Gyurkity Péter

Nagy áttörést értek el a fúziós energiában

Először nyertek ki több energiát, mint amit belefektettek, bár ezt egyesek rögtön kétségbe vonják.

Ezen szűkebb területen belül még tavaly számoltunk be arról, hogy végre közelebb jutottunk az önfenntartó fúzióhoz, azóta pedig folytatódtak a párhuzamos kísérletek, ahogy az egyes csoportok igyekeztek még jobb eredményeket elérni. Az amerikai illetékesek most bejelentették, hogy végre sikerült nettó energiaszerzést megvalósítani, ami óriási áttörésnek számít.

Az amerikai energiaügyi minisztérium hivatalos bejelentésében arról olvashatunk, hogy az égiszük alatt tevékenykedő Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium csapatának végre sikerült több energiát kinyernie a folyamatból, mint amennyit belefektettek, ezzel pedig még közelebb kerültünk a gyakorlati alkalmazáshoz, ami számos komoly előnnyel kecsegtet. A szakemberek megemlítik, hogy a nagy lézerrel összesen 2,05 Megajoule felhasználásával nyertek ki 3,15 Megajoule energiát, vagyis végre pozitív volt a mérleg, amire korábban nem volt példa. Első alkalommal demonstrálták tehát az inerciális fúziós energia (IFE) tudományos alapjait, viszont nyilván még további komoly munkára (és időre) van szükség ahhoz, hogy a mindennapokban is felhasználható, kompaktabb és olcsóbb változatokkal álljanak elő.

Egyesek rögtön kétségbe vonták a nagy áttörés tényét, a közleményben ugyanis nem árulják el egyértelműen, hogy mennyi energiát használtak fel a meglévő hálózatból a lézerek üzemeltetéséhez. Ez a fent említettnél jóval nagyobb szám lehet, amivel rögtön megdől az imént említett tétel, hiszen a gyakorlati alkalmazás esetén ez egyértelmű hátrányt jelent a meglévő megoldásokhoz képest. A csapat tagjai ehelyett azt emelték ki, hogy tulajdonképpen 100 éve tisztában vagyunk az elméleti alapokkal, az utóbbi 60 évben már számos kísérletre is sor került, a több eltérő területen (lézerek, optika, diagnosztika, számítógépes modellezés, szimuláció, valamint kísérleti dizájnok) elért előrelépések pedig végül elvezettek a mostani eredményhez, ami mindenképpen biztató.

Továbbra is évtizedekre vagyunk a mindennapokban való megjelenéstől, viszont a bejelentés így is érdekes fejleménynek számít, meglátjuk, ezt milyen további közlemények követik majd a sorban.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Irasidus #20
    Az összes adat fellehető az internetet. A kutatás nem energiapazarlás. Hogy mit művelnek? Megmondom én neked. Például a plazmát tanulmányozzák, plazmafizikai kísérleteket végeznek, illetve fűtési elnyelési technológiákat, illetve a mágneses egybetartás kutatnak, és stb. Ezek egyáltalán nem felesleges kutatások, ugyanis a technológiát, és magát a plazmát is meg kell ismerni, ki kell kutatni. Egyből nem lehetett energiatermelésre kezdeni, hanem fázisok voltak a kutatásokba, sőt ma is. A mostani ITER-nek sem célja, hogy energiát termeljen, érdemes elolvasni mi a célja, és miért szükséges a majdani energiatermelő reaktorokhoz. Mondom google a te barátod is. Szívesen.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2022.12.26. 18:12:11
  • who am I 7 #19
    Másrészt egyetlen tokamaknak sem volt eddig feladata, hogy többlet energiát termeljen"

    ezt honnan bányásztad? mert, ha hivatalosan van erről bármid, akkor ez csak egy q.nagy energiapazarlás, amit művelnek tök fölöslegesen egy olyan folyamatra, ami tényleg q fölösleges úgy, hogy nem tudunk tulajdonképpen pozitív energiát kinyerni. ezeket a milliárdokat, ha faületetésre használnánk meg szélkerekekre az is ezerszer értelmesebb lenne.
    bár én úgy emlékszem, hogy azzal a céllal indult, hogy pozitív energiát lehessen belőle kivenni......
  • Irasidus #18
    Még mindig nem értem, hogy tokmak, az RDE-ban alkalmazott kémiai robbanáshullám hogyan lenne alkalmas az állandó fúzióra? Csak mert semmi közös sincs a működésükben. A plazma melegen tartása a kulcsa az folyamatos, energiatermelő fúziónak a tokamakban, ha plazma bárhol lehűl, a folyamat megszakad, mivel lehűti az egész plazmát. Egy bélyeg tömegnyi üzemanyagról van szó, egy pár mm hideg plazma az egészet lehűti, és a fúzió leáll, vagy ha jobban tetszik bármi lehűti ami hozzáér és nincs kellő hőfokon.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2022.12.21. 16:16:04
  • NEXUS6 #17
    Nem igazán mondtam, hogy a TOKAMAK-ban robban valami. Nem tudom mit értettettél félre (de nehogy leírd, mert hajlamos vagy aztán ezen rugózni 50 hsz-en kersztül XD). Azonban a toroid kialakítása talán alkalmassá teszi egy az RDE-nál is alkalmazott, ciklikusan körbehaladó reakció hullámfront megvalósítására.

