Gyurkity Péter

Musk: az űrszemét ellen is jó lesz a Starship

A méretes rakéta segítségével akár az űrszemét egy részét is eltávolíthatjuk majd.

A SpaceX háza táján bőven van miről írni, hiszen Elon Musk cége egyszerre több párhuzamos projektet futtat, ezek pedig minden héten szerepelnek a beszámolókban. A Starlink például a hírek szerint szeptembertől világszerte elérhető lesz, a Holdra pedig a NASA is az ő segítségükkel térne vissza, amely nyilván a Starship révén valósulna meg. Ez utóbbit azonban egy további célra is felhasználnák, legalábbis a jelenlegi elképzelés szerint.

Musk a napokban ismét egy rövid Twitter-bejegyzésben válaszolt egy külsős kérdésre, amely már az űrszemét problematikájára vonatkozik. Ebben megerősítette, hogy a Starship akár a körülöttünk keringő szemét egy részének eltávolítására is alkalmas lesz, hiszen ezen a téren nagyon jól jön a méretes raktér szintén nagyobb, körülbelül 9 méteres nyílása, ez ugyanis nemcsak a rakomány kibocsátására szolgál, hanem egy ezzel ellentétes mozgás (manőver) is lebonyolítására is, vagyis a hatalmas rakétával ide-oda repkedhetnénk, a megfelelő időpontban és helyszínen kinyitva annak „ajtaját”, befogadva a célpontként kijelölt űrszemetet, annak darabjait, majd pedig egy másik területre mozoghatunk át, útközben eldöntve, hogy mit is kezdünk az így elfogott szeméttel.

A cég részéről nem először beszélnek erről, tavaly októberben például Gwynne Shotwell, a SpaceX elnöke a Time magazin kérdésére válaszolva fejtette ki, hogy a Starship rakétáját egyéb hasonló eszközök „felzabálására” alkalmazhatnánk, ami nyilván nem lesz könnyű feladat, de jelen pillanatban mindez megvalósíthatónak tűnik. Tekintettel arra, hogy napjainkban az amerikai védelmi minisztérium Space Surveillance Network néven futó rendszerében több mint 27 ezer kisebb-nagyobb darabot tartanak nyilván, bőven van miből válogatni, a probléma pedig idővel még fontosabbá válik majd, hiszen ez a további fellövéseket, azok lebonyolítását is komoly mértékben befolyásolhatja – akár meg is gátolhatja.

Arról még nem esett szó, hogy mikor (és mennyiben) használnák fel a rakétát erre a célra, itt először nyilván az elsődleges feladatokat kell megvalósítani, elérve a Holdat, majd pedig a Marsot.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Agyturbinikusz #16
    Az utolsó bekezdést tedd csak szépen feltételes módban.
    A mai iskolás, igaz a régebbi is, nagyrészt képtelen önálló gondolkozasra. Innentől bukik az egész, az iskola csak egy tananyagot biflaztato valami, gondolkodás az tilos.
  • Szefmester #15
    Csatlakozz a Kerbal Space Program fb csoporthoz (nemzetközi csapat).Akadnak magyarok is, és olyan emberkék akik a rutinosaknak is megdöbbentő dolgokat csinálnak.
    Szívesen fogunk segíteni, mod ötleteket adni.

    Nekem a kerbalos Mun landing volt a csúcs eddig, de csak mert live support modot is használok, és az nem csak extra teher, de extra odafigyelést is igényel... :) A dokkoláson kívül amúgy minden simán megy nekem, csak nem a leghatékonyabban. A rakétáim majdhogynem 100%-ban visszatérnek. Nem robban és csapódik be semmi. Max nem a kilövőállás közelében landol.

    Cikkhez: A tömegközéppontot mint írták meglepően könnyű megtalálni az űrben. Ott vannak a manőverező rakéták. Adott erővel megforgatják adott irányokba és megnézik mennyit fordult el erre vagy arra ahhoz képest ami az ismert. Gyakorlatilag a 6. fúvókaindítás után nem csak ismert a tömegközéppont, de a megfelelő irányba is néz a jármű.

