2100-ig segítenek a fák a klímaváltozás terén

Kutatók szerint nagyjából eddig tarthat majd az enyhítő hatás.

Amerikai és spanyol kutatók fogtak össze, hogy egy közös tanulmány keretében vázolják fel a kiterjedt erdőségek klímaváltozásra gyakorolt hatását, illetve ennek várható megmaradását. Sok múlik majd azon, hogy a fosszilis energia milyen szerepet tölt be életünkben, illetve mennyi erdőséget irtunk ki, a segítő hatás azonban nagyjából az évszázad végéig tarthat ki.

A Stanford Egyetem honlapján közzétett bejelentésben azt emelik ki, hogy a fák eddig is komoly mértékben hozzájárultak a klímaváltozás következményeinek némi enyhítéséhez, hiszen a foszfor és nitrogén mellett komoly mennyiségű szén-dioxidot fogyasztanak el. Kérdéses azonban, hogy ez utóbbi komponens légköri koncentrációjának folyamatos emelkedésével mikor jutunk el arra a pontra, ahol már nem jut elegendő nitrogén és foszfor a megfelelő módon kiegyensúlyozott „étrend” fenntartásához. Itt több eltérő kísérletet is lefolytattak, amelyek során megemelt koncentrációnak tették ki az erre kiszemelt fákat, valamint a gázzal megtöltött kamrákban neveltek eltérő növényeket, majd pedig begyűjtötték a megfigyelt adatokat, hogy további következtetéseket vonjanak le ezekből.

A gépi tanulás, műholdas adatok, a rendelkezésre álló modellek, valamint statisztikai módszerek révén arra az eredményre jutottak, hogy a szén-dioxid koncentrációjának megduplázódásával az évszázad végére nagyjából 12 százalékkal növekedne meg a biomassza, ami egyben magával vonja a még nagyobb mennyiségek elfogyasztását és felhasználását – ez a többlet mennyiség nagyjából 6 évnyi fosszilis kibocsátásnak felel meg, legalábbis a jelenlegi szinten. A fák esetében fontos a talajban lévő mikrobákkal és a gombákkal való együttműködés (együttélés), hiszen ezek szolgáltathatják majd a nagyobb mennyiségű nitrogént és foszfort, ami pedig a hatalmas erdőségeket illeti, itt az Amazon, Indonézia, valamint Kongó marad majd kitüntetett szerepben.

Éppen ezért meg kellene előzni az említett régiókban zajló további gyors kitermelést, ezzel ugyanis komoly tartalékokat veszítünk el, amely az évszázad végére válik majd igazán kedvezőtlen tényezővé.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Ragnaar #17
    2100 ? Akkor megnyugodtam. Minden rendben.
    Utoljára szerkesztette: Ragnaar, 2019.08.28. 09:05:02
  • ostoros #16
    A tajga is ég. Tüzek vannak Szibériában, Grönlandon és Alaszkában is.
  • Sequoyah #15
    Sosem gondoltam hogy a Brazilok ennyire primitiv vadallatok:( Ismerek normalis Brazilt persze, de azok mar reg otthagytak az orszagot, most mar ertem miert...
  • ximix #14
    Ez egy jobb térkép, Argentína, Paraguay, Bolívia is belehúzott a "smoke and charm"-ba rendessen..
    link
  • ximix #13
    Na a Brazilok rendesek, támogatják a faültetőket
    . . . állítólag már 3 hete ég az őserdő . . .
    így lesz hely az új fáknak



  • Sequoyah #12
    Igen, erre gondoltam. "Tragedy of Commons".
    Igazabol megoldas lehetne, ha a vilag tobbi resze osszedobna a penzt, es megvenne az Amazonas esoerdot mint ingatlant, piaci aron. Eddig is fizettunk a Braziloknak hogy ne irtsak az erdot, de a rendszervaltasuk ota a penzt elteszik, de az erdoirtast folytatjak...
  • NEXUS6 #11
    A cikkhez hozzászólva, az adatok szerint a növények gyarapodása a CO2 hatására, úgy tűnik, hogy 2100-ig/kb 800 ppm-ig biztosított. Vegyük figyelembe egyrészt hogy átlagban a C3 típusú növények olyan 1400 ppm-ig hasznosítják az exra CO2-t, fölötte a CO2 emelkedésnek nincs pozitív hatása a növekedésre és 800 ppm körül is ellaposodóban van a fotoszintezitás intenzitás növekedését leíró görbe.

