Minden eddiginél gyorsabban olvad a jégtakaró

A sarki jégtakaró részletes vizsgálata alapján a folyamat egyre gyorsul.

A klímaváltozás kapcsán folyamatosan visszatérő témának számít az olvadás, amely mindkét sarki régiót érinti, ezzel kapcsolatban korábban már írtunk arról, hogy a kedvezőtlen grönlandi trend visszafordíthatatlan, egy másik tanulmányban pedig azt vetítették előre, hogy az Egyesült Államok partvidékén az évszázad végéig akár 2 méterrel is megemelkedhet a vízszint. Most egy újabb kutatás eredménye figyelmeztet arra, hogy gyorsabban menetelünk a romlás irányába.

A The Cryosphere portálon tették közzé a napokban brit egyetemi kutatók közös munkájának eredményét, amely egy hivatalos bejelentésből, valamint az ahhoz kapcsolódó tanulmányból áll. Ebben kifejtik, hogy nagyjából 215 ezer különböző gleccsert vizsgáltak meg, illetve követtek figyelemmel, elsősorban műholdak segítségével, mégpedig egy hosszabb időszak alatt. Az 1994 és 2017 között rögzített adatokból az rajzolódik ki, hogy az olvadás folyamata egyre gyorsul, amíg ugyanis ennek mértéke az időszak elején évente 0,8 billió tonna volt, ez 2017-re már évi 1,3 billió tonnára ugrott, a teljes veszteséget pedig 28 billió tonnára becsülik, ami mindenképpen jelentős. Ezzel a korábban felvázolt legrosszabb lehetséges pályát követjük, ami komoly következményekkel lesz majd a partmenti régiók biztonságára.

A veszteség legnagyobb része a két sarki régió partvidékén keletkezett, és bár ez közvetlen módon nem emeli meg a tengerszintet, a jég visszahúzódásával a sarki régiók gyorsabban melegednek, mivel kevesebb jég veri vissza a beérkező napfényt. Ez persze a gleccserek olvadásának ütemét is felgyorsítja, amennyiben pedig valóban a legrosszabb szcenárió válik valóra, az évszázad végére akár 5 Celsius-fokkal is megugorhat a globális átlaghőmérséklet, ami milliók életét változtatná meg, mégpedig drasztikus módon. Az áradások már 2050 körül akár 300 millió ember számára jelenthetnek majd komoly veszélyt, ez 2100-ra már 630 millió főre emelkedhet.

Megoldással egyelőre még senki nem állt elő, a problémára a párizsi klímaegyezmény, amelyhez az új Biden-adminisztráció újból csatlakozna, sem nyújt teljes választ, így a jövő kérdése marad, hogy mennyiben tudjuk majd elkerülni a legrosszabb következményeket.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Macropus Rufus #72
    :D
  • NEXUS6 #71
    Azért elég gáz, hogy ilyen trollkodós kérdéseket teszel fel, amikor Afrikában meg éheznek! ;) XD
  • NEXUS6 #70
    Biodiverzitás. Előtérbe került? Igen is meg nem is. Én úgy látom, hogy az un. "klímavédelem", ezen belül a kényszeres ragaszkodás mindent a CO2 kibocsájtás szempontjaira redukálni hegemón módon uralja továbbra is a környezetvédelem kérdését.

    Tanulságos megnézni Attenborough legutóbbi filmjét. Az ő szemén keresztül látni azt, ahogy a hatalmas megzabolázhatatlannak és legyőzhetetlennek tűnő természeti környezet az ő pályafutása alatt visszaszorult. Ez nem önmagában a CO2 kibocsájtás növekedése miatt történt, hanem mert az emberiség lélekszáma hozzávetőleg megnégyszereződött. A pontos lélekszám ugyan nem, de egyénenként, hogy 1-1 ember mekkora földterületet vesz el a természettől az magasabb, mint az akkori átlag, ahogy az általános jólét egyetemesen emelkedett.

