Informatika és tudomány

Gyurkity Péter

Teljesen eltűnik az északi jégtakaró

Ha sikerülne betartani a vállaltakat, az évszázad közepére akkor is eljön majd a nagy változás.

Az Északi-sark esetében az utóbbi években nem sok biztatót olvashattunk a régió jövőjével kapcsolatban, ez pedig idővel a mi életünket is befolyásolja majd. Most egy újabb tanulmány látott napvilágot, amelyben az évszázad közepére vetítik előre a komoly változást, amely akkor is bekövetkezik, ha sikerülne a korábban meghatározott hőmérséklet-emelkedési határ betartása.

A kutatócsoport tagjai a most közzétett közleményben, valamint az annak alapjául szolgáló tanulmányban arról értekeznek, hogy az általuk alkalmazott friss modellek szerint 2050 környékén valósulna meg az igencsak negatív fejlemény, bár itt a pontos meghatározás érdekében konkrét számokat is közölnek. Nem véletlen a precizitás, hiszen már évekkel korábban olvashattunk arról, hogy a nyári időszakban teljesen eltűnt a jégtakaró, ez azonban eddig nem következett be, és miközben a tanulmány készítői szintén a nyári szezonra (azon belül is elsősorban szeptemberre) fókuszálnak, ők hozzáteszik ehhez, hogy a teljes eltűnés alatt a jégtakaró 1 millió négyzetkilométer alatti legkisebb kiterjedését értik. A tél folyamán tehát némileg ismét megnövekedne a méret, ez viszont a jelenleg zajló folyamat alapján egyre gyengébb jelleget ölt majd.

A szakemberek a Coupled Model Intercomparison Project Phase 6 (CMIP6) modellek alapján vázolják fel a negatív jövőképet, amelyek több eltérő lehetséges pályát vázolnak fel számunkra. Fontos részlet, hogy az említett 2 Celsius-fokos felső határ meg nem haladása esetén is bekövetkezik a drámai változás, itt tehát nem lenne elég a globális plafon betartása, ami egyben azt is jelenti, hogy drasztikus mértékben kellene csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátás ütemét ahhoz, hogy a nyár alatt is megmaradjon a jégtakaró. Amennyiben tehát a tavalyi évhez képest 2050-ben 1000 gigatonna alatt maradna a kibocsátás növekedésének mértéke, ezzel sem kerülhetnénk el a folyamat folytatódását, ami egyben a felmelegedéshez, annak további erősödéséhez is hozzájárulhat, hiszen a jégfelület csökkenésével kevesebb fény verődik vissza.

Az egyetlen megoldási javaslat a CO2-kibocsátás drámai mértékben való csökkentése, az viszont továbbra is kérdéses, hogy ezt miként valósíthatnánk meg, hiszen egyelőre a növekedés mérséklése sem igazán jön össze.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • bmw #64
    Lehetne csokkenteni csak sokba kerulne.... ( es kellene is )
    Nem az autok a fő szennyezok csak ezzel lehet jol politizalni.
    Leginkabb az ipart kellene reformalni meg a repulo es hajo kozlekedes..
    Ezek a legnagyobb kibocsajtok.
    De hat az emberiseg elobbre helyezi a penzt mint barmi mast...
  • defiant9 #63
    "Eközben elfelejtjük kihasználni a pozitív hatásokat, elszalasztjuk a lehetőségeinket."
    Mik lennének azok amiket nem használunk ki?
  • NEXUS6 #62
    Szerintem nem megfelelő perspektívából nézed ezt a cikket. Hol is jelent meg? Egy mezőgazdasági szakportálon. Tehát amikor a cikk címe ez: Kell-e félnünk a közelgő klímaváltozástól?, akkor felmerül a kérdés, hogy kinek is nem kell félni? Ki az a mi? Hát semmi esetre sem az egész emberiség, hanem az agrárszakemberek, a magyar mezőgazdák, és a cikk is végig ilyen szempontokra szűkíti le a téma vizsgálatát.

