60
-
#60
Soha nem értem, hogy azok, akik ilyen komplex rendszerekkel akarnak szívni nem veszik észre, hogy a hatásfok a béka segge alatt. Egyszerűbb simán használni egy benzin hibridet és csá.
Semmi értelme nincs a helyi áramtermelésnek. Az drágán termeli az áramot. Az ipari forradalom óta tudjuk, hogy kicsiben MINDEN DRÁGÁBB.
Fent kell lenni a griden és csá. Az az olcsó. -
#59
A teherszállító léghajó egy értelmezhetetlen szókapcsolat. A GZ anno a méreteivel összevissza 10 tonnát tudott emelni. Ha 0 szerkezetű tömegű lenne egy léghajó, akkor is a hidrosztatika keretei adottak, hogy mennyit tud emelni egy adott térfogatú léghajó. Soha nem lesz ilyen, mert nem praktikus és drága. Főleg, ameddig az akku is rohadt nehéz.
Egy Tesla 85 kWh akksija 580 kg. A GZ teherbírásának 6%-a. Kemény... -
ostoros #58 A helyi áramtermelésnek autózásban egyfajta értelme lehet. HA az üzemanyagcellák képesek lesznek a benzint/dízelt hatékonyabban átalakítani árammá mint az elégetése kerül, beleértve az elektromos motort és a hajtásláncot is. Mondom, benzin/dízel üzemű lesz még mindig a kocsi, csak hatékonyabb HA megtudják oldani. Ha nem lehetséges, akkor meg nem lesz. -
miles_Christi #57 Igazából lenne rá mód, hogy repülésben teherszállítók használjanak villanymotort és napelemeket is. Csak az energiának nem arra kéne elmennie, hogy felhajtóerőt termeljen.
Például lehetne teherszállító léghajókhoz. Igaz, ott sok más egyéb probléma lépne fel,... -
#56
Az egész zöld szél és napelem buzulás az energia és teljesítmény egyensúly kifordításán alapszik. És ez nem tűnik fel a többségnek.
Mindig azzal dobálózik a sok gyö2,. hogy de hát megtermeli az éves mennyiség x%-át a ez és az.
SENKIT nem érdekel. Mert a hálózat alapja a teljesítményegyensúly, amit vezérelni kell. Azt meg pont ezek a vackok cseszik szét.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.06.20. 12:18:40 -
#55
Lol elhiszem hogy az akkori egész világ fogyasztását fedezte volna a Szlovákia méretű napelem, de tudod-e hogy a 1990 óta megduplázódott az energia igény? Pedig nem is most volt a robbanás szerintem mert az első világháború idején valószínűleg még ott sem volt árom ahonnan most írsz, de itt biztosan nem ahonnan én és nem 3. világbeli országban élünk azért, szóval el tudod képzelni azt az energia igény robbanást ami bekövetkezett? Meg mikor elkezdték használni fűtésre, hűtésre az áramot. Kb ha lefednénk egész afrikát napelemmel akkor el tudom képezelni hogy bírná a világ fogyasztását és lenne benne tartalék az elkövetkező évtizedekre. -
Csaba161 #54 ... esetleg van bizonyítékod rá, hogy elértük volna az akkutehnika maximumát?
Van, ha nem is a maximumát, de közel vagyunk hozzá és úgy hívják, hogy a:
Termodinamika Második Fő Tétele...
És ez érvényes minden energiaátalakító gépre (a gőzgéptől az erőművek villanyáram termelésétől a napelemekig, de még az emberre is, így nem csoda, hogy ma még a legtöbb széndioxidot az emberek együttese bocsájtja ki, de ha Kína így folytatja a mobilizáció fejlődését és Afrika is felzárkózik, akkor tényleg második helyre szorul vissza az emberi személyek általi szennyezőanyag kibocsátás...)
