Két új műhold figyelné az emelkedő óceánokat

Azt már tudjuk, hogy tavaly az óceánok az eddigi legmelegebbek voltak.

A klímaváltozás kapcsán számos alkalommal olvashattunk arról, hogy az óceánok szintjének lassú, fokozatos emelkedésével idővel a sűrűbben lakott régiók is veszélybe kerülhetnek. A NASA és az ESA ebben az évtizedben két közös fellövést tervez, amelyek révén még pontosabban követhetik figyelemmel a folyamatot, miközben egy friss tanulmányban már a rekordhőmérsékletre figyelmeztetnek.

A Sentinel-6/Jason Continuity of Service mission (Jason-CS) névre keresztelt küldetés az elődök folytatásaként indul el, hiszen itt a kutatók számára egy 4 évtizedes periódus adatait igyekeznek megfelelő módon regisztrálni és biztosítani. A NASA már tavaly ősszel összefoglalta a fontosabb részleteket, ebből kiderült, hogy nagyjából mire számíthatunk, bár a JPL hivatalos oldalán szintén megtaláljuk a főbb pontokat. Két ugyanolyan műholdat lőnének fel, az elsőt idén novemberben, a másikat pedig 5 évvel később, ezek pedig a most kezdődő évtizedet fednék le, hogy az eddigieknél is pontosabb adatokat szolgáltassanak az emelkedő vízszintről, nagyjából 1300 km-s magasságban keringve. A korábbi megfigyelések alapján tudjuk, hogy a kilencvenes években átlagban 3 mm-es volt az emelkedés, ez jelenleg 3,4 mm, mivel azonban ez a bolygó felületének 70 százalékán oszlik el, a változás mindenképpen jelentős.

A napokban szakemberek egy másik csoportja egy új tanulmány eredményeit tette közzé, amelyben már arra hívják fel a figyelmet, hogy az óceánok átlagos hőmérséklete tavaly 0,075 Celsius-fokkal haladta meg az 1981 és 2019 közötti periódus átlagértékét. Ez ugyan első látásra szintén apró eltérésnek tűnik, a hatalmas tömeg miatt azonban ez is fontos változást jelent, hiszen ezzel óriási mennyiségű további hő oszlik el az óceánokon – az elmúlt 25 évben elnyelt hő szerintük nagyjából 3,6 milliárd Hiroshima-atomrobbanásnak felel meg. Kiemelik, hogy itt nem politikai, hanem tudományos kérdésről van szó, a melegedés üteme pedig a nyolcvanas évekhez képest a hatszorosára ugrott, ami ugyan nem jelent számukra nagy meglepetést, mégis fontos azonban kiemelni a részleteket.

Amennyiben az 1987 és 2019 közötti időszakot vetjük össze az 1955 és 1986 közötti periódussal, a növekedés 4,5-szörös, ezzel pedig belátható időn belül kezdenünk kell valamit. A fenti fellövések révén legalább a vízszint monitorozását megoldjuk, ez azonban nyilván nem lesz elég.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Sequoyah #5
    Nem tudom lattal-e mar szep nagy hdombokat pl a bevasarlokozpontok parkolojaban, hetekkel az utolso fagyok utan. A jeg lassan olvad, es meg eppen csak elkezdte.
    Viszont az eddigi homersekletnovekedes amit az arktiszon es antarktiszon lattunk a mai napig, az mar onmagaban garantalja hogy ennel jelentosen tobb jeg fog elolvadni akkor is, ha holnap beszuntetjuk az osszes CO2 kibocsajtast. Es olvad is folyamatosan, aki pl Alaszkaban vagy Sziberiaban lakik annak ez nem is kerdes.

    A cel pedig nem az hogy a sajat eletunkon tulra toljuk ki a katasztrofat, es legyen az unokaink gondja par100 ev mulva...
  • NEXUS6 #4
    "A korábbi megfigyelések alapján tudjuk, hogy a kilencvenes években átlagban 3 mm-es volt az emelkedés, ez jelenleg 3,4 mm, mivel azonban ez a bolygó felületének 70 százalékán oszlik el, a változás mindenképpen jelentős."
    "Ez ugyan első látásra szintén apró eltérésnek tűnik, a hatalmas tömeg miatt azonban ez is fontos változást jelent, hiszen ezzel óriási mennyiségű további hő oszlik el az óceánokon – az elmúlt 25 évben elnyelt hő szerintük nagyjából 3,6 milliárd Hiroshima-atomrobbanásnak felel meg."

    A jelenlegi változás jelentős. Azonban a tengerszint emelkedése esetében még mindig tized mm-ekről beszélünk, és nem cm-ekről, esetleg méterekről éves szinten. Olyan mértékű változáshoz több nagyságrenddel kéne, hogy erősödjön az elnyelt energia nagyságának változása. Mondjuk, ha a Nap sugárzása több 10%-kal nővekedne. Jelenleg a Nap sugárzás változása ezrelékes szinten mozog.

    Szal az antarktiszi jég kitart még pár száz évig! ;)
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2020.02.09. 10:28:04
  • Gabbbbbbbbbbbb #3
    "Rajtunk annyi múlik, hogy 1000 év múlva lesz uszoda vagy 5000 év múlva."