    A ciklikus üzem több lehetőséget is elvileg biztosítana. A reakcizónában az elektromos/mágneses tér tranziens megváltozása energia kicsatolásra adna lehetőséget. A vélhetően ritkább, hidegebb plazmájú nyugalmi zónából lehetne célszerűen eltávolítani a keletkező He részecskéket és betölteni a további reakcióban résztvevő H-t. A reakció zöna tranziens változásai (talán) jobban kontrollálhatók a jelenlegi TOKAMAK-ban jelentkező spontán plazma instabilitásokhoz képest.

    Az ST bizonyos szempontból szórakoztató, bár jobban örülnék ha a tudományos kérdéseknek, érdekességeknek csak 1/10 akkora figyelmet szentelnének, mint a legénység szerelmi életének. (Love Boat in Space XD)
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2022.12.21. 10:33:31
  • Irasidus #16
    Tokamakban nem robban semmi, és nem is működne mert ott a cél, hogy egyben tartsák a plazmát, hogy önfenetartó fúzió jöjjön létre. A IRC-ben meg cél meg nem cél az önfenetartó fúzió. A kettő teljesen más elven működik, és nem lehet háziasítani. A kémiai rakétáknak, és kémiai reakcióknak meg vajmi kevés köze van egy fúziós reaktorhoz. Nem is értem, hogy mire gondolsz amikor hatékonyabb kontrollra gondolsz.

    A Star-trek-es gondolatoddal egyetértek, tele van techno-blablával, viszont a találmányok nagyon inspiratívak (tudomány szempontból), kezdve a teleportációtól, a szubtérmeghajtásig. Viszont tény, hogy az impulzushajtómű a sorozatban nem egy szimpla fúziós hajtómű.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2022.12.20. 16:29:45
  • NEXUS6 #15
    Még egy ötletelés. Nem kizárt, hogy a technikailag működőképes fúziós reaktor megvalósítása valahol több különböző fejlesztési irány összegyúrásából fog megszületni.

    Arra gondolok, hogy jelenleg prototípus szintjén léteznek forgó detonációs rakétahajtóművek (RDE), amelyek a folyamatosan körbevándorló robbanási lökéshullám kompresszióját kihasználva nagyobb hatásfokkal biztosítják az üzemanyag elégetését a hagyományos rakétahajtóművekhez képest.

    Namost talán ehhez hasonló módon lehetne a TOKAMAK és az inerciális sűrítésű reaktor egyfajta egyesítésével a plazmát hatékonyabban kontrollálni. Nyilván ez csak egy ötlet, ami valszeg másnak is eszébe jutott az utóbbi jó pár évtizedben, mióta gyak sikertelenül próbálnak fúziós erőművet létrehozni. :D
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2022.12.20. 10:00:05
  • NEXUS6 #14
    Szerintem meglehetősen akadémikus az eredeti p-p reakció alapú Bussard féle ramjet Star Trek-ben történő megjelenésén vitatkozni.
    Először is mert pl most nézem újra a Voyagert, ami sok szempontból talán a legjobb ST sorozat, de tudományos szempontból abban is akkora blődségek, meg technohalandzsák vannak, hogy néha vonyítva röhögök. Alpavető, értsd ált isk tudás szintű tudományos tényeket sértenek meg, vagy kerülnek a korábbi filmben szereplő kijelentésekkel ellentmondásba, amihez a Bussard hajtómű technológiájának ST-ben elhangzottak alapján történő boncolgatása (mire is gondolt a költő) gyak fényévek távolságában levő cél elérése tett hiábavaló kísérlet.