Mert a probléma az, hogy csak alacsonyabb entrópiájú energiafajtából lehet magasabb entrópiájú energiát előállítani. Mivel az elektromos áram az egyik legalacsonyabb entrópiájú energiaforma, ezért belőle bármilyen más energiát gyakorlatilag veszteség nélkül állíthatunk elő.
Ugyanakkor az elektromos energia előállítása mindig nagy veszteséggel jár, amikor magas entrópiájú energiából állítjuk elő, mivel az entrópia mérlegnek ekkor is pozitívnak kell lennie, emiatt az elektromos áram előállításkor termelt magas entrópia általában hő formájában távozik és csak kis része lesz a betáplált energiának az alacsony entrópiás elektromos áram, amit azután felhasználunk (és persze ez az elektromos energia is végső soron a környezetet melegíti a folyamat végén, így aztán tök mindegy mivel termelünk áramot az atomrektortól a szénerőműveken át a napelemekig, végső soron mindegyik a környezetet melegíti és hatására melegszik a Föld)...
-
#53
Sajnos a számok nem ezt mondják. Kb. 300-400 gCO2/kWh táján van az, hogy a gyártáskor beletett több energia úgy 150-210 ezer km táján egyenlítődik ki. Nagyon sok ország van ezen szint felett...
Jelenleg kb. 5-6 országban jelent bármiféle környezetvédelmet a villanyautó, de fejlett ipari az 3 db van. FRA, SWE és NOR. Ennyi, kész, passz...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.06.19. 00:24:00 -
mortep #52 Érteni vélem én végtelen ostobaságomban, hogy a villanyáram kb. 50%-át, globálisan, fosszilis üzemanyagok elégetéséből nyerjük, csupán azt merem feltételezni, hogy ezek által tölteni azt a kib. elektromosautóakkut mégiscsak jobb, ugyanakkor kényemetlenbb, hosszú távon, vagy akár középtávon, mint üzemeltetni a fúrótornyokat (áram, 5o% fosszílis), tanker(1oo% fosszílis), finomító(5o% f.), tartályautó (1oo% f.), benzinkút(elhanyagolható) és ne feledjük, hogy a belsőégésű motorok hatásfoka 25%-os.
Utoljára szerkesztette: mortep, 2020.06.18. 23:43:46 -
#51
Az olaj a közel keletet leszámítva nem nagyon rúg labdába villamosáram termelés terén. Nem olcsó az olaj, inkább finomított terméket csinálnak belőle. Emiatt úgy kb. 3% most a részaránya. A szél és a földgáz hasítanak.
Az trend az csak a dotáció miatt van. Európában is hol a legdrágább és importfüggő az áram? Dánia és Németország.
Ja, németeknél is annyira "tör", hogy mióta megvágták és kb. már lassan szabályozhatatlan a hálózat az S görbe szépen kifeküdt... Mert ha még többet tesznek be és egyszer nem tudják a szarjukat eladni, akkor jön a szép blackout. Ja, meg közben szénerműveket nagyobb ütemben építik, mint az USA. Ez ám a zöld forradalom...
Parancsolj.
![]()
![]()
És akkora bukta az egész, mint ide Lacháza. Mármint annak, aki a fogyasztó és a fasz rossz oldalán áll.
Az, hogy ma trendi a hülyeség, arról nem én tehetek. Ja, már 31 cent táján van az áram...
![]()
Nézegesd ezt pro hozzáféréssel. Amikor nem állt le az ipar a vírus miatt és sírj, mennyire szennyező a német termelés a francia vagy svédhez képet. Ja, hogy ők atomnagyhatalmak.
Ez a realitás. A trendiség meg elhúzhat a f*szba.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.06.18. 23:09:13 -
mortep #50 Néhány gyártó esetében még elmondható lenne, de amikor már a többségről van szó... feltételezem, igen bátortalanul, hogy azért ők, sem vakon ugranak bele, hanem mérlegelnek. Talán azért az elcsépelt ultrazöld közhelynek lehet köze hozzá, hogy az olaj azért véges, egyre több energiát kell beleölni a kitermelésébe és ideje lenne átállással próbálkozni... nagy váltások ritkán mennek könnyen, Henry Ford sem egy Mustang Shelby-t gyártott le elsőként... egyből...
