12
  • cateran
    #12
    Mar csak laposfold, 5G es csippek, meg gyikemberek hianyoztak arrol a listarol, hogy teljes legyen...
  • kvp
    #11
    "Ha valaki Kerbálozott pár órát annak már azért van sejtése, hogy 1-1 másik objektumot érintő elfogópálya az micsoda üzemanyagigényű. Nagyjából 1 ilyenre van lehetőség egy fellövésből"

    Kiveve ha a palyaraallas utan ujratoltod a teljes jarmuvet. Akkor mindjart tobb szaz lehetoseg lesz, mert nem kell ujra felmenni. Ehhez persze kellene egy tanker starship valtozat is. (a Mars eleresehez is kell, szoval...)

    "Tehát szépen hangzik a dolog, hogy felmegyek és beteszem a starshipbe és lehozom."

    Csak azt ami ertekes vagy veszelyes. A tobbit eleg megfogni es behajitani a legkorbe. Az utobbihoz vagy ra kell kotni egy segedraketas egyseget vagy eleg nagy tomegu jarmu kell, amihez kepest az urszemet kis tomegu. A tobb szaz kisebb vissztaerito segedraketa egyben felvitele olcsobb megoldasnak tunik. Ha ezek bele tudnak kapaszkodni a szemetbe, akkor le tudjak huzni magukkal es akkor a hordozo jarmu hozza se er a szemethez.

    Szinte barmi megoldhato muszakilag, csak meg kell talalni kozzuluk a leghatekonyabb megoldast.
  • repvez
    #10
    azért a starlinket nem sorolnám az urszemét kategoriába, mert azokat eleve ugy tervezték, hogy az élettartalmuk végén belevezetik magukat a légkörbe és olyan anyagokat használtak hozzájuk ami elég a belépéskor.

    Az összes többi 2. fokozat meg gyorsito rakéták és védőburkolatok és az öreg már nem használt müholdak sokkal nagyobb gond, mivel azokat nem igy tervezték, ahogy irtam ,valamelyikben atom van energia ellátásnak és egyáltalán nem ugy tervezték oket, hogy elégjenek , és némelyik elég nagy is ahhoz ,hogy igy legyen .

    A másik, meg m ivel akarod összepréselni kocskára a müholdakat? ahhoz, elég nagy és nehéz eszközök kellenek , ami meg pont nem jo ahhoz, hogy egy rakétát hatékonyan tudj használni.
    Meg kint az urbe ha megprobálsz valamit igy összezuzni, akkor eélytelen, hogy ezt törmelék nélkül tedd meg, ami meg még nagyobb gondot okoz, mert nehezebben követhetők és kikerülhetők, mintha megmaradna egybe.
    Ha már nem müködö müholdrol veszélunk, akkor a napelem paneleket se tudja visszahuzni, azokat hogy szedi le , hogy beférjen, és azok is elég törékeny sérülékenyek .

    Tehát szépen hangzik a dolog, hogy felmegyek és beteszem a starshipbe és lehozom. de ilyen egyszerünek tunő kérdésekre nem találok jó megoldást egyenlöre akkor milyen lehet a részletes bonyolultabb hibákat megoldani hozá.
  • NEXUS6
    #9
    Jó ötletnek tűnik.
    Ja nem! ;)
    Ha valaki Kerbálozott pár órát annak már azért van sejtése, hogy 1-1 másik objektumot érintő elfogópálya az micsoda üzemanyagigényű. Nagyjából 1 ilyenre van lehetőség egy fellövésből. Egy 1200 tonnás monstrum nem mondható ideálisnak arra, hogy pár kilós szemeteket vadásszanak vele.

    A próbléma szempontjából azért nem lett volna utólsó dolog az sem, ha a Starlink keretében nem szórják tele az eget pár év alatt elavuló, elhasználódó kis műholdak ezreivel.
  • kvp
    #8
    "Most ezt számitasd ki innen a földröl vagy készitsenek egy olyan szoftvert ami még a sulytalanságban meghatározza neked, hogy vissza térve hol lesz az egyensúly, hogy ahhoz állitsa a rakétákat."

    https://www.airspacemag.com/daily-planet/how-do-astronauts-weigh-themselves-space-180953884/

    Ezzel a modszerrel meg lehet merni egy test tomeget es annak kozeppontjat is. Az oda-vissza mozgast generalhatja elektromos motor, de akar fuvokak is. Gyakorlatilag barmit megfogunk egy robotkarral es meglobaljuk mikrogravitacios kornyezetben, a robotkar motorjainak terhelesebol meg lehet mondani a tomeget es a razas iranyvaltoztatasai segitsegevel ki lehet szamolni a tomegkozeppontjat is.