    El vagy tévedve. 50-100 év múlva vs. 5000-10000.
  • t_robert #2
    rossz hírem van. mindenképpen elfog olvadni a jég. Mindig azt teszi. a Jégkorszakok ciklikusak. Mi éppen 20 ezer éve egy kiolvadó priodusban vagyunk. az utolsó 14 ezer évben egy intenzívebb szakaszban vagyunk. ami által emelkedett a tengerszint úgy 80 métert legalább. Például az adriai tenger északi fele 6000 éve még egy sik terület volt a dinári hegység és az olasz Appenninek közt. Aztán az emelkedő tenger elöntötte és ma átlagosan 20 méteres a vízmélység az észak Adrián. Úgy, hogy közben a Pó folyó folyamatosan tölti a hordalékot. Szóval Velencének minden képpen annyi. Már akkor megpecsételödött a sorsa, mikor az épitő ősök szar helyre építették a várost. Akkor jó ötletnek tünt védelmi szempontból egy sokszigetes lagúnás területre építeni a várost. Akkor még semmit nem tudtak a klíma változásról.
    Jól mutatja a különbséget, hogy az egyik velencében élő festő(Canaletto) valamikor az 1740-es évek környékén csinált egy precíz festményt a Velencei hajógyár(Arzenál kivezető csatornájáról. rajta gyalog híd és rakpart. emberek csónakok bárkák. Ami sokat mondó, hogy a festményen jól láthatóan úgy 1,5-2 méterrel alacsonyabb vízszint a csatornában. (az alapján, hogy ott áll egy ember a rakpart mellett egy csónakban és hogy akkor hány köve látszott ki és a rakpartnak támaszkodó felnött férfi mérete alapján. Ugyan arról és ugyan arról a helyről készült mai fotón látszik a 1,5-2 méter vízszint emelkedés. Kisérteies, hogy milyen precizen lett lefestve és szinte alig változott 270 év alatt a környék és az épületek. Szóval Velencének annyi. ha nem holnap, akkor pár évtizeddel később. Néhány évtized és a Szent Mark téren folyamatosan lesz víz nem csak kedvezötlen szélviszonyok esetében áradáskor.
    De pont így változott a fekete tenger is, ami úgy 8000 éve még egy édes vizi nagy tó volt. Aztán a folyamatosan emelkedő tenger vize áttört a Dardanellákon és a Márvány tengeren keresztül és ma egy sós vízű tenger van ott. Hiába táplálja folyamatosan a Duna édes vizzel. A lényeg, hogy nem kéne hülyíteni az embereket, hogy bármilyen tevékenységünkkel meg tudjuk akadályozni a klíma változást, mert az tölünk függetlenül zajlik újra és újra ciklikusan Még emelkedni fog a tenger szint mire teljesen leolvadnak a sarki jégtakarók, a gelecserek, Izland, Grönland, Antarktisz. És átmegyünk még pár foknyit melegedve a szokásos uszodás páfrányos búja növény takaros tengerparti klímába, hogy aztán úgy 20 ezer év után elkezdjünk tökig jégbe fagyni vagy 150 ezer évre.
    Az antarktiszi jégtakaróba végzett forrásuk alapján úgy 2 millió évre vizsgálható a klíma és eza alatt kimutatható vagy 4-5 nagyobb jégkorszak ciklikussága. Mely során 8-10 foknyit ingadozik az átlag hőmérséklet. az uszoda és a hütőszekrény közt ingadozva.
    Természetesen van valamennyi hatásunk a folyamat sebességére gyorsitva azt, de az merő hazugság, hogy azzal eteik az embereket, hogy ha időben lépünk akkor meg tudjuk akadályozni a klíma változást. Lassitani tudunk a folyamaton ha némi önmérsékletet tanusítunk, de megállítani nem tudjuk. Hazugság teljesen olyan hatást mutatni, hogy a gonosz emberiség okozza a klíma változást. Rajtunk annyi múlik, hogy 1000 év múlva lesz uszoda vagy 5000 év múlva.
    Sokkal értelmesebb volna inkább a mindmeghalunk helyett arra felkészíteni az emberiséget, hogy próbáljon meg lassitani a dolgon, amennyire lehet és felkészülni az elkerülhetetlen változásokra.
    Amúgy pont a klima változáés tette lehetővé az emberi civilizáció kialakulását. Anélkül még mindig egy maroknyi ember kergetné a hólepte végtelen mezőkön a mamutokat. Ha most még ellenénk csószva a klima változással(kiolvadással a jégkorszakból) nem szabadul fel az emberiségnek sok 10 millió négyzetkilométerniy terület mezőgazdaságra és állattenyésztésre és letelepülésre, mely civilizációk kialakulásához vezetett. Ha még csak most kezdenének csöpögni az első jégcsapok még nem létezne emberi civilizáció. a jégkorszaki ciklus nagyjából áll egy 30-50 ezer évnyi páfrányos uszodából, két úgy 20-30 ezer évnyi viszonylag gyors befagyás vagy kiolvadási időből és úgy 150-200 ezer évnyi hűtőszekrényből. Ha nem pont egy szerencsés kiolvadási időszakban érik be a homo sapiens, akkor ma nem egy internetes felöleten csevegnénk, hanem tábortűz mellett mamut cupákot rágcsálnánk és azt mondanánk ungabunga enni még fini mamut... én bever fejed kőbalta, ha megenni utolsó cupák előlem.... :)

  • barret #1
    Jó lesz ha leolvad a sok jég! Lehet olajat kitermelni alóla,és elszállítani a megnyílt északnyugati átjárón :)