2 millió éves mintánk van a klímáról

Az új adatok révén kétszer távolabbra tekinthetünk vissza a múltba.

A klímaváltozás kapcsán a szakemberek számára is fontos a korábbi periódusok viszonyainak pontosabb felvázolása, hiszen itt többek között a szén-dioxid koncentrációjának szerepe is egyértelműbbé válhat ezáltal. Egy új kutatásól kiderül, hogy ennek az elmúlt 2 millió év során komoly jelentősége volt, nem mellesleg pedig immár kétszer olyan messzire tekinthetünk vissza ezen a téren, mint korábban.

Több amerikai intézmény, így például a Princeton és a Maine Egyetem, kutatói vettek részt a munkában, amelynek során egy 2 millió éves jégmintát, annak különböző rétegeit vizsgálhatták meg részletesen. A kor rendkívül fontos volt számukra, hiszen eddig a legrégebbi antarktiszi minta „mindössze” 800 ezer éves volt, így közel 1 millió évre nyúlhattunk vissza a múltba, hogy kielemezzük a klimatikus viszonyok változását, valamint a szén-dioxid koncentrációjának erre gyakorolt hatását. A most közzétett eredményekkel több, mint megdupláztuk az eddigi rekordot, ebből pedig egyértelművé vált, hogy a szén-dioxid ebben a korábbi periódusban is fontos szerepet játszott.

A szakemberek számára a jégminta apró buborékaiban megrekedt ősi levegő vizsgálata során érdekes megállapítás volt, hogy míg az elmúlt nagyjából 1 millió évben mintegy 100 ezer éves ciklusokkal lehetett felvázolni a lehűlések és felmelegedések egymást követő váltakozását, addig az 1,2 és 2,8 millió évvel ezelőtti időszakban ez jóval gyakoribb volt, a ciklusok ugyanis nagyjából 40 ezer évesre zsugorodtak, a jégkorszakok pedig kevésbé bizonyultak extrémnek. Egyértelművé vált, hogy a szén-dioxid koncentrációja ekkor is szoros összefüggésben volt az antarktiszi hőmérsékletekkel (erre eddig csak közvetett módon, az óceáni és szárazföldi üledékes rétegekből következtethettünk), emellett azonban a metán jelenlétét, annak alakulását is megfigyelték.

A most megvizsgált mintát még a 2015-ben és 2016-ban elvégzett helyszíni munka révén bocsátották a szakemberek rendelkezésre, akkor 200 méteres mélységbe fúrtak le. Ez nagyjából 1-2 hétig tart, és bár korábban még mélyebbre is lehatoltak, a kor azonban ennél jóval kisebb volt – most további hasonló példányokat akarnak beszerezni, szintén az amerikai McMurdo-állomás környékéről.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • defiant9 #53
    "Ez is olyan jelenség, amely egyre inkább erősödik a klímaváltozással"
    Egyébként a túl hideg levegő sem jó a tornádó kialakuláshoz mert lefullasztja a folyamatot. A meleg víz és a pára tűnik a legfontosabb komponensnek, ezekben van az energia. Ez a víztömeg ráadásul egy óriási puffer ami mellett eltörpül a légkör energiatartalma, nekem az jön le hogy itt az észak atlanti térségben nő a szélsőséges események beleérve a forgószelek mennyisége.


    "vagy csak és kizárólag a CO2 emisszióra? Csak mert az erőforrásaink végesek."
    A környezetvédők általában mindenre ugranak, a PET palacktól, a dízel kormon át, a fosszilis energiahordozók égetéséig. A CO2 annyiban más mint mondjuk a korom vagy a szemétdomb hogy utóbbiaknak lokálisan jól behatárolható hatásai vannak, lehet azt mondani hogy tudjuk mit okoz a kipufogófüst, elfogadtuk hogy magunk alatt vágjuk a fát ha beszívjuk. A CO2-vel viszont olyan folyamatokat indíthatnak el amit a következő generációk sem biztos hogy meg tudnak fogni.

    "Szal a +8 az azért nem tekinthető "konszenzusos" álláspontnak"
    Ugye +2 fok alatt szeretnénk tartani, úgy hogy Trump ki is szállt az egyezményből, Európa mozgástere pedig kezd beszűkülni.
    CO2 kibocsájtás
    Én inkább azt mondanám hogy valszeg nem fog összejönni, tehát nem kell aggódnod a CO2-ben sűrű légkör miatt, nem kell neki külön propaganda :)
  • NEXUS6 #52
    "Az első fele igaz, nem feltétlenül lesz több mert sokváltozós, a másik feltételezés elve kérdéses, pl. a polar vortex gyengülése miatt úgy is lehet több hidegbetörés hogy északon melegebb van."
    Egyetértek. Ez is olyan jelenség, amely egyre inkább erősödik a klímaváltozással. Kérdés, hogy a sarkok klímája hogy alakul át, a hideg-betöréssel, mennyire hideg levegő érkezik az egyenlítő irányába?

    "Ennek a gondolatmenetnek az a vége hogy nem tudjuk a tutit, nem vagyunk elég okosak hozzá. Erre mondom hogy aki buta az ne játsszon a tűzzel."
    Jogos hozzáállás. Azonban jelentős kérdés, hogy mire érdemes koncentrálnunk, a környezetátalakítás/szennyezés más súlyos kérdéseire, vagy csak és kizárólag a CO2 emisszióra? Csak mert az erőforrásaink végesek.

    "Azonban a pakliban benne van hogy 100-200 éven belül +8 fok is lehet a változás. Ez minden csak nem stabilitás, amikor +8 fokon már 'stabilizálódunk' akkor sokan már elég szarul éreznék magukat."
    Benne van. Meg hogy jövőre felfedeznek egy halálos földközeli aszteroidát, ami 1-2 éven belül becsapódik. Szal a +8 az azért nem tekinthető "konszenzusos" álláspontnak, nem lehet mindig a legrosszabbra készülni, csak ugyan azért, amit az előbb is említettem. Nincs rá elég erőforrásunk, hogy minden veszélyt 100%-ra lefedjünk.
  • defiant9 #51
    "akkor nem feltétlenül lesz több, vagy nagyob volumenű időjárási jelenség, konkrétan ciklon, mert egyszerűen nem érkezik oda az a más hőmérsékletű légtömeg"
    Az első fele igaz, nem feltétlenül lesz több mert sokváltozós, a másik feltételezés elve kérdéses, pl. a polar vortex gyengülése miatt úgy is lehet több hidegbetörés hogy északon melegebb van.

    "A kérdés már csak az, hogy a CO2 a jelenlegi éghajlatváltozásban milyen szerepet is játszik?"
    Ennek a gondolatmenetnek az a vége hogy nem tudjuk a tutit, nem vagyunk elég okosak hozzá. Erre mondom hogy aki buta az ne játsszon a tűzzel.

    "Miért ne lehetne egy melegebb, nagyobb energia tartalmú rendszer stabil? "
    Ahogy írtam egy melegebb állapot az lehet stabilabb, mert olyan erősek a visszacsatolások hogy nem engedik a változást. Azonban a pakliban benne van hogy 100-200 éven belül +8 fok is lehet a változás. Ez minden csak nem stabilitás, amikor +8 fokon már 'stabilizálódunk' akkor sokan már elég szarul éreznék magukat.
  • NEXUS6 #50
  • NEXUS6 #49
    "Könnyen lehet, mivel időjárási esemény<>klíma, nem értjük ilyen szinten a működést de én látom a rációt abban hogy több hőenergia több hatás."
    "A ciklon ereje nem abban rejlik hogy a meleg déli szél egyenesen fúj hideg északra, a vihar ilyen mozgási sebessége relatíve alacsony a spirális sebességekhez képest. A kellően meleg tenger felől a hidegebb magasabb légkör a fő mozgatórugó, de a képen részletezik a folyamatot."
    Nyilván az a logikus, hogy a több elnyelt energia, magasabb hőmérséklet növeli a ciklonok számát erejét. Azonban erre írtam, hogy ha ezzel együtt, ha csökken pl a hőmérsékleti/légnyomás különbség, akkor nem feltétlenül lesz több, vagy nagyob volumenű időjárási jelenség, konkrétan ciklon, mert egyszerűen nem érkezik oda az a más hőmérsékletű légtömeg, ami a tengerben levő több energiát felszívhatná.