    Abszolút jó ez a kép a szigetszerű természeti környezetről. én még kiegészíteném az óceánok valós állapotának figyelmen kívül hagyásával. Ott sokkal nagyobb pusztítást végeztünk, mint ami a szárazföldeken látunk. Tegyük hozzá, hogy a Föld felszínét 2/3-ában borító óceánok, politikailag szabályozás szempontjából senkiföldjének számítanak. Hogy ki mit dob az óceánokba, vagy vesz ki onnan az amíg közvetlenül nem érint más országot marginális nemzetközi politikai hatással bír. Az óceánokhoz való hozzáállásunk szinte semmit nem változott az utóbbi 100 évben.
  • defiant9 #69
    Szokásos módszere a bizonyítási kényszer áttolása.
    Kb. 100x lett elmondva neki hogy a racionális vita szabályai szerint ez nem megengedett, azonban ezek kb. leperegnek róla. 101-edszer is újra megcsinálja, ennek több oka is lehet, de egyik sem túl hízelgő.
  • Nos #68
    En nem erzem, hogy csak az uveghazhatasu gazokrol beszelnek, szerintem (szerencsere) elegge eloterbe kerult a biodiverzitas csokkenese is. De mivel az uveghazgazok globalisa es nem lokalis hatast ernek el, ezert nyilvan jobban eloterben vannak, mint a talajkozeli ozon, vagy a varosi hosziget hatasok.
    A problema az, hogy dolgok egyszerre tortennek. Szazezer evekkel ezelott talan nem lett volna ekkora problema a globalis homersekletvaltozas. A baj most az, hogy az okoszisztemak szigetszeruen le vannak zarva, termofoldek, autopalyak, varosok valasztjak el oket, es a fajok egy jo resze nem fog tudni generaciorol generaciora tovabbalni, hanem el fog sorvadni a sajat kis szigeten, amibol egyebkent is egyre kevesebb marad. Szoval biztos jo lesz sziberia, mert lesz majd vagy 10 millio negyzetkilometer buza.
    Az Antarktisz egyebkent tenyleg valoszinuleg sokaig jeges lesz meg, de az Arktisz mar nem annyira, ok, lesz majd ott is krumpli.
    Egyre sivarabb lesz a vilag, es ha atmenetileg meg nagyobb terulet szabadul fel a mezogazdasagnak, es meg tobben fognak elni a bolygon, akkor meg tobb nyersanyagra lesz szukseg, es meg keveseb marad abbol, ami nem buza, tehen, vagy krumpli.

    Szep lesz.
  • Macropus Rufus #67
    Az mar volt, hogy mind meghalunk?
  • UUUU #66
    Varok!!!
  • NEXUS6 #65
    Akkor részletesen kifejteném! :)

    Véleményem szerint az ember jelentős hatással bír a környezetére. Gyakorlatilag a technikai civilizáció, a technológia, minden technológia lényeg a környezet átalakítása, onnan erőforrások kivétele, illetve a technológia alkalmazása során keletkező anyagok oda visszajuttatása. Ez az un. zöld technológiákra is igaz, az alapelven nem változtat, csak azon, hogy milyen erőforrásokat vesz ki a környezetből, és milyen anyagokat juttat oda vissza.

    Ezt a sokrétű kapcsolatot a környezettel 1-2 tényezőre és kifejezetten az un. üvegház gázok egy szűkebb körére leszűkíteni véleményem szerint teljesen hibás megközelítés. Vegyük pl azt, hogy helyenként az ember környezetátalkító hatásának hála a szűkebb klimatikus környezet jelentősen megváltozott, mind csapadék, mind hőmérsékleti, mind a levegő összetétel tekintetében. Akár +5-10 fokos sztenderd melegedést, teljesen más csapadékot, akár ózon szintet is tudunk produkálni viszonylag nagy és egyre nagyobb területeken. Itt most anagyvárosokra gondolok, ahol a konrét változásokhoz valójában gyak minimális köze van az üvegház gázok kibocsájtásának. Vegyük figyelembe, hogy a szárazföld területének 2-3%-át már így átalakítottuk! Ennek nyilván vannak komoly globális környezeti hatásai, amit azonban jelenleg nem vizsgálnak!

    A hosszútávú következmények jelentősek lehetnek, azonban a változások sebessége várhatóan messze nem éri el a katasztrófális szintet, azokhoz az érintettek viszonylag jól tudnak alkalmazkodni. Egy jelentősen melegebb klíma valóban eredményezheti a grönlandi/Antarktiszi jég elolvadását, és ezzel az ócánok 10 méterben mérhető szintemelkedését, azonban ennek időtartama nem évtizedekben, vagy évszázadokban, hanem 10 000 évben mérhető!!!
    https://www.sciencenews.org/blog/science-ticker/burning-remaining-fossil-fuels-would-eradicate-antarctic-ice

    Azonban vannak sokkal gyorsabb klimatikus, környezeti változások, amelyek már bele esnek a pár száz éves időskálába, ezek egy része jelentős, az emberi élethez is mérhető bár így is viszonylag lassú mértékű változás, másrészt azok kifejezetten kedvező hatása miatt szintén nem nevezhetők katasztrófálisnak. Itt most mind Szibéria, mind a Szahara és egyéb kiterjedt sivatagok kizöldülésére gondolok, ami jellemezte az 5-8 ezer évvel ezelőtti a mainál melegebb klímát is így nem olyan távoli múltra vonatkozó, a korai, kultúrákat, emberi civilizációk fejlődését is érintő adatokkkal rendelkezünk.

    Szóval a klímaváltozás földtörténeti előzményeit, annak több rétű fizikai, klimatikus és biológiai összefüggéseit megismerve, jómagam kifejezetten optimista vagyok a klímaváltozást illetően. Hatalmas lehetőséget jelent ez a változás mind az emberiségnek, mind az élővilág számára, hiszen a szárazföld felét kitevő jég és homoksivatagok eltünnek a rendelkezésre álló élettér gyakorlatilag megduplázódik!!!
    ;)
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2021.02.09. 14:31:43
  • UUUU #64
    Varok!!!
  • NEXUS6 #63
    N.C.