    Másrészt, ahogy azt a wiki is írja az eredeti p-p reakcióra alapuló Bussard ramjet nem működőképes a csillagközi anyag alacsony koncentrációja miatt, több energiát igényel annak begyűjtése és kinetikus sűrítése, mint amennyi energiát a beinduló fúzió termel.
    Ennek csillagászati bizonyítéka az, hogy miközben pl az Ia nóvák akkréciós korongjában a számításoknak megfelelően alakul ki és halad végig egy a beinduló fúzió táplálta robbanás/lökéshullám, ugyanakkor hasonló csillagászati jelenségeket máshol, gyak fénysebsséggel a csillagok közt terjedő öngerjesztő lökéshullámokat nem tapasztalunk.
  • Irasidus #13
    " Tehat azt, hogy miert is nem akarnak mukodni a tokamak rendszeru reaktorok."
    Vagyis arról nincs szó benne, hogy ezeket hogyan küszöbölik ki. Ez így elég egyoldalú, ha csak az plazma tulajdonságait olvasod el, de a fúziós erőmű működéséről semmit sem.
    "Ez csak szovegertelmezesi hiba a reszedrol, ugyanis meg a link is ott van, de kimasolom: https://en.wikipedia.org/wiki/Robert_W._Bussard#The_Polywell"
    Ezt a linket többször kimásoltad, de még címe sem Bussard-reaktor, és nincs is így leírva. Szóval megtévesztő vagy.
    "Bussard tobb eltero nuklearis hajtomuvet is tervezett az elete soran. Az elso, meg fisszios rendszer Project Rover neven keszult el. https://en.wikipedia.org/wiki/Project_Rover"
    Ez, se nem fúziós reaktor, se nem Bussard-reaktor. Ennek semmi köze az eddigi állításaidhoz.
    "Kesobb ez lett a General Electric fele nyitott ciklusos legkori repulesre is alkalmas hajtomu alapja. Ez, utobbi hivatalosan a mukodo prototipusig jutott mielott leallitottak a fejleszeset. Ennek a hivatalosan be nem fejezett hajtomunek a masolata a legujabb orosz nuklearis ramjet: https://en.wikipedia.org/wiki/9M730_Burevestnik"
    Ez, se nem fúziós reaktor, se nem Bussard-reaktor. Ennek semmi köze az eddigi állításaidhoz. Továbbra sem látom igazoltnak az állításod.
    "A Bussard fele fuzios ramjetbol tobbfele valtozat is letezik"
    Ez, se nem fúziós reaktor, se nem Bussard-reaktor. Ennek semmi köze az eddigi állításaidhoz. Továbbra sem látom igazoltnak az állításod.
    "Az 1966-os Star Trek-ben mar ezen az elven mukodnek az impulzus hajtomuvek, mivel az elkepzeles ekkorra mar publikus volt. "
    A Star Trekben az impulzus-hajtóműnek kicsit más, scif elven működtek:

    "In Federation starships, the impulse drive was essentially an augmented fusion rocket, usually consisting of one or more fusion reactors, a driver coil assembly, and a vectored thrust nozzle to direct the plasma exhaust. The fusion reaction generated a highly energized plasma. This plasma, ("electro-plasma") could be employed for propulsion, or could be diverted through the EPS to the power transfer grid, via EPS conduits, so as to supply other systems. The accelerated plasma was passed through the driver coils, thereby generating a subspace field that improved the propulsive effect. Star Trek also accelerate the exhaust and use driver coils to generate distortions in the space-time continuum just like the warp engines."
    "Bussard fele Polywell (eredetileg egy Farnsworth-Bussard fele linearis magneses confinement rendszer volt az elkepzelesben, pulzus uzemmodu fuzioval), majd harmadik komponens a VASIMR hajtomu, azaz a Variable Specific Impulse Magnetoplasma Rocket. Ez a fuzios reaktor mellektermekenek szamito helium plazmat hasznalja mint reakcios kozeg es gyorsitja kozel fenysebessegre, lehetove teve, hogy ezzel a jarmu is kozel fenysebessegre gyorsuljon. "
    A ramjet nem vasimir alapon működik, és sehol nem találtam, hogy ebből az általad említett "három komponensből" állna ez a meghajtás. Az, hogy az üzemanyagot fuzionálód, hogy elektromos energiát állíts elő, amivel Vasimir működtetted, az konkrét energiapazarlás ahhoz képest, ha közvetlenül fúziós meghajtás használ, mint az eredeti Bussard-ramjet elképzelés szólt.
    "A korabban Bussard altal javasolt linear intertial confinement megoldas azota valahogy elfelejtodott, de azert a kozelmultban is voltak meg ez iranyu kutatasok: https://en.wikipedia.org/wiki/Magnetized_liner_inertial_fusion"
    Itt sem Bussar-rekatorra hivatkoznak, mint ahogy egyik linkedben sem.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2022.12.18. 18:43:53
  • kvp #12
    "Ez csak el tudod mondani..."