    Egyebkent urszemet eseten fel kell merni, hogy mi az amit erdemes visszahozni, mi az amit eleg belokni a legkorbe es mi az amit erdemes helyben robotkarokkal darabokra vagni, tomoriteni es szep szabalyos kockakra preselt hulladek formajaban visszahozni. Az utobbi a helykihasznalast is nagyban javitja.

    Egyebkent a spacex fele raketak vezerlese szoros visszacsatolasos, tehat ha leszallas kozben oldaba vagja valaki a raketat (mondjuk egy erosebb szellokes), akkor ha van eleg toloereje, abbol is visszaal egyenesbe. Gyakorlatilag ugy egyensulyoznak mint a boston dynamics robotjai. Ez azt jelenti, hogy ha nem kozepen van a tomegkozeppont, akkor kepesek kompenzalni. Meg azt is kezelik, ha leszallaskor nem szimmetikusan vannak begyujtva a hajtomuvek. (a starship eseten eleve ez a normal mukodes, 1 vagy 2 hajtomu eg, a geometrikai kozepponttol oldalra eltolva)
  • repvez
    #7
    Amig a mühold müködöképes és sértetlen addig ez járható ut is lenne, de ugye vannak olyan urszemetek amik nem arra lettek tervezve, hogy visszahozzák öket és nem volt kialakitva rajtuk semmi rögzités.
    Ilyenek lehetnek a 2. fokozatok vagy olyan nagyobb elemek amik esetleg kis piropatronnal lettek leválasztva.
    Vagy esetleg már roncsolodtak.
    A tömegközéppont is ilyen dolog, nem véletleg, hogy a teherszállitogépeknél és a teher rakétáknál is, eléggé fontos és pontos méréseket végeznek, hogy hova esik a tömeg középpont.

    Most ezt számitasd ki innen a földröl vagy készitsenek egy olyan szoftvert ami még a sulytalanságban meghatározza neked, hogy vissza térve hol lesz az egyensúly, hogy ahhoz állitsa a rakétákat.
    ha elmozdul valami a visszatéréskor nem kell sokat ,de az máris mindent megváltoztat, hogy ne ugy érjen földet ahogy tervezték.
  • kvp
    #6
    A legutobb belinkelt videoban annyi hiba van, hogy inkabb nem sorolom fel, a keszitoje egyertelmuen nem nezte meg a publikus terveket sem, nemhogy hozzafert volna a teljes dokumentaciohoz. Viszont be lehetne melle rakni a debunking the Apollo program cimueket is. A neten nagyon sokan ugy gondoljak, hogy be tudjak bizonyitani, hogy soha nem jartunk a Holdon vagy hogy a Fold lapos. Anno a levegonel nehezebb targyakrol is koztudott volt, hogy nem tudnak repulni.

    Szoval a Spacex fele jarmuvekkel az a gond, hogy a hozzaertok tobbsege szerint nem mukodhetnek, aztan valahogy megis mukodni szoktak. A BFR is ilyen jarmu, azt mondtak, hogy egy ekkora raketa soha nem fog tudni fuggolegesen leszallni. Aztan megis leszallt.

    "nekem csak egyvalami nem tiszta, hogy hogyan rögzitik a mühold darabokat?"

    Ez viszonylag egyszeru, a payload fairing (a muhold kibocsato mechanika) helyere egy befogo mechanika kell. Ez alhat nehany (pl. egy) robotkarbol es par motorizalt leszorito szijbol. (mint egy jo vastag kabelkotegelo, csak villanymotorral meghuzva) Egy ilyen osszeallitasnal a jarmu csak megfogja a muholdat, behuzza a rakterbe a szijak ala, azok meghuzzak magukat es oda is van kotozve az egesz jo stabilan a jarmuhoz. Csak arra kell figyelni, hogy amikor visszater a jarmu, akkor a hopajzsos fele legyen lefele, mert akkor a csomagter padlolemezere tamaszkodik a rakomany, nem a rogzito hevederekre. Szoval technikailag megoldhato, kerdes gazdasagilag megeri-e?
  • subertus
    #5
    Hallod Bibike!