1. Fosszilis erőművel tölteni direkt az autót talán zöldebb, mint fúrótornyokat üzemeltetni, a tankereket mozgatni, kőolajfinomítókat pedálozni (nem a Becsennyő Pista bácsi félét), majd tartálykocsikkal benzinkutakat tölteni, hogy majd eljusson az autóig.
2. Akkucserélő állomások (látom sikerült utánanézni a nio megoldásainak). Továbbá még gyerekcipőbe jár a dolog, megtörténhet, hogy sikerül olcsóbban jobb és hatékonyabb akkukat előállítani... esetleg van bizonyítékod rá, hogy elértük volna az akkutehnika maximumát?
3. Most még 600 kilós, de lesz az könnyebb vagy kijelentjük újból, hogy 640 kilobyte-ba minden belefér? Továbbá nincs kőbe vésve az sem, hogy egy darab kell az legyen, ha már cserélhetőség a cél.
"Bocsánat, de mikor lett trendi a hülyeség, amit kb. középiskolás fizikával földbe lehet döngölni?"
Egy erősödő trendet próbálsz középiskolás fizikával földbe döngölni?
Utoljára szerkesztette: mortep, 2020.06.18. 22:48:01 -
#49
Senki nem mondta, hogy mindent meg fog oldani. De az, hogy 20+ éves szél és nap buzulás megy az vicces...
Egyébként a cikk által felvetett problémával azért lehet vitatkozni. Mert Fr. kb. 25 év alatt átállt nukleárisra. Akkor ezt más ország is meg tudná tenni, ha komolyan gondolná.
A probléma az, hogy annyira sem használjuk, amennyire lehetne és kívánatos lenne.
Németország az zöld marhaságra elcseszett pénz töredékével régen a 70%+ atomenergia lehetne.Az eddig erre elcseszett pénz valahol 500-1000 mrd EUR lehet.
Egy 2,4 GWe PWER atomerőmű az ma kb. 12 mrd EUR.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.06.18. 22:05:02 -
intl #48 https://journals.sagepub.com/doi/full/10.1177/0096340212459124
Limits to growth: Can nuclear power supply the world’s needs?
-
#47
Ennél súlyosabb a probléma.
Egyesek kitalálták, hogy szórják telel intermittens termelővel a hálózatot...
...amik jó drágán termelnek...
És erre az a megoldás, hogy akkor tároljuk az áramukat, ami eleve lerontja még az egész hatásfokát, tehát még drágább. Szerintük.
Nem lenne egyszerűbb simán nem agyatlan mértékben alkalmazni ezeket és kész? Hát, ,de...
Csak, hát az zöldpropaganda bulldózere túl erős a világban, ahol az emberek 99%-nak a fizika 2-es megugorhatatlan szint, de valahogy mégis kijöttek a középiskolából...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.06.18. 21:14:14 -
#46
De, éppenséggel az. A LFTR lényege pont ez. -
Irasidus #45 Érdekes dolog ez a megújuló energia kérdés. Ugyanis ezek csak akkor lennének alaperőművek, ha az energiatárolást megoldjuk. Nem lehetetlen, de ma még megoldhatatlan, és számítások szerint ennek kifejlesztése körülbelül annyiba kerülne mint a fúziós erőműveké, amire inkább költenek... Miért is? Mert ezeknek a megújuló erőműveknek lenne egy óriási hátulütője, méghozzá az irdatlan energia tárolás, ami iszonyatosan veszélyessé tenné őket, most mindegy, hogy víz, sűrített levegő, vagy aksi, olyan nagy (instabil) energia lenne koncentrálva ezekben, hogy bármiféle hiba óriási károkat okozna, szemben mondjuk a fúziós erőművel, ahol bármiféle hiba egyszerűen leállást eredményezne. Én nem szeretnék egy olyan országban élni, ahol két három Balatonnyi víz van a fejem fölött 1000 méter magasban, vagy a talajban akkora sűrített levegős tározók, hogy ha azok megsérülnek egy kisebb atomrobbanás energiája szabadulna fel... aksikról nem beszélve. Életveszélyes. Ez a gond ezekkel, nem az, hogy lehetetlen.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.06.18. 20:50:44 -
intl #44 pedig ugytunik igaza van. hajra! az egy mas kerdes hogyha az atom energia sem skalazhato annyira h kivaltsa a foszilisokat.