    Ez nem egy 7 kötetes tanulmány, amit az IPCC jelentéssel lehet szembeállítani! Épp ezért azoknak a felvetéseknek a nagyrésze ebben a dimenzióban értelmetlen, amiket feszegetsz. Miért nem foglakozik a nagybani globális összefüggésekkel, a globális gazdasági és társadalmi kérdésekkel? Hát azért nem, mert ezt a cikket magyaroknak és azon belül is agrár szakembereknek írták. Szerintem ez nyilvánvaló.

    Az már érdekesebb, ha ésszerűen továbbgondoljuk a felvetéseidet, hogy vajon hogy kapjuk majd meg a klímaváltozás végső nyereség/veszteség arányát? Vagy egyáltalán hogy tekintsünk az új környezethez történő alkalmazkodásra? Mi a megfelelő út? Ha az adaptációs stratégiánk kidolgozásakor kiindulunk valami globális adatokból és azzal spekulálunk valahogy átlagolva ezáltal a lokális hatásokat, kidolgozva valami sztenderd a legkisebb negatív hatást jelentő megoldást. Vagy eleve mindenkit arra buzdítunk, hogy a klímaváltozáshoz lokálisan találja meg a legjobb megoldást, figyelemmel arra is, hogy törekedhetünk esetleg nyereségre is, nem kell a globális mélybánathoz csatlakozni.

    Sajnos a riogtaás hatására kialakuló negatív hozzáállásnak pont az lehet a veszélye, hogy miközben ezerrel dolgozunk valami globális katasztrófa elhárításán, és amely a mi lokális szintünkön meg sem mutatkozik. Eközben elfelejtjük kihasználni a pozitív hatásokat, elszalasztjuk a lehetőségeinket.
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2020.05.29. 10:03:23
  • Irasidus #61
    A cikk is összehasonlította a Római Birodalmat, és egy darab Lokális Változást, a ma társadalmával, és Globális Változással, te meg helyeseltél, és még saját gondolatban is kifejezted ezt. Tehát helyes ha egy kalap alá veszlek, de szólj ha valamiben nem értesz egyet a cikkel... A cikk elhallgatja, hogy lokális változásról van szó, a cikk, és Te is a Római Birodalmat az akkori emberi civilizációval azonosítjátok, sőt cikk hamisan állítja, hogy egy helyi kis mértékű, korlátos változásból egy nagymértékű globális változás megjósolható (" Közép-Európa nagy részén, amelyet alaposan megvizsgálva közelebbi képet kaphatunk a ránk váró éghajlati fordulatokról"), amihez te továbbiakban helyeselsz, és nem létező szakmai okokra hivatkozol. A barackos példád egy szalmabáb érv, ugyanis a tárgyi tévedés nem erre vonatkozott, viszont amit írtam arra érdemi válasz nem érkezett továbbra sem, ámbár te magad is leírsz egyet: " a Kárpát-medencében bekövetkező minden változás csak és kizárólag pozitív lesz", a cikk ugyanis nem az írta, hogy legalább egy tényezőben pozitív lesz, kizárólag pozitív hatásról beszélt, és arról, hogy nem kell félnünk, ez kimondva egyenlő azzal, hogy nem lesz, vagy elhanyagolható negatív hatás lesz.

    Az nem zavar, hogy a cikk azzal kezdi, hogy "Ezt a különböző korokban élők rendre nehezen élték meg. " aztán végig arról beszél, hogy milyen happy is volt? Kicsit sem ellentmondás ugye.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.05.27. 19:52:59
  • NEXUS6 #60
    Köszönöm! Valóban, nagyon jó példa volt írásod a tárgyi (ténybeli) tévedésekre, valóban rengeteg szerepelt benne! ;)

    Én pl nem hasonlítottam össze a Római Birodalom idején bekövetkező változást a jelenkorival, hiszen ezt az idézett cikk tette (sic)!
    Rengeteg tényezőt felsorolsz, amely véleményed szerint a következtetéseket befolyásolhatják, azonban a cikk helyesen, a tényszerű megállapítások érdekében csak a regionális változásokat tárgyalja és ott is csak egy specifikus jelenségre a lakosság által termesztett kultúrnövények változására koncentrál. Szal mindaz, amit felsoroltál valóban egyfajta tárgyi tévedések, de megint csak a te részedről, hiszen azok terjedelmi és szakmai mélységbeli okok miatt nem képezik, nem képezhetik a cikk tárgyát. Ennek okán ezt számonkérni rajta dőreség, úgymond.

