Ősi élet kerül elő a jég fogságából

Az olvadás arra is felhívja a figyelmet, hogy számos faj a jég alatt élheti túl a katasztrófákat.

A klímaváltozással kapcsolatban legtöbbször a szén-dioxid-koncentráció emelkedéséről, ezzel együtt pedig az északi és a déli jégtakaró fokozatos visszahúzódásáról, a tengerszint várható emelkedéséről olvashatunk. Az ENSZ nemrég arra figyelmeztetett, hogy akár 1 millió faj is eltűnhet a bolygóról, eközben azonban a jégtakaró alól előkerülő példányok arról tanúskodnak, hogy a túlélés kapcsán sem teljesek az ismereteink.

Az elmúlt években számos érdekes lelet került elő az északi jégtakaró alól, ahogy a kutatók újabb és újabb fajokra bukkantak. Itt akadt példa pár száz éves mohára, amely Kanada északi részén kicsit elhalványulva, ám még mindig megújulásra képesen lepte meg a szakembereket, ezt követően azonban bonyolultabb életformák, így például Szibériában az agy és idegrendszer birtokában lévő fonálférgek is bebizonyították, hogy jóval ellenállóbbak, mint azt korábban gondoltuk. Ezen fonálférgek például 41 ezer évet vészeltek át a jég alatt, utoljára a neandervölgyi emberek lába alatt mozogtak a talajon és azon belül, a laboratóriumban azonban feléledtek, minden különösebb gond nélkül, ahogy a rettentő hideg megszűnt körülöttük.

A kutatók egyre inkább meg vannak győződve arról, hogy maga a jégtakaró tulajdonképpen hosszabb távon is a túlélést biztosíthatja, legalábbis azon fajok számára, amelyek alkalmazkodni tudnak a megváltozott körülményekhez – a fent említett moha esetében például a víz szinte teljes kivonását emelhetjük ki, amelynek révén nem képződik jég a mohán belül, így nem károsodik a sejtmembrán – egyes sejtek pedig egyéb szöveteket alkothatnak, hasonlóan ahhoz, ami az emberi embrióban az őssejtek révén végbemegy. A fonálférgek eleve a Föld számos eltérő pontján felbukkannak, itt Dél-Afrikában, egy 3 kilométer mély aknában is találtak már hasonló példányokat, viszont eközben 1 millió éves baktériumokat is megvizsgáltak, amelyek a petri-csészében új életre keltek (a jelek szerint pedig nem sokban különböznek azon példányoktól, amelyeket ma, hasonlóan hideg tájakon találunk).

A kutatók számára egyelőre nem világos, hogy az egyes fajok esetében mi lehet a felső határ. A 41 ezer évet túlélt fonálférgek jelenléte arra utal, hogy ez jóval magasabb lehet, itt viszont további munkára lesz szükség ahhoz, hogy pontosabb képet kapjunk erről.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • inkvisitor #30
    Azért érdemes belegondolni, hogy nincs ingyenebéd.
    A genetikai mutációnak, ami védetté tett a fekete halál és az AIDS ellen, volt ára.
    Egyszer utánaolvastam, és kiderült, hogy a kapcsoló, amit az AIDS és a fekete halál használt, de a védetté vált egyedekben hibás, emelt szintű védelmet adott bizonyos ráktípusokkal szemben.
    A kórokozókkal szembeni védelem ára a gyengébb védelem a rákkal szemben volt.
  • _svd_ #29
    "Egy regi virusra ha nem is vagyunk immunisak, annak valami utodjaval mar valoszinuleg talalkoztunk, szoval ha meg is betegszunk, nagyobb esellyel legyozzuk meg mielott meghalunk. "