    Szia. Megmodom mi a baj ezekkel a debunk videókkal. Szinte minden állításuk félinformációkra épül. Amint meglátom ezeket a hibás értelmezéseket, már nem tudom tovább nézni. Thunderfoot a legjobb a témában, sokan követik. 1-1 videójában 10-20 marhaságot számolok össze. És amikor kiderül, hogy tévedt, egy szó sem esik ezekről többet.
    Azt se tudom mit szeretnének bebizonyítani a videóid. Az első része definiálás, a Starlink bekerülési költségeit elemzi ősrégi árakkal számolva megszorozva az 5 év múlva pályára kerülendő, és használatos darabszámmal. Tudod az ilyen költségeket nem egyszerű szorzással kell kiszámolni. A Starlink vevők már most sem kerülnek 1000 dollárba, nemhogy 1500-ba. A Falcon9 fellövési költségeit szerintem hagyjuk is.

    Ezek a tények önmagukért beszélnek:
    Adott egy fickó, aki a világ egyik leggazdagabb embere lett 50-es éveire pusztán az ötleteiből, és úttörő innovációiból. Döntsd meg ezt az állítást!
    Hogy témánál maradjunk ennek a fickónak magánűrcége embereket juttat az űrbe, NASA űrhajósokat világelsőként. Ezt is döntsd meg lécci!
    Űrcége 2018-ban fellőtte sikeresen a világ legerősebb rakétáját, és azóta is náluk lehet akármilyen céllal 50+ tonnát LEO-ra állítani. Szerinted ez hogyan lehetséges?
    A mérnökök első és második célja: 1: Bekerülni a Teslához, 2: Bekerülni a Space-X-hez. Ezt kár is tovább sorolni. Lehet hinni ezekben a Debunk-dolgokban, de ha kicsit utánajársz már nem biztos, hogy fogsz
  • Bibike85
    #4
    Ja most nezem, hogy van DEBUNKING STARSHIP is! :D
    Enjoy, part 2!
    https://www.youtube.com/watch?v=cDYt-phUAxY
  • Bibike85
    #3
    Musk a vilag legnagyobb hype masinaja es marketing guruja aki a kisbefektetoket es meg a kormanyzati kepviseloket is siman beeteti maszlagaval! Inkabb linkelek egy video es az mindennel tobbet elmond a projekt leendo bukasarol. A Starlink-rol szol de a Spaceshiprol is esik benne szo! Ezt a par videot megnezitek es sosem fogtok ugy nezni Musk-ra mint elotte! Regen engem is lenyugozott de mar atlatni a taktikain! Kegeytlen jo ez a csatorna es a videok amiket csinaltak rola! Enjoy!
    https://www.youtube.com/watch?v=2vuMzGhc1cg
    https://www.youtube.com/watch?v=c-FGwDDc-s8&t=10s
    https://www.youtube.com/watch?v=DopFo1rjAr4
  • repvez
    #2
    nekem csak egyvalami nem tiszta, hogy hogyan rögzitik a mühold darabokat? Személyzet nélkül
    addig tiszta sor, hogy kinyitja az orrát és belemanőverezik, de mi lesz azután? meg amikor bejön a légkörbe és hat rá a gravitácio. ha ide oda ütödik a rázködástol az nem tesz jót, meg a tömegközéppont is ide oda vándorol igy elég nehéz feladata lenne a fed kompbak, hogy rendben leszállitsa a kijelölt helyre egy darabban.

    Meg némely mühold ugy lett megcsinálva, hoyg nem számoltak vele, hogy visszajon, tehát olyan veszélyes anyagokat is használtak ami nem biztos, hogy jó ha visszajön , főleg ha sérült.
    némelyik atommeghajtása is van, az ha lezuhan ,nem biztps, hogy tetszene.
  • Frekvency
    #1
    helyes, el is kezdheti begyűjteni a törénelem legnagyobb űrszemetelését a Starlink műholdprogramot...