    "Ez sem ilyen egyszerű, tipikusan ha elindul egy spirálhatás akkor az már akár önfenntartó módon tud erősödni ..."
    Ez így van. A kérdés már csak az, hogy a CO2 a jelenlegi éghajlatváltozásban milyen szerepet is játszik? A hatást kiváltó legfőbb tényező (kb. tudományos "konszenzus" ;), hogy nem az!), egyfajta kontroláló, a nagyobb hatású tényezőket befolyásoló erő (talán), vagy csak egy trigger, ami a példádból a gyufa lehet, ami a tűzvészt elindítja. Esetleg olyan tényező, amely részt vesz a folyamatban, de áttételesen és az ok okozati összefüggéseket sok esetben megfordítva (értsd nem okozza, hanem jelzi a változást). Utóbbi esetben, ha ez tényleg igaz, akkor a C02 manipulációnk kb annyit ér, mintha ronda kövér vagy, de nem elmész kondizni, hanem csak simán fátylat terítesz a tükörre. Nem mindegy.

    "A stabilizál szóval van a gondom, ha valami melegszik az nem stabil, akkor sem ha van olyan scenario hogy hül. "
    Miért ne lehetne egy melegebb, nagyobb energia tartalmú rendszer stabil? Főleg, ha mint arra céloztam, a melegedés elsősorban a korábban hidegebb területeket érinti és ezzel csökkenti a belső feszültséget, dinamikát?
    "Annyit lehet mondani hogy a globális felmelegedés a lehűlés ellen dolgozik, azt hozzátéve is hogy ennek sebessége perpill nagyobb mint a lehűlésé. "
    Igen, de a klíma nem egy egyensúlyi rendszer. Amire a példád is utal egy olyan visszacsatolásos instabil rendszer, amely ha adott pillanatban ilyen lökést kap, akkor egyik irányban kezd el változni, eljegesedik, ha meg ellentéteset, akkor a másikba. Minnél kevesebb a CO2 a légkörben, statisztikailag annál élesebb, határozottab ez a jelenség, (Nem is merjük a tényleges működést, a mechanizmust, csak a korrelációt tudjuk detektálni).
    Ez az, amit a régmúlt idők időjárását bemutató jégmintákból egyértelműen megállapíthatunk.
  • defiant9 #48
    "És igen, ha viszont nézed az összesített ciklon energiát (ACE) tartalmazó diagramot akkor viszont már nem látsz ilyen kiugrást."
    A piros vonal felett volt 12 az első felében 17 a második felében.

    "Az amit észrevettél úgy tűnik simán belefér a normál fluktuációba."
    Könnyen lehet, mivel időjárási esemény<>klíma, nem értjük ilyen szinten a működést de én látom a rációt abban hogy több hőenergia több hatás.
    "hőmérsékleti különbségek csökkennek, akkor a szélhez köthető légköri jelenségek intenzitásában is csökkenés várható
    Ha van egy edényed aminek az egyik végét melegíted, a másikat hűtöd, akkor ot kialakul a konvekciós áramlás,"
    A ciklon ereje nem abban rejlik hogy a meleg déli szél egyenesen fúj hideg északra, a vihar ilyen mozgási sebessége relatíve alacsony a spirális sebességekhez képest. A kellően meleg tenger felől a hidegebb magasabb légkör a fő mozgatórugó, de a képen részletezik a folyamatot.

    "ha tudod, hogy mivel tetted, akkor ennek megvonásával le is hűtheted"
    Ez sem ilyen egyszerű, tipikusan ha elindul egy spirálhatás akkor az már akár önfenntartó módon tud erősödni akkor is ha kiinduló ok már rég eltűnt, pl hiába oltod el a gyufát amivel lángra lobbantottad az erdőt az már magának fogja megtermelni a további szükséges hőt.

    "magasabb hőmérsékleten stabilizálja a klímát"
    A stabilizál szóval van a gondom, ha valami melegszik az nem stabil, akkor sem ha van olyan scenario hogy hül. Annyit lehet mondani hogy a globális felmelegedés a lehűlés ellen dolgozik, azt hozzátéve is hogy ennek sebessége perpill nagyobb mint a lehűlésé.
  • NEXUS6 #47
    "Pedig én ebben látom benne
    Az időtengely bal felén 1 érték ami >=15, a jobb oldalán 15 darab. A Csendes óceán keleti térésgében viszont ez nem látszik."
    És igen, ha viszont nézed az összesített ciklon energiát (ACE) tartalmazó diagramot akkor viszont már nem látsz ilyen kiugrást. Ugyanígy, ha egy olyan adatsort nézel, amely hosszabb, mondjuk az 1800-as évek végétől tartalmaz éves ciklonszámra vonatkozó adatokat. Az amit észrevettél úgy tűnik simán belefér a normál fluktuációba.

