Gyurkity Péter
2 méterrel emelkedhet a tengerszint
A 2100-ig terjedő időszakban várható emelkedés a korábban reméltnél kétszer nagyobb lehet.
Érdekes tanulmányok láttak napvilágot az elmúlt héten, amelyek kivétel nélkül a klímaváltozás témáján belül emelnek ki bizonyos részleteket, illetve javasolnak új megoldásokat. Ezeken futunk most végig, hogy még inkább kibővítsük meglévő tudásunkat, szem előtt tartva, hogy itt többnyire még mindig előrejelzésekről és víziókról van szó.
Nemrég számoltunk be arról, hogy a légköri szén-dioxid-koncentráció rekordszinten van, ami nem vetít előre túl sok jót a jövőre nézve. Most kutatók egy másik csoportja tette közzé tanulmányát, amely szerint a 2100-ig terjedő időszakban a tengerszint emelkedés mértéke elérheti a 2 métert, vagyis dupláját annak, amit korábban, a hasonló anyagokban előrejeleztek. Ez természetesen komoly veszélyt jelent a tengerparti nagyvárosokra és azok lakóira, bár azt gyorsan hozzáteszik, hogy mindez 90 százalékos eséllyel következhet be, mégpedig a magas kibocsátással számoló szcenárió valóra válása esetén. A folyamat részleteinek jobb megértése, a számítógépes modellek további finomodása, valamint a megfigyelések egyre részletesebbé és gyakoribbá válása ellenére a jégtakaró olvadásának pontos hozzájárulásának felmérése még mindig meglehetősen nehéz feladat, azonban a kutatók úgy vélik, hogy a korábbi, 2013-as jóslat túlságosan konzervatív volt.
Ezzel egy időben egy kissé furcsa javaslat bukkant fel a világhálón, a Stanford Egyetem szakembereinek jóvoltából. Szerintük ugyanis az üvegházhatású gázok káros hatását úgy lehetne mérsékelni, hogy tovább növelnénk a szén-dioxid koncentrációját, mégpedig elsősorban azért, mert az ipari és mezőgazdasági tevékenység által kibocsátott metán hatása jóval nagyobb (egyes becslések szerint akár 84-szer nagyobb), vagyis ennek szén-dioxiddá való átalakítása esetén némileg jobb pályát vázolhatnánk fel saját jövőnkre nézve, bár azt gyorsan érdemes leszögezni, hogy még az anyag elkövetői sem dolgozták ki ennek részleteit, vagyis az átalakítás folyamata egyelőre erősen kérdéses.
Egy harmadik munkában eközben arról olvashatunk, hogy az észak-amerikai kontinens keleti részének hatalmas kiterjedésű erdeit a klímaváltozás helyett az őslakosok tevékenysége alakította át, ez pedig napjainkban alakul lassan vissza. A régiót egykor benépesítő csoportok ugyanis rendszeresen erdőtűzzel jutottak hozzá további termőterülethez, ezzel egy időben pedig gondosan figyeltek az egyes fajok újragenerálásának biztosítására, ami oda vezetett, hogy a tűznek jobban ellenálló fajok terjedtek el, míg az 1940-es évek óta bevezetett aktív, tűz elleni küzdelem miatt ezen erdőségek átalakultak – szerintük itt is az arany középutat kellene megtalálni, a visszafogott, mérsékelt tüzek engedélyezésével, ami a korábbi, egészségesebb összetételt hozná vissza.
Érdekes tanulmányok láttak napvilágot az elmúlt héten, amelyek kivétel nélkül a klímaváltozás témáján belül emelnek ki bizonyos részleteket, illetve javasolnak új megoldásokat. Ezeken futunk most végig, hogy még inkább kibővítsük meglévő tudásunkat, szem előtt tartva, hogy itt többnyire még mindig előrejelzésekről és víziókról van szó.
Nemrég számoltunk be arról, hogy a légköri szén-dioxid-koncentráció rekordszinten van, ami nem vetít előre túl sok jót a jövőre nézve. