Gyurkity Péter
Nem érheti el az emissziós célokat az USA
Ezt vetíti előre egy friss előrejelzés, amely szerint jóval agresszívabb célokat kellene kitűzni.
Biden elnök hivatalba lépésének napján bejelentette, hogy az Egyesült Államok visszalép a párizsi klímaegyezménybe, ezzel pedig a korábbi legnagyobb kibocsátó komolyan veszi majd a megfogalmazott célokat. Már dolgoznak a saját kritériumok (és céldátumok) kialakításán, ezek viszont egy friss anyag szerint nem lesznek elegendők.
A Climate Action Tracker (CAT) tette közzé a napokban saját részletes előrejelzését, amelyben éppen ezen, pontosabban az eddig közzétett célokat veszik górcső alá. Tekintettel arra, hogy a tengerentúli szuperhatalom jelenleg a második helyen tanyázik a kibocsátók rangsorában (Kína már messze megelőzi őket), nagyon fontos kérdésről van szó, viszont úgy tűnik, hogy a Biden-adminisztráció által megfogalmazott célok teljesítésével sem érjük majd el a kívánt eredményt. Ahhoz ugyanis, hogy a klímaegyezménynek megfelelő előrelépést valósítsunk meg, az USA-nak 2030-ig a 2005-ös szinthez képest legalább 57, de inkább 63 százalékkal kellene csökkentenie a károsanyag-kibocsátást, ezzel a drasztikus lépéssel pedig a 2050-es céldátummal ellátott nettó zéró kibocsátás célját is el lehetne érni.
Amennyiben ezt (az amúgy kissé lehetetlennek tűnő) pályát járnák be odaát, még ez sem lenne önmagában elengedő, mivel az USA-nak több más országnak is jelentős támogatást kellene nyújtania ahhoz, hogy ők is elérjék az általuk vállalt célokat. Ami a konkrét amerikai számokat illeti, az energiaszektor 2035-ig megvalósítandó átalakítása, a nettó kibocsátás eltüntetése egybevág a párizsi egyezménnyel, viszont az építőipar területén kitűzött 50 százalékos csökkentés már nem lesz elegendő, a szállítási szektorban pedig az úgynevezett light-duty vehicles, vagyis a nagyjából 3850 kg alatti járművek eladásainak legalább 95 százalékát kellene elektromos (pontosabban zéró emissziós) megoldásokkal biztosítani, legkésőbb 2030-ig, ami szintén erősen kérdéses. Ilyen célt ráadásul még meg sem fogalmaztak, bár a szövetségi kormány által használt flottát (mintegy 650 ezer járművet) szeretnék elektromossá varázsolni.
Nem úgy tűnik tehát, hogy a visszalépés révén elérhető lenne az áhított cél, ehhez jó eséllyel további évek (évtizedek) kellenek majd.
Biden elnök hivatalba lépésének napján bejelentette, hogy az Egyesült Államok visszalép a párizsi klímaegyezménybe, ezzel pedig a korábbi legnagyobb kibocsátó komolyan veszi majd a megfogalmazott célokat. Már dolgoznak a saját kritériumok (és céldátumok) kialakításán, ezek viszont egy friss anyag szerint nem lesznek elegendők.
A Climate Action Tracker (CAT) tette közzé a napokban saját részletes előrejelzését, amelyben éppen ezen, pontosabban az eddig közzétett célokat veszik górcső alá. Tekintettel arra, hogy a tengerentúli szuperhatalom jelenleg a második helyen tanyázik a kibocsátók rangsorában (Kína már messze megelőzi őket), nagyon fontos kérdésről van szó, viszont úgy tűnik, hogy a Biden-adminisztráció által megfogalmazott célok teljesítésével sem érjük majd el a kívánt eredményt. Ahhoz ugyanis, hogy a klímaegyezménynek megfelelő előrelépést valósítsunk meg, az USA-nak 2030-ig a 2005-ös szinthez képest legalább 57, de inkább 63 százalékkal kellene csökkentenie a károsanyag-kibocsátást, ezzel a drasztikus lépéssel pedig a 2050-es céldátummal ellátott nettó zéró kibocsátás célját is el lehetne érni.
Amennyiben ezt (az amúgy kissé lehetetlennek tűnő) pályát járnák be odaát, még ez sem lenne önmagában elengedő, mivel az USA-nak több más országnak is jelentős támogatást kellene nyújtania ahhoz, hogy ők is elérjék az általuk vállalt célokat. Ami a konkrét amerikai számokat illeti, az energiaszektor 2035-ig megvalósítandó átalakítása, a nettó kibocsátás eltüntetése egybevág a párizsi egyezménnyel, viszont az építőipar területén kitűzött 50 százalékos csökkentés már nem lesz elegendő, a szállítási szektorban pedig az úgynevezett light-duty vehicles, vagyis a nagyjából 3850 kg alatti járművek eladásainak legalább 95 százalékát kellene elektromos (pontosabban zéró emissziós) megoldásokkal biztosítani, legkésőbb 2030-ig, ami szintén erősen kérdéses. Ilyen célt ráadásul még meg sem fogalmaztak, bár a szövetségi kormány által használt flottát (mintegy 650 ezer járművet) szeretnék elektromossá varázsolni.
Nem úgy tűnik tehát, hogy a visszalépés révén elérhető lenne az áhított cél, ehhez jó eséllyel további évek (évtizedek) kellenek majd.