    "Három esszenciális komponens van, meleg víz, párás levegő, konvergens szél. A modellek szerint globálisan 2 C hőmérséklet emelkedés 1-10%-os trópusi ciklon intenzitás emelkedést jelent. Ezek ismét csak olyan adatok amiből az látszik hogy nincs működő modellünk."
    Igen, igen a vízből nyeri gyak az energiáját. Többé kevésbé az a napenergia, amely látens hő formájában elraktározódik, majd a ciklonban lejátszódó csapadékképződés, víz fázisátalakulás során leadódik, adja az energia jelentős részét. Azonban a szél akkor alakul ki, ha jelentősen eltérő a légtömegek hőmérséklete, légnyomása. A kicspadóás akkor van, ha a meleg párás levegő hidegebb levegővel találkozik. Ha globálisan a hőmérséklet ugyan emelkedik, de a hőmérsékleti különbségek csökkennek, akkor a szélhez kötthető légköri jelenségek intenzitásában is csökkenés várható. Ha van egy edényed aminek az egyik végét melegíted, a másikat hűtöd, akkor ot kialakul a konvekciós áramlás, hőcsere, ha a hidegebbik végét is felmelegíted ugyan anyira, mint a melegebbet, akkor a mozgás, a cirkuláció megáll.

    "Csakhogy én nem ilyen alapon közelítettem meg a rosszat. Azt mondom hogy az nem jó hogy olyan dologba piszkálsz bele aminek hatását nem ismered és lehet hogy egy irreverzibilis rosszat csinálsz. "
    Hát ez szerintem jól nem igaz a klímaváltozásra, arra ahogy most értelmezik. Gyak csak fizikai folyamatként modellezik a klímát, ami szerintem erős egyszerűsítés. Nyilván ha határok között maradsz, akkor fizikai folyamatként viszgálva ahogy felmelegíted, ha tudod, hogy mivel tetted, akkor ennek megvonásával le is hűtheted. Nincs ebben irreverzibilitás. Szal a károgás, hogy elbaxuk a klímát fizikai szinten nem igaz.
    Érzik is az apostolok, hogy ez kevés a mozgalom megindításához, ekkor jönnek be a pandamacik, a fókabébik, meg az őserdő.
    Valóban nem jó hogy fajkihalást okozunk (nagyon sok szempontból, erkölcsileg, ökológiailag, az emberi életminőség, fenntarthatóság okán, sőt gazdasági szempontból sem), ezt mindenképpen el kell kerülni.
    Csakhogy egyrészt az ember által okozott fajkihalás 99% nem azért következik be, mert a klímát megváltoztatjuk, hanem mert a környezetet más módon alakítjuk át, szennyezük, mérgezzük, elpusztítjuk az élettereket.
    Másrészt egy több millió éve tartó fajkihalási periódusban vagyunk. A nagytestű emlős fajok ennyi ideje folyamatosan pusztulnak kia. Ami valóban összefüggésben van a klímaváltozással, mégpedig hogy kb ennyi ideje tart az eljegesedési időszak, ami úgy tűnik olyan evolúciós nyomás, amely a nagyobb testű állatok ellen hat.
    Szóval ott van az egész elméletben bakugrás, hogy egy csak fizikaiként értelmezett folyamatot az élővilágra vetítik, illetve az emberi civilizációra mért katasztrófaként jelenítik meg. És ezzel próbálják az intézkedéseket indokolni.
    1. A bioszféreára tett hatását nem veszik figyelembe, nem modellezik valójában, általánosságban beszélnek.
    2. Katasztrófa az, ami hirtelen rövid idő alatt lejátszódó, nagy energiákhoz köthető váratlan esemény, amely jelentős anyagi kárral és vagy emberéletek elvesztésével jár. Nos, egy olyan jól előrelátható folyamat, ami a jelenlegi ismereteink szerint a klímaváltozás, amely évtizedek/évszázadok alatt viszonylag előrelátható módon, és konkrét intézkedésekkel tervezhetően és kezelhetően zajlik le, az minden csak nem katasztrófa.