    A PDF-ben elmagyarazzak a fuzios reaktorokban a plazma osszetartasanak problemait, ideertve az pozitiv toltesu atommagok (hidrogen plazma) taszitasat, a kulso magneses ter hatasat, az inercialis hatasokat es a bolygofelszini gravitacio hatasat a rendszer mukodesere. Tehat azt, hogy miert is nem akarnak mukodni a tokamak rendszeru reaktorok.

    "A megosztott linkedben sem hívják sehol Bussard-raktornak, vagy Bussard féle fúziós reaktornak, sőt sehol nem találtam ezt a kifejezést."

    Ez csak szovegertelmezesi hiba a reszedrol, ugyanis meg a link is ott van, de kimasolom:
    https://en.wikipedia.org/wiki/Robert_W._Bussard#The_Polywell

    "Bussard ramjet-re gondolsz?"

    Bussard tobb eltero nuklearis hajtomuvet is tervezett az elete soran. Az elso, meg fisszios rendszer Project Rover neven keszult el.
    https://en.wikipedia.org/wiki/Project_Rover

    Kesobb ez lett a General Electric fele nyitott ciklusos legkori repulesre is alkalmas hajtomu alapja. Ez utobbi hivatalosan a mukodo prototipusig jutott mielott leallitottak a fejleszeset. Ennek a hivatalosan be nem fejezett hajtomunek a masolata a legujabb orosz nuklearis ramjet:
    https://en.wikipedia.org/wiki/9M730_Burevestnik

    A Bussard fele fuzios ramjetbol tobbfele valtozat is letezik. Az elso otlet a bejovo hidrogen fuzios energiajat hasznalta volna fel valahogy (termikus modon), kesobb ez finomodott a bejovo hidrogen fuzios reaktorban torteno fuzionalasara, majd a keletkezo helium plazma magneses gyorsitas utan reakcios kozegkent torteno felhasznalasara. Az 1966-os Star Trek-ben mar ezen az elven mukodnek az impulzus hajtomuvek, mivel az elkepzeles ekkorra mar publikus volt. A Bussard ramjet akkori komponensei a kollektor, ami egyfajta direkcionalis pajzsot is biztosit a jarmu szamara, tehat megoldja azt, hogy a kozel fenysebesseggel halado jarmuvet ne rombolja szet az urben szembejovo anyag. Masodik komponense a fuzios reaktor, ez lett kesobb a Bussard fele Polywell (eredetileg egy Farnsworth-Bussard fele linearis magneses confinement rendszer volt az elkepzelesben, pulzus uzemmodu fuzioval), majd harmadik komponens a VASIMR hajtomu, azaz a Variable Specific Impulse Magnetoplasma Rocket. Ez a fuzios reaktor mellektermekenek szamito helium plazmat hasznalja mint reakcios kozeg es gyorsitja kozel fenysebessegre, lehetove teve, hogy ezzel a jarmu is kozel fenysebessegre gyorsuljon. Sima termikus gyorsitassal meg csak meg sem lehet kozeliteni a fenysebesseget, bar legkori uzemmodhoz az is boven eleg. A VASIMR rendszer lehetove teszi a vegyes ciklusos mukodest, tehat legkorben sajat uzemanyagforrast hasznal es a legkori levego csak a reaktor huteset, tovabba a toloerohoz a reakcios kozeget biztositja, mig vakum uzemmodban vagy sajat uzemanyagot hasznal es azzal gyorsit majd kello sebesseg folott mar a begyujtott hidrogent (is) fuzionalja.

    A korabban Bussard altal javasolt linear intertial confinement megoldas azota valahogy elfelejtodott, de azert a kozelmultban is voltak meg ez iranyu kutatasok:
    https://en.wikipedia.org/wiki/Magnetized_liner_inertial_fusion
  • Irasidus #11
    Bussard ramjet-re gondolsz? Csak mert a ramjet nem vasimir alapon működik, és sehol nem találtam, hogy ebből az általad említett "három komponensből" állna ez a meghajtás. Az, hogy az üzemanyagot fuzionálód, hogy elektromos energiát állíts elő, amivel Vasimir működtetted, az konkrét energiapazarlás ahhoz képest, ha közvetlenül fúziós meghajtás használ, mint az eredeti Bussard-ramjet elképzelés szólt.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2022.12.18. 11:20:49