át érte el végleges méretének, amikor egy Mars méretű objektum ütközött neki. A becsapódás anyagot lökött ki, ami pályára állt a bolygó körül, majd összeállva kialakult a Hold. Cameron szerint az új időkeret alapján újabb számítógépes szimulációkra lesz szükség. Neki tudnia kell, mivel egyik tagja volt annak a két kutatócsoportnak, akik kidolgozták a becsapódás következtében létrejött Hold eredeti elméletét a hetvenes évek közepén.