SG.hu
Kihívásokra hivatkozva halasztja hidrogénhajtású repülőgépes terveit az Airbus
Az Airbus SE közölte, hogy a jövő egyik legambiciózusabb meghajtási projektje, a hidrogén felhasználása a repülőgépek meghajtására technológiai akadályok miatt a tervezettnél lassabban halad.
"Felismertük, hogy a hidrogén ökoszisztéma kialakítása - beleértve az infrastruktúrát, a termelést, az elosztást és a szabályozási kereteket - hatalmas kihívás, amely globális együttműködést és befektetéseket igényel” - áll az Airbus közleményében. "A közelmúltbeli fejlemények azt mutatják, hogy a kulcsfontosságú előfeltételek, különösen a megújuló energiaforrásokból előállított hidrogén költséghatékony elérhetősége terén a vártnál lassabb az előrehaladás.” A légiközlekedési ágazat jelenleg elsősorban a fenntartható légi járművek üzemanyagára (Sustainable Aviation Fuel, SAF) támaszkodik környezetvédelmi erőfeszítései során, és azzal érvel, hogy az egyéb lehetőségek továbbra is szűkösek.
Az európai repülőgépgyártó a francia szakszervezetek nyilatkozatára reagált, amely szerint a hidrogénüzemű repülőgépek forgalomba állítása öt-tíz évvel késik a korábbi, 2035-ös célhoz képest. Az Airbus nem közölt új ütemtervet a projektre vonatkozóan, és nem kívánta kommentálni a szakszervezet által megállapított késedelmet. A szakszervezet azt is közölte, hogy az Airbus vizsgálja az általa „bizonyos alprojekteknek” nevezett projektek megszüntetését, anélkül, hogy megnevezte volna azokat. Az Airbus közölte, hogy „folyamatosan értékeli a technológiai, szabályozási és ökoszisztéma fejleményeit annak érdekében, hogy terveink továbbra is ambiciózusak és megvalósíthatóak maradjanak”.
A globális légiközlekedési iparág azt a célt tűzte ki, hogy 2050-re elérje az úgynevezett nettó nulla kibocsátást. Az iparágban azonban egyre többen kérdőjelezik meg ezt az ütemtervet, mivel az alternatív üzemanyagok továbbra is hiányoznak, és sok utas nem hajlandó kifizetni a környezetbarátabb repüléssel járó többletköltségeket. Az Airbus tervezi egy hidrogénhajtású turbopropgép kifejlesztését, amely körülbelül 100 férőhelyes lenne, esetleg hidrogén üzemanyagcellákkal működő elektromos motorokkal. A vállalat korábban azt mondta, hogy a hajtóműtechnológiát várhatóan 2026-ra véglegesítik, a program hivatalos elindítása pedig 2027 vagy 2028 körül várható.
Guillaume Faury vezérigazgató azonban azt mondta, hogy kétséges, hogy lesz-e elég zöld hidrogén elérhető ahhoz, hogy ezek a tervek megvalósíthatóak legyenek. A hidrogénes repülőgépek mellett az Airbus a népszerű A320-as család utódjaként a következő generációs egyfolyosós repülőgépek fejlesztését is sürgeti. Az Airbus eddig fenntartotta, hogy ennek a repülőgépnek a megvalósítása szintén a következő évtized közepe körül lesz. Az Airbus versenytársa, a Boeing jelenleg nem tervezi hidrogénüzemű repülőgép építését és megközelítése szkeptikusabb: a cég a tavalyi farnborough-i légi szalonon aggodalmának adott hangot a biztonsági következményekkel és a műszaki felkészültséggel kapcsolatban.
"Felismertük, hogy a hidrogén ökoszisztéma kialakítása - beleértve az infrastruktúrát, a termelést, az elosztást és a szabályozási kereteket - hatalmas kihívás, amely globális együttműködést és befektetéseket igényel” - áll az Airbus közleményében. "A közelmúltbeli fejlemények azt mutatják, hogy a kulcsfontosságú előfeltételek, különösen a megújuló energiaforrásokból előállított hidrogén költséghatékony elérhetősége terén a vártnál lassabb az előrehaladás.” A légiközlekedési ágazat jelenleg elsősorban a fenntartható légi járművek üzemanyagára (Sustainable Aviation Fuel, SAF) támaszkodik környezetvédelmi erőfeszítései során, és azzal érvel, hogy az egyéb lehetőségek továbbra is szűkösek.
Az európai repülőgépgyártó a francia szakszervezetek nyilatkozatára reagált, amely szerint a hidrogénüzemű repülőgépek forgalomba állítása öt-tíz évvel késik a korábbi, 2035-ös célhoz képest. Az Airbus nem közölt új ütemtervet a projektre vonatkozóan, és nem kívánta kommentálni a szakszervezet által megállapított késedelmet. A szakszervezet azt is közölte, hogy az Airbus vizsgálja az általa „bizonyos alprojekteknek” nevezett projektek megszüntetését, anélkül, hogy megnevezte volna azokat. Az Airbus közölte, hogy „folyamatosan értékeli a technológiai, szabályozási és ökoszisztéma fejleményeit annak érdekében, hogy terveink továbbra is ambiciózusak és megvalósíthatóak maradjanak”.
A globális légiközlekedési iparág azt a célt tűzte ki, hogy 2050-re elérje az úgynevezett nettó nulla kibocsátást. Az iparágban azonban egyre többen kérdőjelezik meg ezt az ütemtervet, mivel az alternatív üzemanyagok továbbra is hiányoznak, és sok utas nem hajlandó kifizetni a környezetbarátabb repüléssel járó többletköltségeket. Az Airbus tervezi egy hidrogénhajtású turbopropgép kifejlesztését, amely körülbelül 100 férőhelyes lenne, esetleg hidrogén üzemanyagcellákkal működő elektromos motorokkal. A vállalat korábban azt mondta, hogy a hajtóműtechnológiát várhatóan 2026-ra véglegesítik, a program hivatalos elindítása pedig 2027 vagy 2028 körül várható.
Guillaume Faury vezérigazgató azonban azt mondta, hogy kétséges, hogy lesz-e elég zöld hidrogén elérhető ahhoz, hogy ezek a tervek megvalósíthatóak legyenek. A hidrogénes repülőgépek mellett az Airbus a népszerű A320-as család utódjaként a következő generációs egyfolyosós repülőgépek fejlesztését is sürgeti. Az Airbus eddig fenntartotta, hogy ennek a repülőgépnek a megvalósítása szintén a következő évtized közepe körül lesz. Az Airbus versenytársa, a Boeing jelenleg nem tervezi hidrogénüzemű repülőgép építését és megközelítése szkeptikusabb: a cég a tavalyi farnborough-i légi szalonon aggodalmának adott hangot a biztonsági következményekkel és a műszaki felkészültséggel kapcsolatban.