mnkeppen szopo. vszeg a megoldas napenergia plusz szel v hullam aminek a nagyreszebol carbonsemleges szintetikus hidrogenlancokat allitanak elo. csak ez tudja a megfelelo energiasuruseget a hetkoznapi mozgashoz.
elektromos: indulas, kezdeti gyorsulas.
diesel, benzin: nagysebessegu haladas.
technologiasemlegesnek kell lenni, melyik a hatekonyabb azt hasznalni.
a renault clio e-tech megoldotta a tokeletes hajtaslancot. csak elektromos elindulas, hatramenet, nagy sebesseg szivobenzinnel.
autopalyazni meg diesel. ez sem vita targya.
Utoljára szerkesztette: intl, 2020.06.18. 20:46:11 -
Irasidus #43 Sötét anyag részecske talán ha egy pár darab van az egész naprendszerben, az is átszáguld rajtunk, sötét energia meg csak ott tudja a hatását kifejetni, ahol nincs semmi, a tér energiája meg nem kiaknázható energiabefektetés nélkül, amit ráadásul a termodinamika egyik főtétele szerint nem tudnánk még csak nulszaadósan sem kiművelni. Amúgy a tér tényleg tele van energiával, a napelemek például a fotonok energiáját használják ki. Az ismert részecskék közül - eddig - egyedül ez alkalmas úgymond az energiát kivenni, persze nem lehetetlen, hogy a jövőben másképpen lesz, csak ez még csak körvonalaiban sem látszik. Ez inkább vágy a részedről, nem megalapozott. Viszont osztom a nézeted, mivel úgy néz ki, tényleg az elektromos autóké a jövő.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.06.18. 20:43:04 -
#42
Furcsa, hogy ma nagy arcnak számít az, ha az ember tisztában van a realitásokkal...?
Agyrém. -
Montar #41 A nagyarcodból vegyél már vissza! Azt gondoltam, nyitott, értelmesen gondolkozó ember vagy. Lófaszt.. megrekedtél valahol a megszerzett tudás ( ami elismerendő) és az ebből fakadó nagyarcság között. Részemről itt a ponyt.. -
#40
Ez is bullshittelés.
Állandóan hallom ezt az elavult módon.
Pls. villantsd már fel akkor azt, hogy hogyan kívánsz nem intermittensen és olcsón áramot termelni...
Az egész világ feszülten figyel. Atomenergián kívül semmi nem látszik, ami működne és nem szennyez. -
Montar #39 Értelek, de megjegyzésemmel teljesen másra gondoltam, más valamire akartam nagyon óvatos utalást tenni.
Nevezetesen arra, hogy a jelenlegi energia előállítási technológiáink felett nagyon eljárt az idő. Amikor látok egy rosszul beállított, füstölő dízel autót, vagy mélyszántással küzdő traktort a földeken fekete/kékes füstöt eregetve ( egyébként klímás, okos kütyükkel felvértezett fülkével), akkor semmi más nem jut eszembe, mint hogy ez már az egész emberiség szégyene. Hogy ugyanúgy ANYAGOT KELL ELÉGETNÜNK ahhoz, hogy gépeink működjenek, hogy házunkból ne fagyjon ki a seggünk, stb... , mint ősember elődeinknek. Csak az a nyomorult elődünk fát égetett el, hogy ne fagyjon meg, mi viszont még mindig fát, szenet, gázt égetünk... szégyen! Tulajdonképpen az atomi energia is egyfajta égés.. .
