20 másodperc a fúziós reaktor új rekordja

Hosszú lesz az út a tartós használatig, viszont az új rekord azt mutatja, hogy van esélyünk.

A kutatók hosszú ideje dolgoznak a fúziós reaktorokon, azok kialakításán, azzal az elsődleges céllal, hogy nagyrészt függetlenedjünk a fosszilis energiaforrásoktól és a Nap belsejében lezajló folyamatot utánozva biztosítsuk a soha nem csillapuló energiaéhségünk kielégítését. Most új rekord született, bár ez még messze van a céltól.

A bejelentés szerint a Korea Superconducting Tokamak Advanced Research (KSTAR) kutatói (egy amerikai egyetem embereivel közösen) november folyamán 100 millió Celsius-fokos hőmérséklet felett 20 másodperces rekordot állítottak fel, ami azt jelenti, hogy a plazmát ennyi ideig sikerült egyben, stabil állapotban tartani. Ez ugyan nagyon rövid periódusnak tűnik, korábban viszont még ennek közelébe sem értek, hiszen két évvel ezelőtt ugyanilyen magas hőmérsékleten alig 1,5 másodpercig sikerült fenntartani az általunk kívánt helyzetet (állapotot), tavaly pedig a plafont 8 másodpercre növelték – ezt haladták most meg a több mint kétszer hosszabb periódussal. Ezen a hőmérsékleten egyébként a hagyományos vezetőeszközök alkalmazásával nagyjából 10 másodpercnél véget is ér a tudomány, ugyanis ezek gyorsan túlmelegednek, tehát a mostani rekordhoz már szupravezetőkre volt szükség, amelyek ellenállás nélkül biztosítják ugyanazon funkciókat.

A KSTAR eredetileg még augusztusban üzemelte be a fontos eszközt, a tesztperiódus egészen december 10-ig tartott, ennek során összesen 110 kísérletet hajtottak végre, végig azt figyelve, hogy miként tudják kitolni a plazma megmaradásának idejét, illetve megelőzni annak szétesését. Eközben egyéb projekteken is dolgoznak, ezek között szerepelnek az ITER, vagyis a nemzetközi reaktorral kapcsolatos kutatások, az eddig elért fontosabb eredményeket azonban csak jövő májusban, az IAEA Fusion Energy Conference alatt ismertetik majd a tudományos közönséggel. A távlati cél a 100 millió fokos hőmérséklet feletti plazma 5 percen át való egyben tartása, ezt legkésőbb 2025-ig szeretnék elérni.

Ettől még picit messze vagyunk, de könnyen lehet, hogy az elkövetkező években folyamatosan újabb és újabb rekordokat érnek majd el, megközelítve, esetleg meg is haladva a fenti, általuk meghatározott mérföldkövet.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • VolJin #31
    Hülye! :-)
  • Sir Cryalot #30
    https://en.wikipedia.org/wiki/Aneutronic_fusion
    "proponents see a potential for dramatic cost reductions by converting energy directly to electricity, as well as in eliminating the radiation from neutrons, which are difficult to shield against."
    Utoljára szerkesztette: Sir Cryalot, 2021.01.12. 17:13:02
  • NEXUS6 #29
    Még annyit tennék hozzá, hogy az un. termoelektromos cella viszonylag jó hatásfokkal képes egy termikus fényspektrumból elektromos áramot előállítani. Elvileg. Egy 1800 K fokos emitter és 300 K-es kollektror/cella hőmérséklet esetén 83%-os elméleti hatásfok jön ki.

    A gyakorlati, lásd az általad is írt RTG, meg 10-20%. Szóval itt lehetne azért még mit fejleszteni.
  • t_robert #28
    Pakson van már egy másodlagos turbina. Az eredeti reaktor blokkok 440 MW elektromos energiát termeltek. Majd építettek még minden blokkhoz másodlagos turbinákat, amelyek felhasználják további áramtermelésre a megtermelt gőz maradék nyomását és hőjét. Ezzel sikerült további 4*60 MW-tal megnővelni az elektromos teljesítményt. így ma Paks 4*500 azaz 2000 MW elektromos teljesítményű az eredeti 1760 MW helyett.
  • Tetsuo #27
    Remélem használtál kormos üveget. ;-)
  • VolJin #26
    Megnéztem, tényleg...
  • Csaba161 #25
    Persze hogy NEM!!!!!


  • VolJin #24
    A napban két hidrogénből egy deutérium lesz, majd két deutériumból egy hélium (He4) alfa-részecske.
  • VolJin #23
    Ha több energia szabadulna fel egy atomreaktorban, mint amit megtermel az erőmű, akkor az reaktorleolvadást jelentene...
    Legfeljebb nem használják fel mind áramfejlesztésre.
  • VolJin #22
    Téves. Egy nagytömegű csillag nem áll le a héliumnál, eljut az a vasig. Ekkor az utolsó másodperceben, amikor omlik össze a mag és emelkedik a hőmérséklet, szétveri a héliumig, ezzel energiát von el, úgymond hűti magát, így felgyorsul az összeomlás, a végén már neutronokká kezd alakítani mindent a mag közepén, és rengeteg neutrínó termelődik, amik amúgy mindenen át mennek, de a milliárd fokos plazmán már ők is fennakadnak, és az összeomlásban befele zuhanó anyag és a neutrínó "fal" ütközése maga a szupernóva, és ekkor keletkeznek a különböző elemek. Elvileg a magban héliumokat pakol össze a fúzió, így a páratlan rendszámú elemek, és a legtöbb izotóp létre sem jönne. Tíz éve téves modellekkel kalkuláltak, de azok a legtöbb izotópot és a robbanást sem adták ki a szuperszámítógépeken. Közvetlen összeomlások lettek az eredmények...