    A tárgyi tévedés jelentése általában olyan ténybeli tévedés, amely a tényszerűség hiányán alapul. Pl tárgyi tévedés lehetne a cikkben, ha azt állítja, hogy a barackot a római korban honosították meg, miközben ez valójában évszázadokkal később, a szerzeteseknek köszönhetően történt volna meg. Ilyen jellegű tárgyi tévedésekről azonban úgy tűnik te sem tudsz, Az előbbi okfejtésed valójában a tárgyi tévedés fogalmának egyfajta megerőszakolásán alapul, hogy vulgáris legyek. A tárgyi tévedés valódi jelentésének megfelelően továbbra sem látom a cikkel szembeni vádadat alátámasztottnak.

    Összegezve, ugyan valóban nem mondható ki, hogy a Kárpát-medencében bekövetkező minden változás csak és kizárólag pozitív lesz, azonban a cikkbeli következtetésekkel összhangban azt ki lehet, hogy legalább egy tényezőben lehet pozitív hozadéka, ha kellően felkészülünk rá.
    Az általad felsorolt megannyi tényezőnek hasonló, történelmi példákon alapuló vizsgálata erősen ajánlott, azonban eleve, egyfajta érzelmi alapokon megelőlegezni bármilyen végeredményt, valószínűleg tévútra vezet!

    További szép napot!
  • Irasidus #59
    Amikor te a Római Birodalmat hasonlítod össze a mai emberiséggel, akkor nem veszed figyelembe a népességet, az országhatárokat, a politikai, és jogi rendszert, és ennek következményeit, és persze elsősorban a gazdaságot, és az ellátórendszereket. Magyarul az almát a körtével. (Most arról a ténybeli tévedésről nem beszélve, hogy Római Birodalom nem az emberiséggel volt egyenlő, és még csak nem az emberi civilizációval, de még csak az északi féltekén sem.) Ugyanígy amikor az enyhe lokális környezeti hatást próbálod összehasonlíthatatlan egy erőteljes és merőben más változással, akkor gyakorlatilag egy enyhe hőmérsékletváltozást, és az ezzel járó csapadék megváltozását hasonlítanád össze, a teljes földi hideg-meleg légáramlatok nagyfokú megváltozásával, ami globálisan szélsőséges időjárási elemeket hoz magával, vagy a nem emelkedő értékű, de komoly környezetkárosító co2 a mai mértékkel, a nagy mennyiségű jég olvadással, ami az óceánok sótartalmának változásához, ezáltal a hőkapacitás változásához vezet, illetve az albedó változáshoz. És itt megállnék mert lehetne folytatni napestig, hogy milyen tényezők nem változtak, és ami igen, azok milyen mértékben, de nem teszem, mert óriási irodalma van. És persze az élővilágra, az ökoszisztémára gyakorolt hatása sem ugyanaz ennek az egésznek, de erről megint több tucat publikáció foglakozik, hogy az ökoszisztéma milyen mértékben károsodik jelenleg is. Ha más nem, ennek fel kellet volna tűnni, hogy jé, abban az időben nem haltak ki tömegével az állatok, és növények. De nem tűnik fel.