    Másrészt azt hogy a talajban levő foszfor és nitrogén mennyisége hogy fog változni azt nem tudjuk megjósolni, a jelenlegi tartalamból tudunk egyrészt következtetni. Végső esetben akár a természetes környezet műtrágyázása is szóba kerülhet, ha a céljainkat így tudjuk megvalósítani.

    Továbbá a hőmérséklet emelkedése a légköri vízmennyiség növekedését ezáltal a csapadék mennyiség globális növekedését okozza. A CO2 szint emelkedése bezárja a légcsere nyílásokat a növényeknél, amelyek ezáltal kevesebbet párologtatnak vagy is szárazságtűrőbekké válnak. A fenti két hatás eredményeként olyan helyeken is a vegetáció erősödésére lehet számítani, ahol a CO2 tápanyagnövekedése önmagában ilyen hatást nem okoz.

    Az esőerdők kitermelésével együtt is a jelenlegi CO2 szint emelkedés globálisan olyan 15%-kal emelte a vegetáció nagyságát kb 1980-óta a szárazöldön.
  • NEXUS6 #10
    Hát igen, a profit és az okozott környezeti kár nagysága egyáltalán nem biztos, hogy arányban van.
  • Sequoyah #9
    Nem a legalis fakitermelesrol beszelek, hanem az illegalisrol. Az illegalitasbol szarmazo profit a 10 milliard $-os nagysagrendben mozog, es sehol nincs pl az olajbizniszhez kepest pl.
    Ez meg a Brazil GDP-nek is "csak" nehany szazaleka, a vilag GDP-jehez kepest pedig semmi. Persze nagyon sok penz annak aki ott el, es emiatt nyilvanvaloan jol megkenik a helyi politikusokat. De nemzet es vilaggazdasagi szinten egyaltalan nem nelkulozhetetlen ez a bevetel.
  • johnfly #8
    Az, hogy a fakitermelés a jövedelmező üzletek közül világviszonylatban sokadik helyen áll, ne zavarjon meg. Azt az átlagot erősen lehúzza a fenntartható erdőgazdálkodást folytató országok nagyon alacsony profitrátája.
    Pl Brazíliában kivág egy társaság hektáronként 300-400 m3 elsőosztályú rönköt, meg kitermel mellé ugyanennyi cellulózfát, leúsztatja az Amazonason a feldolgozóüzembe, azután a területen a bozótot felégeti, beszántja, és 3-4 éveb keresztül egy gramm műtrágya felhasználása nélkül termel évente 3 aratással szóját vagy cukornádat, s ezt csinálja több százezer hektáron.....NA AZ PISZOKJÓ ÜZLET, és a mocskos nagy profitból jut a politikusok vastagon megkenésére is.
    Erről nem fogsz a google-ön kimutatást találni, nem lehet a világon folyó fakitermelési trendeket ráhúzni erre a rablógazdálkodásra, mert teljesen irreleváns. Például Észak-Amerikában és Európa fejlettebb felében szokás a fakitermelőket rendesen megfizetni (nálunk ez az átlagkereset és a 'békasegge alatt 2-vel' között mozog) De a fent említett helyeken gyakorlatilag rabszolgamunka van. Ha egy fűrészest betakart egy méretes fa annyi baj legyen, már nem kell elásni.
    Így igen nehéz költségeket, megtérülést, profitot összehasonlítani......