    "hogy úgy tűnik az ember egy magasabb hőmérsékleten stabilizálja a klímát,"
    Erre semmiféle garancia nincs. Majd ha lesz egy modell ami konzisztensen működik és kidobja ezt a 'jó' eredményt amit elfogad a tudományos világ, akkor mondhatjuk hogy OK, tolhatjuk a CO2-t."
    Nem értem!!! Az előbb szúrtam be az ábrát a CO2 eljegesedésre várható hatásáról az említett cikkből, amely szerint pont ez fog történni. Ja és te is azt mondod, hogy 50-100 ezer évig te is azt látod az írásból, hogy nem lesz eljegesedés (értsd szélsőségesen száraz, hideg klíma).
    Most akkor még se azt mondod, most akkor még sem fogadod el a cikket, vagy hogy van ez?
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2019.11.21. 09:41:22
  • defiant9 #46
    "Merthogy sem a trópusi ciklonok száma, sem azok összenergiája tekintetében nincs szignifikáns, számottevő, trendszerű változás az 50-es ávek óta"
    Pedig én ebben látom benne
    Az időtengely bal felén 1 érték ami >=15, a jobb oldalán 15 darab. A Csendes óceán keleti térésgében viszont ez nem látszik.

    "A légnyomás/hőmérsékleti különbség."
    Három esszenciális komponens van, meleg víz, párás levegő, konvergens szél. A modellek szerint globálisan 2 C hőmérséklet emelkedés 1-10%-os trópusi ciklon intenzitás emelkedést jelent. Ezek ismét csak olyan adatok amiből az látszik hogy nincs működő modellünk.

    "Szerintem ne generalizáljuk a jó, meg a rossz fogalmát.
    Egyrészt már az egész emberiségre sem igaz, hogy a klímaváltozás mindenkinek rossz"
    Csakhogy én nem ilyen alapon közelítettem meg a rosszat. Azt mondom hogy az nem jó hogy olyan dologba piszkálsz bele aminek hatását nem ismered és lehet hogy egy irreverzibilis rosszat csinálsz. Hasonlattal élve, lövöldözhetsz egy puskával vaktába és lehet hogy egy csomó túzokot ejtesz, de lehet hogy egy arra járó ember az áldozat. Ilyen helyzetben legjobb nem piszkálni a puskát ameddig nem lesz meg a biztos kezed a használatához.

    "hogy úgy tűnik az ember egy magasabb hőmérsékleten stabilizálja a klímát,"
    Erre semmiféle garancia nincs. Majd ha lesz egy modell ami konzisztensen működik és kidobja ezt a 'jó' eredményt amit elfogad a tudományos világ, akkor mondhatjuk hogy OK, tolhatjuk a CO2-t. Jelenleg azt látom hogy a tudományos világ nagyobb része a CO2 kibocsájtás csökkentésének oldalára állt. Trump meg ott van a túloldalon mint emblematikus klímatagadó személyiség, a jelentős hatalmának ellenére sem tűnik a véleménye megalapozottnak.
  • NEXUS6 #45
    "Minél melegebb a légkör annál több hőenergiát tartalmaz, az elfogadott konszenzus szerint ebből nagyobb viharok/aszály tud kialakulni amik nagyobb anyagi kárt okoznak és több emberéletet követelnek."
    Hááát nem tudom kik között van konszenzus, talán a biztosítótársaságok szempontjából, mert több ember, több ingó és ingatlan érték, több káreset még ua. mennyiségű vihar esetén is. Merthogy sem a trópusi ciklonok száma, sem azok összenergiája tekintetében nincs szignifikáns, számottevő, trendszerű változás az 50-es ávek óta, legalább is ami az USA-t illeti.
    Link NOAA

    Amúgy csak józan paraszti ésszel belegondolva, mi okoz hatalmas ciklonokat? A légnyomás/hőmérsékleti különbség.
    Ha ugyan melegítjük a klímát de a melegedés a sarkok felé jelentősebb (és ma pont ez történik), akkor csökken a különböző szélességi körökhöz kapcsolódó jellemző hőmérsékleti különbség, ergo inkább még kevesebb ciklon, gyak a légtömegek nagyléptékű intenzív örvényes keveredése várható.
    Azért vessük össze az egészet azzal, hogy végsősoron a légköri jelenségek összességéért a Nap tehető felelőssé. A beeső energia azonban nem változik, már rövid távon is ugyan annyi energiának kell kilépnie, mint amennyi bejött. Az albedo, az üvegházgázok néhány sávban befolyásolják a frekvenciát, ami a felszín, a felszín közeli légkör hőmérsékletét eltolhatja, de az energia egyensúlyon semmi nem változtat, változtathat. Hacsak nem hiszünk az örökmozgókban.