    A debunking videókat egy átlagosnál kicsit jobb ismeretekkel rendelkező egyén is vidáman meg tudja cáfolni, sőt a legtöbbet akár általános iskolában tanított módszerekkel, mérésekkel.
    Pl az ÖSSZES laposföldes elméletet meg tudná cáfolni egy jó tanuló 8. osztályos. Egy érettségiző meg reggelire eszi meg őket.
  • Macropus Rufus #14
    @kvp: az egy atom jó játék :) mondjuk hót béna vagyok benne. Orbitális pálya már meg van, onnét vissza is hozom őket, sőt elnyújtott pályán a Nun-ig is lejutok, de a buha istenért sem tudom ott pályára állítani őket. Aztán ha picit nem figyelek oda, akkor gond van, ezért van az, hogy van 4 űrhajóm ami konkrétan a napjuk körül kering mint a saját bolygójuk és esély sincsen arra, hogy vissza hozzam őket onnét. (némileg bezavart a Nun tömegvonzása). Viszont már legalább annyira beszemeltem a bolygójuk környezetét mint mi a Földünkét. Sok rohad fokozattal, meg műholddal, stb..
  • asgh #13
    #3:
    Ez a youtube csatorna a klasszikus példája, amikor valaki a prekoncepciójához gyűjti az érveket és ignorál mindent, ami azzal esetleg ellentmond. Tipikusan a politikai sárdobáló médiumokra jellemző munkamódszer.
    A fő probléma az ilyenekkel, hogy csak rövidtávú hangulatkeltésre alkalmasak és ahogy az idő előrehaladtával a valóság cáfolja az állításaikat, úgy válnak egyre nevetségesebbé.
    Ilyenkor jellemzően elmarad a korrekció, bocsánatkérés, stb. helyette jön az egyre abszurdabb és irracionálisabb vagdalkozás.
    A politikai indíttatású blogoknál ez természetes, mert a szavazatokat csak a választásokig kell maximalizálni, utána mehet az egész a levesbe, ez a csóka viszont a Musk keltette médiafigyelem farvizein próbál megélni azzal, hogy mindennek az antitézisét állítja fel, amit Musk állít vagy ígér. Így viszont ahogy a SpaceX szállítja az eredményeket, úgy válik az egész csatorna önmaga paródiájává, amíg már csak a valóságtagadó agyhalottak fogják nézni.
  • cateran #12
    Mar csak laposfold, 5G es csippek, meg gyikemberek hianyoztak arrol a listarol, hogy teljes legyen...
  • kvp #11
    "Ha valaki Kerbálozott pár órát annak már azért van sejtése, hogy 1-1 másik objektumot érintő elfogópálya az micsoda üzemanyagigényű. Nagyjából 1 ilyenre van lehetőség egy fellövésből"

    Kiveve ha a palyaraallas utan ujratoltod a teljes jarmuvet. Akkor mindjart tobb szaz lehetoseg lesz, mert nem kell ujra felmenni. Ehhez persze kellene egy tanker starship valtozat is. (a Mars eleresehez is kell, szoval...)

    "Tehát szépen hangzik a dolog, hogy felmegyek és beteszem a starshipbe és lehozom."

    Csak azt ami ertekes vagy veszelyes. A tobbit eleg megfogni es behajitani a legkorbe. Az utobbihoz vagy ra kell kotni egy segedraketas egyseget vagy eleg nagy tomegu jarmu kell, amihez kepest az urszemet kis tomegu. A tobb szaz kisebb vissztaerito segedraketa egyben felvitele olcsobb megoldasnak tunik. Ha ezek bele tudnak kapaszkodni a szemetbe, akkor le tudjak huzni magukkal es akkor a hordozo jarmu hozza se er a szemethez.

    Szinte barmi megoldhato muszakilag, csak meg kell talalni kozzuluk a leghatekonyabb megoldast.
  • repvez #10
    azért a starlinket nem sorolnám az urszemét kategoriába, mert azokat eleve ugy tervezték, hogy az élettartalmuk végén belevezetik magukat a légkörbe és olyan anyagokat használtak hozzájuk ami elég a belépéskor.

    Az összes többi 2. fokozat meg gyorsito rakéták és védőburkolatok és az öreg már nem használt müholdak sokkal nagyobb gond, mivel azokat nem igy tervezték, ahogy irtam ,valamelyikben atom van energia ellátásnak és egyáltalán nem ugy tervezték oket, hogy elégjenek , és némelyik elég nagy is ahhoz ,hogy igy legyen .

