Hunter
Szemügyre vették a Naprendszer legnagyobb vulkánját
Európa Mars Express űrszondája belebámult a Naprendszer legnagyobb vulkánja, az Olympus Mons torkába, hogy elkészíthesse a valaha készült legjobb felvételeket a hatalmas csúcsról.
A felvételeket a műhold nagyfelbontású sztereó kamerájával készítették 273 kilométeres magasságból. "A geológusok most elcsámcsoghatnak azon mennyire hasonlóak az ottani láva jellemvonásai a földi vulkánokkal összevetve" - mondta Jan-Peter Muller, a kamera egyik felügyelője, a londoni University College munkatársa. Az Olympus Mons 22 kilométeres magasságba nyúlik a felszíntől számítva, ami közel a háromszorosa a Mount Everest magasságának. Csúcsán egy három kilométer mély kaldera található, ez az új felvételek központi eleme.
A vulkán komplett 3D képe a kamerák topográfiai adatai alapján készült
A felvételeken látható egymást átfedő kör alakú árkok akkor alakultak ki, amikor a kitörések abbamaradtak és a magma a vulkánon belül visszavonult, üregessé téve a csúcsot. A legnagyobb árok alakult ki elsőként, ezt követték a kisebbek az idők során. A koncentrikus vetődések szintén a felszín beesésével alakultak ki. A kamerát működtető csapat másik tagja, John Murray ígérete szerint a mostaninál élesebb felvételeket is fognak még készíteni, mivel a jelenlegi felvételek elkészültekor a légkör meglehetősen poros volt.
Az Olympus Mons belső krátere 273 km magasból fényképezve
Mindenesetre Murray-nek sikerült azonosítani egy nyelv alakú földcsuszamlást a meredek kaldera fal belsejében, valamint különböző viszkozitású láva folyamokat, melyek feltehetően különböző kitörésekkor keletkeztek. A kráterek sora és a hosszú, megtört mélyedések a vulkán jobb alsó oldalán "lávacsövek" lehetnek, olyan felszínre került földalatti barlangok, melyek a láva átfolyásával alakultak ki, bár az is lehetséges, hogy a vulkán szélének beomlásai, ami akkor következik be, ha a láva a vulkán falán szivárog ki. "Ha az utóbbiról van szó, akkor az arra utal, hogy a Marson ugyanazok a folyamatok zajlottak, mint a Földön" - mondta Murray, utalva a 2003-ban lezajlott Etna kitörésre, amikor a láva a hegy csúcsa alatt egy kilométerrel tört fel.
A vulkán belsejének déli része, a fal mintegy 3 km magas
A felvételek azt is bizonyítják, hogy a kamerát működtető csapatnak sikerült átverekednie magát egy nagy, a képfeldolgozó technikával kapcsolatos akadályon. Egy 3D-s felvétel elkészítéséhez a térhatású kamerák különálló felvételeit kell megfelelően egybevágni, ami az Olympos Mons topográfiájának meredeksége miatt "komoly fejtörést" okozott a csapatnak, magyarázta Muller. Mindazonáltal az új felvételek nagy látómezeje - akár 102 kilométeres átmérőjű is - azt bizonyítja, hogy a csapat jó úton halad a nehézségek áthidalásában.
A felvételeket a műhold nagyfelbontású sztereó kamerájával készítették 273 kilométeres magasságból. "A geológusok most elcsámcsoghatnak azon mennyire hasonlóak az ottani láva jellemvonásai a földi vulkánokkal összevetve" - mondta Jan-Peter Muller, a kamera egyik felügyelője, a londoni University College munkatársa. Az Olympus Mons 22 kilométeres magasságba nyúlik a felszíntől számítva, ami közel a háromszorosa a Mount Everest magasságának. Csúcsán egy három kilométer mély kaldera található, ez az új felvételek központi eleme.
A vulkán komplett 3D képe a kamerák topográfiai adatai alapján készült
A felvételeken látható egymást átfedő kör alakú árkok akkor alakultak ki, amikor a kitörések abbamaradtak és a magma a vulkánon belül visszavonult, üregessé téve a csúcsot. A legnagyobb árok alakult ki elsőként, ezt követték a kisebbek az idők során. A koncentrikus vetődések szintén a felszín beesésével alakultak ki. A kamerát működtető csapat másik tagja, John Murray ígérete szerint a mostaninál élesebb felvételeket is fognak még készíteni, mivel a jelenlegi felvételek elkészültekor a légkör meglehetősen poros volt.
Az Olympus Mons belső krátere 273 km magasból fényképezve
Mindenesetre Murray-nek sikerült azonosítani egy nyelv alakú földcsuszamlást a meredek kaldera fal belsejében, valamint különböző viszkozitású láva folyamokat, melyek feltehetően különböző kitörésekkor keletkeztek. A kráterek sora és a hosszú, megtört mélyedések a vulkán jobb alsó oldalán "lávacsövek" lehetnek, olyan felszínre került földalatti barlangok, melyek a láva átfolyásával alakultak ki, bár az is lehetséges, hogy a vulkán szélének beomlásai, ami akkor következik be, ha a láva a vulkán falán szivárog ki. "Ha az utóbbiról van szó, akkor az arra utal, hogy a Marson ugyanazok a folyamatok zajlottak, mint a Földön" - mondta Murray, utalva a 2003-ban lezajlott Etna kitörésre, amikor a láva a hegy csúcsa alatt egy kilométerrel tört fel.
A vulkán belsejének déli része, a fal mintegy 3 km magas
A felvételek azt is bizonyítják, hogy a kamerát működtető csapatnak sikerült átverekednie magát egy nagy, a képfeldolgozó technikával kapcsolatos akadályon. Egy 3D-s felvétel elkészítéséhez a térhatású kamerák különálló felvételeit kell megfelelően egybevágni, ami az Olympos Mons topográfiájának meredeksége miatt "komoly fejtörést" okozott a csapatnak, magyarázta Muller. Mindazonáltal az új felvételek nagy látómezeje - akár 102 kilométeres átmérőjű is - azt bizonyítja, hogy a csapat jó úton halad a nehézségek áthidalásában.