    Az utolsó nagy influenza járvány a spanyolnátha volt.
    Az eddigi saccolásunk szerint már be kellett volna következnie az újabbnak. Ma már a betegséget okozó víruscsoport tagjait ismerjük. Azt is tudjuk, hogyan és miért alakul ki a nagyon gyors mutáció.
    Meg azt is tudjuk, hogy több tíz elődvírusra vagyunk már immunisak, de ez nem véd a populáció megtizedelése ellen, ha egy új mutáció nagyon "életképes".
    Végső soron a halálnál is van rosszabb, ha mindenki kap egy második esélyt. :))
  • Sequoyah #28
    Ebben egyetertunk. Lehet rosszul fogalmaztam, de en sem arra gondoltam hogy immunisak vagyunk a multbeli virusokkal szemben, es halottak a jovobeniekkel szemben:) Inkabb az eselyek eltolodasa ez.
    Egy regi virusra ha nem is vagyunk immunisak, annak valami utodjaval mar valoszinuleg talalkoztunk, szoval ha meg is betegszunk, nagyobb esellyel legyozzuk meg mielott meghalunk.
  • Macropus Rufus #27
    azért az amerikai őslakókat pl.a nátha megtizedelte rendesen. Ők soha nem találkoztak vele, nem volt semmilyen védelmük. Nem hiszem, hogy nekik nem volt náthájuk meg mindenfajta egyéb nyavajájuk. Még is a mi náthánk haza vágta őket rendesen.Én nem vagyok olyan optimista ebben a dologban. Vélhetően sok olyan baci lehet ott ami adott eseteben pik-pak qurva nagy bajt tud okozni a Földön.
  • wraithLord #26
    Igen, ez igaz. A vírusokkal szembeni ellenállóságban a veleszületett immunrendszer is szerepet játszik, amit a környezet ugyanúgy formál, mint bármi más tulajdonságot. Csak nem specifikus, így a vírus egy újabb vagy másik változatával szemben nem valószínű hogy hatékony a veleszületett immunrendszer védelme, és itt jön képbe vagy egy hasznos mutáció (ami egy alpopuláció túlélését és elszaporodását okozza), vagy pedig a szerzett immunitás, aminek a mesterséges formája a vakcina.
  • ostoros #25
    Ebben igazad van.
  • Sequoyah #24
    Nyilvan az ido fuggvenye is, de tele vagyunk olyan DNS-sel, ami nem hogy 1000 eve, de tobb 100 millio eve kerult bele a forraskodunkba. Es a modern ember DNS-e is kb 500.000 eve eleg stabil.
    Szoval 50000 ev sem olyan sok. (de persze nyilvan 500 evvel ezelotti betegsegekre vedettebbek lehetunk mint a regebbiekre)
  • ostoros #23
    Azért az 500 év nem 50000 év. :)
  • Sequoyah #22
    https://www.sciencemag.org/news/2014/02/black-death-left-mark-human-genome

    Nagyjabol erre gondoltam. Ez nem egy adott korokozora vonatkozo immunitas, hanem egy altalanos tulajdonsag ami nem is immunitast ad, hanem "csak" megkonnyiti a testunknek a vedekezest. Es mivel altalanosabb, ezert a pestis nelkul is pozitiv szelekcios tenyezo, bar komoly szelekcios hatasa inkabb csak akkor volt amikor az emberek felet elvitte a pestis. Jarvanyok nelkul bar pozitivum, de azert megvan az emberi faj nelkule, ami eleg lehet ahhoz hogy ne morzsalodjon le.

    Egy sor ilyen tulajdonsag van meg peldaul az europai emberekben, amik pl az amerikai oslakosokban nem volt meg, es szo szerint meg is lettek tizedelve emiatt. Az europai leszarmazottak meg szerzett immunitas nelkul is sokkal jobban birtak a jarvanyokat.
  • Sequoyah #21
    Persze ha arrol beszelunk hogy pl a influenza A valamelyik altipusa ellen vagyok-e vedett, akkor egyertelmuen szerzett vedelemrol van szo, abban nem is ketelkedem.

    Itt inkabb olyan alapvetobb strukturalis valtozasokra gondoltam ami alapvetoen teszi robusztusabba a szervezetet bizonyos korokozok egesz csaladjaval szemben. Peldaul a reszletekre nem emlekszem, de az Europai ember a mai napig sokkal ellenallobb a feketehimlovel szemben (es meg is hataroztak a felelos gent ami a nepesseg viszonylag magas szazalekaban jelen van), pedig oltas mar nincs, es termeszetes szelekcio is mar vagy 500 evvel ezelott volt erre komoly mertekben.
    Erre a konkret peldara emlekszel esetleg?