A szél-fújta csádi Djurab-sivatag új ablakot nyitott az ember evolúciójának korai időszakára, amikor Michel Brunet és csapata kiásott egy 7 millió éves koponyát, ami 2 millió évvel idősebb minden eddigi leletnél.

"Tudtam hogy egy napon meglelem... már 25 éve keresem" - mondta Brunet, a francia Poitier egyetem kutatója.

A tudósok szerint ez a legfontosabb lelet az emberiség eredetének kutatásában az első Australopithecus maradványok óta, amit a huszas években találtak Afrikában. Az újonnan felfedezett koponya sutba dob minden más elképzelést az emberek és csimpánzok közötti "hiányzó láncszemről", és arra enged következtetni, hogy a két faj szétágazása régebben történt, mint azt eddig gondoltuk. Az őskori lelet elemzése még nem teljes, de az már világos, hogy a modern és az ősi jellemvonások láthatóan rejtélyes kombinációjával rendelkezik. Bár a teste és az agya a mai csimpánzokénak felel meg az arc szerkezete egészen különböző, hatalmas, kiugró homlokával és sokkal kisebb fogaival.

"Hátulról a koponya olyan, mint a csimpánzoké, elölről azonban elmenne egy 1,75 millió éves fejlett Australopitecusnak" - összegzett Bernard Wood, a George Washington Egyetem tudósa.

Henry Gee a Nature tudományos folyóirat főszerkesztője szerint a kövület nyilvánvalóvá teszi milyen zavaros volt az evolúció. "A felfedezés bizonyítja, hogy nem egy szép egyenletes evolúciós folyamat zajlott az ősi előemberek és mai önmagunk között" - nyilatkozott a BBC News számára.

Számos vita kíséri majd a csádi koponya beillesztését a kutatók által az emberi faj eredetéről rajzolt hiányos és vázlatos képbe. Brunet szerint a Sahelanthropus tchadensis, ahogy a leletet elnevezték, egy másik újonnan felfedezett előemberhez, az Etiópiában talált 5 millió éves Ardipitecushoz állhat közel, de túlmutat a kenyai Orrorinon, akit csak fogai és lábszár csontja alapján ismernek és 6 millió évesre becsülnek.

"Egy ilyen lelet megkérdőjelezi az ember által felállított evolúciós vonalat" - mondta Chris Stringer a londoni Történeti Múzeum professzora. A Sahelanthropus meglehet hogy közvetlen emberi elődünk, vagy az is lehet, hogy a családfánk egy mellékága. A felfedező csapat úgy véli egy hímnemű egyedhez tartozott, de még ez sem 100 százalékig biztos.

"Hímnek tartották erős homloka végett, de ugyanannyi eséllyel lehet nőnemű is" - mondta Stringer professzor. A jövő leletei tisztábbá tehetik az emberi evolúció összképét. "Fel kell készülnünk a megrázkódtatásokra és a meglepetésekre is" - tette hozzá. A Sahelanthropus a Toumai becenevet kapta, ugyanazt a nevet, amit oly gyakran adnak a száraz évszakban született csádi gyerekeknek. A felfedezés részleteiről a Nature magazinban lehet majd bővebben olvasni.