Szóval arra utaltam volna finoman, hogy ezeknek a technológiáknak valahol itt lesz/van végük. És azért vagyunk az áttörés előtt, mert a természet ökológiai rendszerében kurva nagy a baj. Most vagy lesz egy totális, mindent felborító energia előállítási áttörés, vagy ha marad minden a régiben, nekünk lőttek. S hogy hol a megoldás? Nem tudom, de azt igen, hogy a természetet alig ismerjük, óriási, megválaszolatlan kérdések tömege van a körülöttünk létező jelenségek esetében, s a fizika csak elméletei szinten képes úgy-ahogy ezekre választ adni. A tér tele van energiával. Sötét anyag, sötét energia.. többet erről nem tudok. Szóval erre tettem volna óvatos utalást. -
#38
Érdekes a felvezetésed, mert ez a másik sötétzöld ötlet. Semmi értelme az ennyire decentralizált és kis blokkos termelésnek, mert nem gazdaságos.
Nincs értelme olyan helyben energiatermelésnek, ami az idő nagy részében nem termel. Pontosan ezért néz ki úgy az erőműpark, ahogy és azért van a szállítás és elosztás olyan helyen, ahol. Mert így elérhető, hogy az erőművek nagy része, ami nem szutyok intermittens termelő magas kihasználtsággal megy.
Egy reptéren sincs semmi értelme megtermelni az áramot saját magának, amikor az év nagy részében nem termelne. Cserébe jó drága lenne és a min teljesítmény is korlátos. Ma lényegében gázmotoros biogáz erőművekkel lehet úgy termelni, ami kb. ilyen üzemre jó, de azok is a több ezer vágóállatos üzemeknél sem megtérülők dotáció nélkül. -
Montar #37 A már felháborítóan sötét(ződ), nagyon lelkes, de minimális fizikai ismeretekkel sem rendelkezőkhöz pár mondatban. Az nem kétséges, hogy a jövő az elektromos hajtásé, de nem akkumulátorokkal! Véleményem szerint az lesz a megoldás, amikor az elektromos energiát helyben, a felhasználás helyén állítjuk majd elő. Senki se kérdezze, mi lesz ez, nem tudom én sem. De a jelenlegi megoldás csak játszadozás az éppen aktuális divattal, kicsit a pénzesek kivagyiságáról is szól, és a gyártók, mivel nem tudnak épkézláb megoldást a fejlődés irányát tekintve, jobb híján beálltak az elektromos hajtás mögé. De ezer sebből vérzik az akksik súlyos korlátai miatt. Ez utóbbit a nagyonződeknek is jó lenne már tudomásul venni. És hogy mennyire erősen korlátolt még egy Tesla is, arra egy személyes példa. Az új 4-esen haladtam az újonnan átadott 2x2 pályás szakaszon Szolnok felé, amikor a külső sávban utolértem egy Teslát, amely kb. 100-110 között haladt. Mivel siettem, és az úton nulla forgalom volt (covid19 hatása?), olyan 120-130 között mentem el mellette, a 15+-os, nem igazán nagy presztizsű autómmal. Érdekes érzés volt, ahogyan láttam, hogy tartalékolja a véges ampeóráit... . Nem ez a jövő, nem az akkumulátoros tárolás. -
#36
Sikere? Minden más cég más gazdasági helyzetben a hype nélkül - annak ellenére, hogy musk folyamatosan baromásgokkal haknizik - rég bedőlt volna. És a sok gyök2 műszaki és természettudományos analfabéta csont nélkül beveszi.
Lásd a munka indítása a vírushelyzet idején. Ja, hogy ő szent és neki szabad, mert ő, mert ő? Faszomtudja...