    Ez hány tárgyi tévedés volt? Mert nem számoltam össze... Ja, és ez csak egyetlen mondatod volt!
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.05.26. 19:15:45
  • NEXUS6 #58
    Véleményem szerint az, hogy a klímaváltozások keretébe helyezi a cikk a jelenlegi változásokat az egész logikai lényegét képezi, ezért nem felelsleges. Annál is inkább szükségszerű, mert a klímahiszterizáló írások nagyrésze ezt az "apróságot" elfelejtik említeni ezért az esetlegesen kevésbé tájékozott olvasóban azt a tévképzetet kelthetik, hogy az emberi beavatkozás és természetes folyamatok hatására fellépő jelenlegi melegedés egy satbil, talán soha meg nem változó klíma "összeomlását" okozzák, ezáltal nagyobb riadalmat, érzelmi reakciót váltanak ki már csak ezzel is.

    "A következő bekezdés, tagadja hogy a klímaváltozás egy valós fizikai folyat, szerinte csak egy beképzelés az egész."
    Már megbocsáss, de nekem még míndíg nincs meg ez a mondat, ahol a cikk a klímaváltozás valós fizikai voltát tagadná, kérlek idézd be pontosan. Már csak azért is kérdéses, hogy így lenne, mert akkor miért foglalkozik a cikk olyan valós fizikai, ökológiai változásokkal, amelyek nem csak az emberek fejében léteznek?

    Az akkori, Római Birodalmat, az északi féltekét érintő változások gyakorlatilag az egész emberi civilizációt érintették, nagyságrendileg nincs eltérés. Másrészt a cikk lényege a globális változások helyi szinten történő megjelenítése, a növényzet, új meghonosodó kultúrnövények bemutatása. Nincsenek itt kategória keveredések.

    A cikk hangvétele valóban szembemegy az általános teljesen negatív, csak a romló tényezőket felsoroló prognózisokkal, ilyen szempontból talán érthető is, hogy ezeket miért nem ismétli ezredszer, azonban az előnyök kihasználásánál kiemeli:
    "A kutatók szerint a változás új kultúrnövények megjelenését és azok sikeres termesztését is magával hozhatja, de természetesen csak akkor, ha elfogadjuk és időben felkészülünk a számunkra egyáltalán nem kedvezőtlen változásokra."

    Ja, és tudod, tárgyi tévedések. Megköszönném, ha végre részleteznéd őket!
  • Irasidus #57
    Már a cikk első mondata egy szalmabáb érvelés, hiszen senki nem kérdőjelezte meg, hogy mindig is volt klímaváltozás, másrészt attól, hogy mindig is volt klímaváltozás nem lesz kevésbé félelmetes - utalva a cikk címére - vagy veszélyes. A következő bekezdés, tagadja hogy a klímaváltozás egy valós fizikai folyat, szerinte csak egy beképzelés az egész. Másrészt az éghajlatai igazodásokat(!) hasonlít össze a jelenlegi globális klímaváltozással, ami sem mértékében, sem gazdasági hatásában nem mérhető a Római birodalom korában tapasztaltakkal, tehát az almát-körtével esete. Másrészt cherry-picking nevű érvelési hibát alkalmazza végig, és kiemeli a - vélt - előnyöket, viszont elhallgatja a hátrányokat.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.05.24. 15:21:56
  • NEXUS6 #56
    " Ezzel azt hiszem le is lehetne zárni a vitát, mivel semmit nem fejtettél ki az egész beszélgetés alatt. Az, hogy te nem érted az idézett cikk mondatát, az nem vitaalap (és érvelési hiba), és továbbra sem fogok neked további idézeteket adni, és részletezni, mivel ezt a mondatod sem vagy hajlandó megérteni, és továbbra sem derül ki, hogy minek tenném ezt? Ennyi."
    Hmmm. miért is? Nos, te válaszoltál a feldobott kérdésre, linkre, vetettél fel szempontokat, amelyeket azonban nem voltál hajlandó érdemben alátámasztani, gyak lapítottál, tereltél, elsunnyogtál, azt hittem, hogy vitázni, beszélgetni akarsz. De úgy tűnik tévedtem.

