Gyurkity Péter
2023-ban indulna az ESA takarító műholdja
Az európai ügynökség az anyagi forrásokra vár, a terv már alakul.
Az ESA már jóval korábban meghirdette űrtakarító programját, amely az e.Deorbit nevet kapta. Ennek keretében egy új eszközt lőnének fel, amely egyenként fogná be a nagyobb darabokat, majd pedig a légkörbe visszatérve velük együtt semmisülne meg. Az elképzelés szilárdnak tűnik, már csak a költségvetés hiányzik.
Az ügynökség még július első felében közölt néhány új részletet az elképzelésről, már akkor is kiemelve, hogy a miniszteri tanács szeptemberi ülésén múlik szinte minden, hiszen ekkor születhet meg a döntés a költségek fedezéséről. A közleményből megtudhattuk, hogy a nyomon követhető űrszemét mintegy 75 százaléka a 2000 km alatti tartományban, vagyis a legsűrűbb régióban kering bolygónk körül, ez pedig még a fellövések esetleges teljes leállása esetén is tovább rontaná a helyzetet, hiszen az ütközések révén ezen szemét még tovább aprózódik. Ennek megelőzése érdekében a nagyobb darabokat kiemelnék, majd pedig egyenként semmisítenék meg.
A 2023-ban útnak induló új műhold egyelőre csak koncepció szintjén létezik, hiszen ilyen alkalmatosság kialakítását korábban meg sem kísérelték. Az biztos, hogy a navigáció és a követés terén rendkívüli pontosságot kell majd biztosítani, ezt számos kamera, valamint lézeres radar biztosítaná. Az sem mindegy, hogy milyen módszert alkalmazunk a nagyobb űrszemét befogására és „vontatására”, hiszen ezeket vissza kell majd cipelni a légkörbe, hogy a belépéskor a páros együtt semmisüljön meg. Az automatizálás is fontos szempont, hiszen a belépést nem lehet végig az irányítóközpontból vezérelni, tehát itt számos iparági szereplő komoly szerephez juthat majd.
Ahogy említettük, a szeptemberben esedékes tanácskozáson születhet meg a döntés a finanszírozásról, ekkor egyébként az ESA nyilvános konzultációt is tervez, amelyen a 22 tagország mindegyikéből 100 polgár vehetne részt.
Az ESA már jóval korábban meghirdette űrtakarító programját, amely az e.Deorbit nevet kapta. Ennek keretében egy új eszközt lőnének fel, amely egyenként fogná be a nagyobb darabokat, majd pedig a légkörbe visszatérve velük együtt semmisülne meg. Az elképzelés szilárdnak tűnik, már csak a költségvetés hiányzik.
Az ügynökség még július első felében közölt néhány új részletet az elképzelésről, már akkor is kiemelve, hogy a miniszteri tanács szeptemberi ülésén múlik szinte minden, hiszen ekkor születhet meg a döntés a költségek fedezéséről. A közleményből megtudhattuk, hogy a nyomon követhető űrszemét mintegy 75 százaléka a 2000 km alatti tartományban, vagyis a legsűrűbb régióban kering bolygónk körül, ez pedig még a fellövések esetleges teljes leállása esetén is tovább rontaná a helyzetet, hiszen az ütközések révén ezen szemét még tovább aprózódik. Ennek megelőzése érdekében a nagyobb darabokat kiemelnék, majd pedig egyenként semmisítenék meg.
A 2023-ban útnak induló új műhold egyelőre csak koncepció szintjén létezik, hiszen ilyen alkalmatosság kialakítását korábban meg sem kísérelték. Az biztos, hogy a navigáció és a követés terén rendkívüli pontosságot kell majd biztosítani, ezt számos kamera, valamint lézeres radar biztosítaná. Az sem mindegy, hogy milyen módszert alkalmazunk a nagyobb űrszemét befogására és „vontatására”, hiszen ezeket vissza kell majd cipelni a légkörbe, hogy a belépéskor a páros együtt semmisüljön meg. Az automatizálás is fontos szempont, hiszen a belépést nem lehet végig az irányítóközpontból vezérelni, tehát itt számos iparági szereplő komoly szerephez juthat majd.
Ahogy említettük, a szeptemberben esedékes tanácskozáson születhet meg a döntés a finanszírozásról, ekkor egyébként az ESA nyilvános konzultációt is tervez, amelyen a 22 tagország mindegyikéből 100 polgár vehetne részt.