Igen, ötleteltek,. 15 éve hallomm ezt az ötletet. Senkinek nem jutott eszébe ekkora butaságok meg is csinálni. Navajon miért?
1. Mert így aztán már tényleg csak a leghülyébbek hinnék el azt, hogy "környezetvédelem" az, hogy 2,3 tonnás kocsival mozog egy ember, fosszilis erőművel töltik és kétszer gyártanak le egy kocsihoz egy 12 ezer dollár akkupakkot.
2. Gazdasági csőd. Mert senki nem tudja, hogy merre jár majd az autó, tehát ahhoz, hogy maga a csere koncepció működjön sokszor több akksi kéne, mint kocsi.
3. 600 kilós pakk az nem AAA elem. Nem mozgatod csak úgy.
Bocsánat, de mikor lett trendi a hülyeség, amit kb. középiskolás fizikával földbe lehet döngölni?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.06.18. 12:34:25 -
mortep #35
ad.1 Wh/kg értéke béka segge alatt a fosszilis hajtóanyaghoz képest még hatásfokkal együtt is.
ad.2 Drága.
Igen, most még ezek igazak de mégis szinte mindegyik autógyártó beállt mögé és az relatív fogalom h. drága, van ahol megéri. A tesla az utóbbi időszak legnagyobb sikere az autóiparnak, minden baja ellenére.
Erre te kitalálod, hogy a jövő az, hogy egy járműhöz a drága elemét többször veszed meg...
Nem én találtam ki, ezen, a nagy gyártók közül is többen ötleteltek. Kínában a nio már akkucserélő állomásokkal kisérletezik, úgy tudom már 18-at üzemeltetnek.
Nyílván a foszílis üzemanyagok jelenleg biztonságosabbak meg nagyobb kényelemmel járnak, de drágábbak. -
#34
Persze, ha 10 perc repülési távolságot akarsz elérni. Nem tűnik fel, hogy az az ultrakönnyű szutyok amit linkeltek akkora, hogy a hasznos teher két személy mellett kb. 1-1 hátizsák...?
Leírtam, hogy kb. hol kezdődne el az, hogy a villanygépnek bármi haszna kezdene lenni, de még mindig óvtar lenne igazából kereskedelmi utasszállításra. A mai akksi energiasűrűsgégnek úgy a harmada/felénél. 40-szer jobb kéne fajlagosan tömegben és úgy, hogy ne legyen arany ára magának az akksinak.
DE, ha lenne is ilyen, akkor a meg a töltésnél hasalna el, megmutattam a számokkal, hogy miért. Ez röhejesen kicsi regional gép tankolása lenne majd fél nap olyan teljesítménnyel, hogy beszarsz. Vödörrel hamarabb tankolnád meg a gépet, ha kerós, mint árammal. -
#33
Senkit nem érdekel, ha az átlag 20 éves autó sem megy 500 ezer km-et sem.
A szennyező oldala a számításnak meg nem nagy truváj, az villamosáram termelés CO2/g értéke az országok egy részénél ismert átlagosan. A fogyasztás és más értékek ismertek. Öcsém, középiskolás fizikával számolható... Kb. 300 gCO2/kWh érték táján van az, hogy a villanyautózás nem környezetbarátabb, mint a belső égésű. A probléma, hogy átlagosan kevés ország van ez alatt. Nagyon kevés.
A fejlett ipari országok közül összesen 3 olyan van, ami tényleg low carbon, FRA, SWE és NOR. Ennyi, kész, passz. -
#32
Nyugodtan linkelhetsz ilyen számításokat, mert szerintem vagy torzítottak/fizetettek, vagy nem léteznek.
