Gyurkity Péter
Rekordot döntött a jégolvadás 2019-ben
A friss adatok riasztóak, bár nem mindenhol zajlik a kedvezőtlen folyamat.
A klímaváltozás terén meglehetősen fontos a sarki régiókban megfigyelt jégolvadás folyamata, annak mértéke, ez ugyanis évről-évre romló helyzetet mutat. Most egy hosszabb munkában foglalják össze a 2019-es év főbb számait, mégpedig két hosszú küldetésre alapozva, ez alapján pedig van miért aggódnunk, hiszen az ütem gyorsulni látszik.
Amerikai kutatók tették közzé a napokban kutatásuk eredményeit, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy tavaly rekordot döntött a jégolvadás folyamata, annak mértéke. A számok alapján Grönland 600 milliárd tonna jeget vesztett el, ami elegendő ahhoz, hogy alig 2 hónap alatt 2,2 mm-rel növelje az óceánok vízszintjét. Az ellenkező oldalon, Antarktisz esetében, már némileg vegyesebb a kép, hiszen míg a kontinens nyugati felén vígan zajlik az olvadás, addig a keleti oldalon már erősebb havazásokat figyeltek meg, ami némileg ellensúlyozta a negatív trendet. Grönland különösen fontos, hiszen míg 2002 és 2019 között évente 268 milliárd tonna volt az átlagos veszteség (ez pedig összesen 4550 milliárd tonnát tesz ki ezen időszak alatt, miközben Kalifornia teljes lakossága évente nagyjából 1 milliárd tonna vizet fogyaszt el), a tavalyi adat már ennek kétszerese, ez pedig jól jelzi számunkra a helyzet romlását.
A szakemberek a NASA és a német űrközpont két közös projektjére alapozva végezték el a kutatást, ezen küldetések pedig szintén 2002 óta szolgáltatnak számunkra pontos adatokat. Az eredeti GRACE-küldetés két műholdja éveken át figyelte a Föld gravitációját, ezen keresztül pedig a globális vízszintet és a jégtakarók kiterjedését, az akkumulátorok fokozatos lemerülése miatt azonban ennek 2017 során vége szakadt. A második expedíció, a GRACE Follow-On 2018 során rajtolt el, ezúttal már magáncég közreműködésével, így jelenleg is zajlik az adatok gyűjtése, vagyis egy rövidebb szünet után ismét konkrét mérésekre alapozhatják a munka következtetéseit. Ez a munka persze folytatódik, így az elkövetkező években várhatóan további tanulmányok jelennek majd meg a szaklapokban, frissítve tudásunkat.
Jelenleg a koronavírus terjedése jelent kisebb enyhülést, némi javulást a globális helyzetben, kétséges azonban, hogy ez tartós hatással lesz az olvadásra – a legvalószínűbb forgatókönyvnek az tűnik, hogy minden zajlik az eddigi trend mentén.
A klímaváltozás terén meglehetősen fontos a sarki régiókban megfigyelt jégolvadás folyamata, annak mértéke, ez ugyanis évről-évre romló helyzetet mutat. Most egy hosszabb munkában foglalják össze a 2019-es év főbb számait, mégpedig két hosszú küldetésre alapozva, ez alapján pedig van miért aggódnunk, hiszen az ütem gyorsulni látszik.
Amerikai kutatók tették közzé a napokban kutatásuk eredményeit, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy tavaly rekordot döntött a jégolvadás folyamata, annak mértéke. A számok alapján Grönland 600 milliárd tonna jeget vesztett el, ami elegendő ahhoz, hogy alig 2 hónap alatt 2,2 mm-rel növelje az óceánok vízszintjét. Az ellenkező oldalon, Antarktisz esetében, már némileg vegyesebb a kép, hiszen míg a kontinens nyugati felén vígan zajlik az olvadás, addig a keleti oldalon már erősebb havazásokat figyeltek meg, ami némileg ellensúlyozta a negatív trendet. Grönland különösen fontos, hiszen míg 2002 és 2019 között évente 268 milliárd tonna volt az átlagos veszteség (ez pedig összesen 4550 milliárd tonnát tesz ki ezen időszak alatt, miközben Kalifornia teljes lakossága évente nagyjából 1 milliárd tonna vizet fogyaszt el), a tavalyi adat már ennek kétszerese, ez pedig jól jelzi számunkra a helyzet romlását.
A szakemberek a NASA és a német űrközpont két közös projektjére alapozva végezték el a kutatást, ezen küldetések pedig szintén 2002 óta szolgáltatnak számunkra pontos adatokat. Az eredeti GRACE-küldetés két műholdja éveken át figyelte a Föld gravitációját, ezen keresztül pedig a globális vízszintet és a jégtakarók kiterjedését, az akkumulátorok fokozatos lemerülése miatt azonban ennek 2017 során vége szakadt. A második expedíció, a GRACE Follow-On 2018 során rajtolt el, ezúttal már magáncég közreműködésével, így jelenleg is zajlik az adatok gyűjtése, vagyis egy rövidebb szünet után ismét konkrét mérésekre alapozhatják a munka következtetéseit. Ez a munka persze folytatódik, így az elkövetkező években várhatóan további tanulmányok jelennek majd meg a szaklapokban, frissítve tudásunkat.
Jelenleg a koronavírus terjedése jelent kisebb enyhülést, némi javulást a globális helyzetben, kétséges azonban, hogy ez tartós hatással lesz az olvadásra – a legvalószínűbb forgatókönyvnek az tűnik, hogy minden zajlik az eddigi trend mentén.