    "És persze ahol több a csapadék ott még zöldülhet is a táj, de ez továbbra sem jelenti hogy az irány jó, ennek egyértelmű megítéléséhez nincs elég tudásunk, én továbbra is azt vallom hogy legjobb nem piszkálni azt amihez nem igazán értünk és nagy szívás lehet belőle ha elromlik. "
    Szerintem ne generalizáljuk a jó, meg a rossz fogalmát. Egyrészt már az egész emberiségre sem igaz, hogy a klímaváltozás mindenkinek rossz. Putyint utálják, amikor azt mondja, hogy bocsi, de nekik lesz egy hajózható sarki kereskedelmi útvonaluk, hozzáférnek a sarkvidéki gáz/olajmezőkhöz és Szibériában is élehetőbbé válik a klíma. Ostorozza magát, hogy az ugyan az országának jó, de szegény óceániaiak?
    Ugyan ilyen változás várható Afrika legtöbb területre, több csapadék, több növényzet, talán még a Szahara is kizöldülhet (volt már ilyen). A Mediterrán régió, viszont várhatóan szárazabb lesz, ez tény és máshol is komoly gondokat hozhat a változás. De vannak, lesznek már most beazonosítható haszonélvezői is a dolognak.

    Aztán a biosztféra szempontjából is eltérő módokon értelmezhető, minősíthető. Rövidtávon a klímaváltozás az adott élőhely kríziseként értelmezhető, Miközben a régi fajok egyre kevésbé szaporodó képesek adott környezetben, az új invazív fajok még nem biztos hogy megfelelő számban elszaporodtak. Ami egyfajta időleges elszegényedésben mutatkozik meg. Azonban egy hosszabb távon stabilabb időszak egy új életközösség kialakulását fogja eredményezni. Szokás riogatni az embereket, hogy pár évtizeden belül nem lesz kávé, szal most igyuk. Igen lehet hogy nem leszne meg azok a fajták ott, azokban az országokban, amelyek a termelés nagyrészét ma adják. De más országokban, vagy más fajták meg nyugodtak lehetünk, hogy biztosítani fogják a kávét, ha van rá igény.

    De az élővilágra visszatérve, és hosszútávú hatást vizsgálva azt látjuk, hogy úgy tűnik az ember egy magasabb hőmérsékleten stabilizálja a klímát, kevésbé szélsőségesen és kevésbé gyakran fog az gyökeresen átalakulni. Ezen kívül az életre általánosan csak alacsony szinten alkalmas fagyott, vagy sivatagos vidékek visszahúzódóban vannak, összeségében a szárazföldi élőlények számára a rendelkezésre álló élettér növekszik.
    Ez megint csak nem nevezhető rossznak.

    A klímahisztéria generális riogatása, negatív hozzáállása véleményem szerint nem indokolt. A változás lehetőség, akár a jobbra is, a rossz az, ha nem használod ki és közben a régi képességeidet is elveszíted.
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2019.11.20. 11:01:04
  • NEXUS6 #44
    Háááát igen.
    Szerintem nagon jó egy bizonyos szempontból, hogy a politika irányába terelődött a szó, mert itt lehet az eb elhantolva.

    Csak kérdem, hogy mennyire forradalmi, alulról jövő társadalmi kezdeményezés az, amit az USA volt alelnöke, celeb színészek, vagy adott ország állami vezetői propagálnak, támogatnak, a kapcsolódó intézkedéseket és látszatintézkedéseket törvényesítik, berakják az ország jogrendjébe, hatalmas állami forrásokkal támogatják a kapcsolódó gazdasági vállakozásokat?

    Miért kell hisztérikus tömegdemonstrációkat szervezni, amikor az adott ország vezetőei szinte sehol (kivéve pont az USA) nem nyiltan klímahisztéria szkeptikusok?
    Miért az amerikai választási kampányok idején lángol fel a kérdés, miért ekkor készülnek nagy tényfeltáró filmek, miért szinte csak a demokrata érzületű politikusok, szimpatizánsok állnak az ügy mögé?