Hogy az elektromos autó környezetterhelése attól függ, mennyi ideig használják. A Tesla már 1 millió kilométerre tervezi az autóit - ha jól tudom. A teljesítményt/kapacitást vesztett akkukat talán az elektromos hálózatban hasznosítják éppen kiegészítve a naptelepeket - persze azokhoz messze nem elég, de hasznosul. -
#31
Ezt leírtam. Nyilván lehetne nagyobb teherbírásút építeni, de nem éri meg. A jelenlegi akkumulátor-technológia a gátja annak, hogy személy- illetve teherszállító légijárművek üzemeljenek elektromosan.
A Li-ion technó a kezdetektől mára duplázta a kapacitás/tömeget, de ez még messze nem elég. -
#30
No offense, lövésed nincs a fizikáról.
*A világ egész energiaellátását meg napenergiával nem lehet megoldani, mert intermittens és tervezhetetlen. És éjszaka sötét van.
* Az akksik fejlődnek, de egyesek úgy tesznek, mintha ez nem lenne igaz. Nézzed már meg bazdmeg egy II. vh-s lámpa akksiját és egy maiét és azt, hogy meddig világít és milyen fénnyel.
A legotrombább sötétzöld ökörségeket firkálod ide.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.06.17. 20:39:57 -
duke #29 "Ha lett volna akkora fantázia és eddig a villanyban, mint ahogy még most is azér necces a dolog, akkor az elmúlt 120 évben már kezdtek volna valamit vele," "mert ugye korábban nem volt a fosszilisnek alternatívája, és igazából most sincs."
Az a bosszanto, hogy nem sokon mult, hogy legyen alternativaja. Az 1900-as evek elejen, egy mernok Frank Shuman, mar 50 ezer negyzetkilometeres naperomuvet tervezett a sivatagba kb az akkori vilag teljes energia ellatasara. Az egeszet az elso vilaghaboru kitorese es ennek kovetkezteben az olajipar gyors felfutasa akadalyozta meg. Ha akkor a vilag a napenergiara all ra, akkor az meginditotta volna az elektromos autok es az akkumlatorok gyors fejlodeset, sacc per kb 1930-ra elkeszult volna a megfelelo akku az elektromos autok szamara. Es ha az elmult 100 evben az olajipar helyett az akkumlator technologia fejlodott volna akkor az elektromos repules mar 40-50 evvel ezelott megoldodott volna, es most kb az akkumlatoros urhajokkal kiserleteznenk.
https://www.thenational.ae/business/technology/the-promise-of-solar-power-made-a-century-ago-1.389398
Backed by UK investors and interest from the British and German governments, Shuman had a grand plan: to build a series of giant solar plants in the Sahara to challenge the supremacy of King Coal. "You would only need 20,250 square miles [52,450 sq km] in the Sahara in order to supply the whole world with energy," he calculated. "One thing I know for sure. If mankind does not learn how to harness the power of the sun, he will ultimately fall back into barbary." -
#28
Eccerűen nem értem, mit akarnak ezzel egyáltalán demonstrálni, hiszen nyilvánvalóan kb ugyan azt a repülési teljesítményt (sebesség, hatótávolság, max. repülési idő) tudják elérni, mint egy merevszárnyas repülőgép elrendezésű elektromos drónnal is, nem többet nem kevesebbet. Szerintem is csak show az egész. -
#27
És azon gépeknél ennyire nevetséges, ahol a sebesség kb. 0. A regionális gépek felszálló sebessége táján van ezen izék utazósebessége.
A villanyos repülés az évszázad egyik legnagyobb vicce. -
#26
Jelenleg ez a pont konkrétan nem látszik. -
#25
Sajnos nem emlékszem, hogy melyik ország emissziójával számoltak. Mert p. egy lengyel szennyezésű grid esetén a villanyautó konkrétan szennyezőbb, mint egy belső égésű... -
#24
Ha te szerinted a villanyautó mai formájában a környezetvédelemről szól, akkor nagyon nem vagy képben...
Ha szerinted 2,3 tonnás kocsival járni, annak bármi köze van a környezetvédelemhez, akkor te nem vagy magadnál...
