Hunter
Csökkenthető a hangrobbanás erőssége
A Northrop Grumman a Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Hivatalával (DARPA) és a NASA-val együttműködve bemutatta az eget-földet megremegtető hangrobbanások erejét csökkentő módszerét, ami a szuperszonikus repülés egy új fejezetének kezdetét jelentheti.
Az augusztus 27-én lezajlott repülések során ugyanazon a tesztterületen, ahol Chuck Yeager elsőként lépte át a hanghatárt közel 56 esztendővel ezelőtt, a kormányzati és ipari együttműködés bebizonyította, hogy a repülőgép alakjának megváltoztatásával csökkenthető a hangrobbanás erőssége. Az elméletet most először demonstrálták tényleges repüléssel. Az eljárás, melyet a DARPA Csendes Szuperszonikus Platform (QSP) programja részeként fejlesztettek ki, végeredményben korlátlan szuperszonikus repülést tehet lehetővé a szárazföldek felett.
"Az emberi repülés centenáriumi évében a Northrop Grumman újra bebizonyította, hogy a technikai újítások élén halad" - nyilatkozott Charles Boccadoro, a QSP program vezetője. "Az elméletet eddig csak laboratóriumokban és szélcsatornákban demonstrálták."
A világ egyik leghíresebb lefényképezett hangrobbanása
A levegőben haladó repülőgép folyamatosan légnyomás-hullámokat hoz létre, hasonlóan a hajók orra által keltett hullámokhoz. Amikor a repülőgép túllépi a hangsebességet a nyomáshullámok egyesülnek és lökéshullámokat keltenek, amit hangrobbanásként észlelünk.
A próbarepüléseket a NASA Dryden Repülési Kutatóközpontjában, az Edwards Légitámaszponton hajtották végre. Egy különlegesen módosított orr-részű F-5E repülőgép repült át a tesztterület felett, a hangsebesség átlépésekor keletkező hangrobbanás-túlnyomást a földön elhelyezett szenzorok és egy másik repülőgép is mérte. Nemsokkal ezután egy módosítások nélküli F-5E gyorsult fel szuperszonikus sebességre ugyanazon légtérben. A két gép adatainak összehasonlítása tisztán kimutatta a hangrobbanás erősségének csökkenését a módosított géptörzsű F-5E esetében. A megismételt kísérlet ugyanezt az eredményt hozta.
Szuperszonikus sebességű F-14-es a tenger felett
"A demonstráció bebizonyította, hogy a repülőgép alakja befolyásolja a hangrobbanás erősségét, így a mérnökök tanulmányozva az adatokat jobban megismerhetik a gép alakjának a hangtúlnyomásra gyakorolt hatását" - mondta Boccadoro. "A mostani eredmények alapján egy olyan kísérleti repülőgép építhető, ami már jelentősen csendesebb hangrobbanásokat fog produkálni."
Az F-5E módosításai, amit a Northrop Grumman tervezett meg és végzett el, egy különlegesen kiképzett orr-részt takar, valamint egy alumínium alszerkezetet és egy összetett borítást a géptörzs alsó részén.
Az augusztus 27-én lezajlott repülések során ugyanazon a tesztterületen, ahol Chuck Yeager elsőként lépte át a hanghatárt közel 56 esztendővel ezelőtt, a kormányzati és ipari együttműködés bebizonyította, hogy a repülőgép alakjának megváltoztatásával csökkenthető a hangrobbanás erőssége. Az elméletet most először demonstrálták tényleges repüléssel. Az eljárás, melyet a DARPA Csendes Szuperszonikus Platform (QSP) programja részeként fejlesztettek ki, végeredményben korlátlan szuperszonikus repülést tehet lehetővé a szárazföldek felett.
"Az emberi repülés centenáriumi évében a Northrop Grumman újra bebizonyította, hogy a technikai újítások élén halad" - nyilatkozott Charles Boccadoro, a QSP program vezetője. "Az elméletet eddig csak laboratóriumokban és szélcsatornákban demonstrálták."
A világ egyik leghíresebb lefényképezett hangrobbanása
A levegőben haladó repülőgép folyamatosan légnyomás-hullámokat hoz létre, hasonlóan a hajók orra által keltett hullámokhoz. Amikor a repülőgép túllépi a hangsebességet a nyomáshullámok egyesülnek és lökéshullámokat keltenek, amit hangrobbanásként észlelünk.
A próbarepüléseket a NASA Dryden Repülési Kutatóközpontjában, az Edwards Légitámaszponton hajtották végre. Egy különlegesen módosított orr-részű F-5E repülőgép repült át a tesztterület felett, a hangsebesség átlépésekor keletkező hangrobbanás-túlnyomást a földön elhelyezett szenzorok és egy másik repülőgép is mérte. Nemsokkal ezután egy módosítások nélküli F-5E gyorsult fel szuperszonikus sebességre ugyanazon légtérben. A két gép adatainak összehasonlítása tisztán kimutatta a hangrobbanás erősségének csökkenését a módosított géptörzsű F-5E esetében. A megismételt kísérlet ugyanezt az eredményt hozta.
Szuperszonikus sebességű F-14-es a tenger felett
"A demonstráció bebizonyította, hogy a repülőgép alakja befolyásolja a hangrobbanás erősségét, így a mérnökök tanulmányozva az adatokat jobban megismerhetik a gép alakjának a hangtúlnyomásra gyakorolt hatását" - mondta Boccadoro. "A mostani eredmények alapján egy olyan kísérleti repülőgép építhető, ami már jelentősen csendesebb hangrobbanásokat fog produkálni."
Az F-5E módosításai, amit a Northrop Grumman tervezett meg és végzett el, egy különlegesen kiképzett orr-részt takar, valamint egy alumínium alszerkezetet és egy összetett borítást a géptörzs alsó részén.