    Tekintve, hogy a cikk egyetlen mondatát sem vitattad érdemben, gyak tartalmilag ezért most a "vita" lezártával összefoglalnám, amiben ezek szerint egyetértünk, hiszen nyilván olvastad a linket:
    "Mióta ember az ember, klímaváltozás mindig is volt. Ezt a különböző korokban élők rendre nehezen élték meg....
    Alig tízezer éve, hogy befejeződött a legutóbbi jégkorszak, de minden valószínűség szerint egy újabb felé közelítünk....
    Mintegy kétezer évvel ezelőtt a maihoz hasonló klímaváltozás zajlott le Közép-Európa nagy részén, amelyet alaposan megvizsgálva közelebbi képet kaphatunk a ránk váró éghajlati fordulatokról, ezen belül kultúrnövényeink jövőbeli termesztési lehetőségeiről is....
    A római korban például kultúrnövények egész sora került a Kárpát-medencébe, amelyeket ma is ismerünk és előszeretettel fogyasztunk. Elsősorban a gyümölcsfajok (sárga- és őszibarack, alma, körte, szilva, dió, szőlő) azok, amelyek új hazára találtak Pannóniában...
    A római kori klímaváltozás Kárpát-medencére gyakorolt hatásait tanulmányozva előre vetítve elmondhatjuk, hogy már 1 oC-os globális hőmérséklet emelkedés 150-200 km-rel északabbra tolhatja el a természeti zónákat...
    A kutatók szerint a változás új kultúrnövények megjelenését és azok sikeres termesztését is magával hozhatja, de természetesen csak akkor, ha elfogadjuk és időben felkészülünk a számunkra egyáltalán nem kedvezőtlen változásokra."

    Elismerem, hogy talán kicsit provokatív, volt az, hogy általánosan, mintegy kérdésként fogalmaztam meg az álláspontot, amit azonban formailag és megint csak nem tartalmilag vitattál. De a cikket elolvasva, és amit nyilvánvalóan te is megtettél szó szerint ott a válasz is, amit szintén egyáltalán nem kifogásoltál, vagy is hallgatólagosan jogosságát elismerted.
    "Nem az a kérdés, hogy lesz-e klímaváltozás, hanem hogy hogyan viszonyulunk hozzá! ;)"
    "A szakértők álláspontja szerint, a klímaváltozástól nem kell tartani, hiszen a múltban lezajlott jelenségeket vizsgálva több pozitív hozadéka is volt az egyes éghajlati változásoknak."

    Köszönöm szépen a vitázás szabályaival kapcsolatos észrevételeidet, mindenképpen meg fogom a jövőben szívlelni őket.
    Azt hittem, tartottam tőle, bár bizonyos szempontból reméltem, hogy érdemben, tartalmilag is vitatod a cikk tartalmát, ezt nem tetted. Nem gondoltam volna, hogy a hozzászólásaidat összegezve úgy tűnik azonos oldalon állunk! ;)

    (Azért azokra a "masszív" tárgyi tévedésekre kíváncsi lennék!? De majd legközelebb).

    További szép napot!
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2020.05.24. 14:00:05
  • Irasidus #55
    Az első bekezdésed semmit nem tesz hozzá a vitához, nem válasz egyetlen érvemre sem, csak személyeskedés nevű érvelés hiba. Másrészt, az, hogy mit hiszel, nem témája a beszélgetésnek, ellenben világosan kifejtettem, hogy a vitában minimum két ember vesz részt, de továbbra sem látom a "felvetett gondolatot", csak azt mantrázod, cáfold meg, cáfold meg a linket... de az sem derült ki, hogy minek? Ez továbbra sem vita. Az egyetlen mondatod - ami te gondolatnak hívsz - meg az állító kérdés nevű érvelés hiba. Ezzel azt hiszem le is lehetne zárni a vitát, mivel semmit nem fejtettél ki az egész beszélgetés alatt. Az, hogy te nem érted az idézett cikk mondatát, az nem vitaalap (és érvelési hiba), és továbbra sem fogok neked további idézeteket adni, és részletezni, mivel ezt a mondatod sem vagy hajlandó megérteni, és továbbra sem derül ki, hogy minek tenném ezt? Ennyi.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.05.23. 07:34:35
További bejegyzések a fórumban...