A PDF-ben elmagyarazzak a fuzios reaktorokban a plazma osszetartasanak problemait, ideertve az pozitiv toltesu atommagok (hidrogen plazma) taszitasat, a kulso magneses ter hatasat, az inercialis hatasokat es a bolygofelszini gravitacio hatasat a rendszer mukodesere. Tehat azt, hogy miert is nem akarnak mukodni a tokamak rendszeru reaktorok.
"A megosztott linkedben sem hívják sehol Bussard-raktornak, vagy Bussard féle fúziós reaktornak, sőt sehol nem találtam ezt a kifejezést."
Ez csak szovegertelmezesi hiba a reszedrol, ugyanis meg a link is ott van, de kimasolom:
https://en.wikipedia.org/wiki/Robert_W._Bussard#The_Polywell
"Bussard ramjet-re gondolsz?"
Bussard tobb eltero nuklearis hajtomuvet is tervezett az elete soran. Az elso, meg fisszios rendszer Project Rover neven keszult el.
https://en.wikipedia.org/wiki/Project_Rover
Kesobb ez lett a General Electric fele nyitott ciklusos legkori repulesre is alkalmas hajtomu alapja. Ez utobbi hivatalosan a mukodo prototipusig jutott mielott leallitottak a fejleszeset. Ennek a hivatalosan be nem fejezett hajtomunek a masolata a legujabb orosz nuklearis ramjet:
https://en.wikipedia.org/wiki/9M730_Burevestnik
A Bussard fele fuzios ramjetbol tobbfele valtozat is letezik. Az elso otlet a bejovo hidrogen fuzios energiajat hasznalta volna fel valahogy (termikus modon), kesobb ez finomodott a bejovo hidrogen fuzios reaktorban torteno fuzionalasara, majd a keletkezo helium plazma magneses gyorsitas utan reakcios kozegkent torteno felhasznalasara. Az 1966-os Star Trek-ben mar ezen az elven mukodnek az impulzus hajtomuvek, mivel az elkepzeles ekkorra mar publikus volt. A Bussard ramjet akkori komponensei a kollektor, ami egyfajta direkcionalis pajzsot is biztosit a jarmu szamara, tehat megoldja azt, hogy a kozel fenysebesseggel halado jarmuvet ne rombolja szet az urben szembejovo anyag. Masodik komponense a fuzios reaktor, ez lett kesobb a Bussard fele Polywell (eredetileg egy Farnsworth-Bussard fele linearis magneses confinement rendszer volt az elkepzelesben, pulzus uzemmodu fuzioval), majd harmadik komponens a VASIMR hajtomu, azaz a Variable Specific Impulse Magnetoplasma Rocket. Ez a fuzios reaktor mellektermekenek szamito helium plazmat hasznalja mint reakcios kozeg es gyorsitja kozel fenysebessegre, lehetove teve, hogy ezzel a jarmu is kozel fenysebessegre gyorsuljon. Sima termikus gyorsitassal meg csak meg sem lehet kozeliteni a fenysebesseget, bar legkori uzemmodhoz az is boven eleg. A VASIMR rendszer lehetove teszi a vegyes ciklusos mukodest, tehat legkorben sajat uzemanyagforrast hasznal es a legkori levego csak a reaktor huteset, tovabba a toloerohoz a reakcios kozeget biztositja, mig vakum uzemmodban vagy sajat uzemanyagot hasznal es azzal gyorsit majd kello sebesseg folott mar a begyujtott hidrogent (is) fuzionalja.
A korabban Bussard altal javasolt linear intertial confinement megoldas azota valahogy elfelejtodott, de azert a kozelmultban is voltak meg ez iranyu kutatasok:
https://en.wikipedia.org/wiki/Magnetized_liner_inertial_fusion