    A másik, meg m ivel akarod összepréselni kocskára a müholdakat? ahhoz, elég nagy és nehéz eszközök kellenek , ami meg pont nem jo ahhoz, hogy egy rakétát hatékonyan tudj használni.
    Meg kint az urbe ha megprobálsz valamit igy összezuzni, akkor eélytelen, hogy ezt törmelék nélkül tedd meg, ami meg még nagyobb gondot okoz, mert nehezebben követhetők és kikerülhetők, mintha megmaradna egybe.
    Ha már nem müködö müholdrol veszélunk, akkor a napelem paneleket se tudja visszahuzni, azokat hogy szedi le , hogy beférjen, és azok is elég törékeny sérülékenyek .

    Tehát szépen hangzik a dolog, hogy felmegyek és beteszem a starshipbe és lehozom. de ilyen egyszerünek tunő kérdésekre nem találok jó megoldást egyenlöre akkor milyen lehet a részletes bonyolultabb hibákat megoldani hozá.
  • NEXUS6 #9
    Jó ötletnek tűnik.
    Ja nem! ;)
    Ha valaki Kerbálozott pár órát annak már azért van sejtése, hogy 1-1 másik objektumot érintő elfogópálya az micsoda üzemanyagigényű. Nagyjából 1 ilyenre van lehetőség egy fellövésből. Egy 1200 tonnás monstrum nem mondható ideálisnak arra, hogy pár kilós szemeteket vadásszanak vele.

    A próbléma szempontjából azért nem lett volna utólsó dolog az sem, ha a Starlink keretében nem szórják tele az eget pár év alatt elavuló, elhasználódó kis műholdak ezreivel.
  • kvp #8
    "Most ezt számitasd ki innen a földröl vagy készitsenek egy olyan szoftvert ami még a sulytalanságban meghatározza neked, hogy vissza térve hol lesz az egyensúly, hogy ahhoz állitsa a rakétákat."

    https://www.airspacemag.com/daily-planet/how-do-astronauts-weigh-themselves-space-180953884/

    Ezzel a modszerrel meg lehet merni egy test tomeget es annak kozeppontjat is. Az oda-vissza mozgast generalhatja elektromos motor, de akar fuvokak is. Gyakorlatilag barmit megfogunk egy robotkarral es meglobaljuk mikrogravitacios kornyezetben, a robotkar motorjainak terhelesebol meg lehet mondani a tomeget es a razas iranyvaltoztatasai segitsegevel ki lehet szamolni a tomegkozeppontjat is.

    Egyebkent urszemet eseten fel kell merni, hogy mi az amit erdemes visszahozni, mi az amit eleg belokni a legkorbe es mi az amit erdemes helyben robotkarokkal darabokra vagni, tomoriteni es szep szabalyos kockakra preselt hulladek formajaban visszahozni. Az utobbi a helykihasznalast is nagyban javitja.

    Egyebkent a spacex fele raketak vezerlese szoros visszacsatolasos, tehat ha leszallas kozben oldaba vagja valaki a raketat (mondjuk egy erosebb szellokes), akkor ha van eleg toloereje, abbol is visszaal egyenesbe. Gyakorlatilag ugy egyensulyoznak mint a boston dynamics robotjai. Ez azt jelenti, hogy ha nem kozepen van a tomegkozeppont, akkor kepesek kompenzalni. Meg azt is kezelik, ha leszallaskor nem szimmetikusan vannak begyujtva a hajtomuvek. (a starship eseten eleve ez a normal mukodes, 1 vagy 2 hajtomu eg, a geometrikai kozepponttol oldalra eltolva)
  • repvez #7
    Amig a mühold müködöképes és sértetlen addig ez járható ut is lenne, de ugye vannak olyan urszemetek amik nem arra lettek tervezve, hogy visszahozzák öket és nem volt kialakitva rajtuk semmi rögzités.
    Ilyenek lehetnek a 2. fokozatok vagy olyan nagyobb elemek amik esetleg kis piropatronnal lettek leválasztva.
    Vagy esetleg már roncsolodtak.
    A tömegközéppont is ilyen dolog, nem véletleg, hogy a teherszállitogépeknél és a teher rakétáknál is, eléggé fontos és pontos méréseket végeznek, hogy hova esik a tömeg középpont.

    Most ezt számitasd ki innen a földröl vagy készitsenek egy olyan szoftvert ami még a sulytalanságban meghatározza neked, hogy vissza térve hol lesz az egyensúly, hogy ahhoz állitsa a rakétákat.
    ha elmozdul valami a visszatéréskor nem kell sokat ,de az máris mindent megváltoztat, hogy ne ugy érjen földet ahogy tervezték.