Fogalmazzunk úgy, hogy ma is az veszi, akinek sok pénze van, de annyira buta, hogy számolni se nagyon tud.
50 évvel ezelőtt hiába csináltak volna 600 kg-os akupakkot, akkor sem ment volna el 300 km-re sem egy kocsi. Ma ott tartunk, hogy egy 15 millás kocsi erőlködve elmegy autópálya tempóval 500 km táját,. ha nem megy a légkondi.
Az elektromos buzulás környezetpusztító hatása fajlagosan úgy tűnik elég durva. Tudod, ritkaföldfémek. Amit lényegében a 3. világból szereznek be többnyire.
Megkérhetnélek, hogy mást fárassz a legtipikusabb hülyeségekkel?
Milliószoros különbség. Álmaidban öreg. Az, amit ma "zöld" és "környezetvédelemként" futtatnak az gyakorlatilag sehol nem az. A szép és mindenható profit oltárán becsomagolták a szart és a sok plebs meg elhiszi. Apró difi, hogy nekem nem kellett ehhez videó, mert legalább a középiskolás fizika és matek megy, ami az emberek sajnos 99%-nak megugorhatatlan, de valahogy mégis elvégezték a középsulit...
Éljen soká a tudásalapú jövő...
Megyek hányni...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.06.17. 09:32:10 -
#23
Oszt remélem a buta ostoba tömegekbe önmagadat is beleszámítod! ;)
Csak megjegyzem, a XX. szd elején New Yorkban lényegesen több villankocsi futott az utakon, mint benyás. Ha lett volna akkora fantázia és eddig a villanyban, mint ahogy még most is azér necces a dolog, akkor az elmúlt 120 évben már kezdtek volna valamit vele, jobb pozícióból, korábban indult a villanyautó, mint a belsőégésű. Kb ezek a történelmi tények.
Csak megjegyzem továbbá, az hogy most itt nekiállhatsz hőbörögni a neten, az nagyrészt a fosszilis energiahordozók által biztosított olcsó energiának köszönhető gazdasági fejlődés eredménye. Lehet itt Grétázni, csak épp elég idiótán hangzik, mert ugye korábban nem volt a fosszilisnek alternatívája, és igazából most sincs. Az ipart nem lehet nap és szélerőművekre építeni! ;)
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2020.06.17. 09:28:38 -
#22
De viccesnek tetszik ám lenni!
4-5X több akksi, az azért jelentősen odabax a szerkezeti tömegnek, vagy is nagyobb szárny, nagyobb sárkányszerkezet is kell, ami megint csak növeli a tömeget, amihez megint csak nagyobb tömegű hajtómű kell, ami többet is fogyaszt, amihez megint csak több akksi kell és így tovább a végtelenségig. Kb ez a méret és ez a teljesítmény, amit a villanyhajtás repülőgépeknél ma tudunk, a többi sci-fi. Nyilván, ha lenne egy olyan nagyobb mérettartomány, ahol a fenti eszkaláció megállna, akkor azt már megcélozták volna a fejlesztéseknél, de nincs. És nagyobb gépeknél még macerásabb egy minimálisan is használható villanygép összehozása. megint csak ezt kell mondanom, ez van. -
#21
Háááát nézzd meg szerintem Hahun, hogy adott évjáratú használt elektromos kocsiban milyen futás teljesítmény van, meg mennyi a hagyományos meghajtásúban. Villannyal messze nem mennek átlag évi 20 ezret, amivel ugye 10 év alatt össze is jönne az a km mennyiség, amivel esetleg egy főleg fosszilis energiatermeléssel egálba kerülne. A településen persze jobb lesz a levegő, feltéve ha nincs egy szénerőmű a városszélen. Lengyeleknél 80%-ban fosszilis bázisú a vellany termelés, szal ott kár lenne az elektromos autót eröltetni. Országonként tök eltérőek a viszonyok, ez van.
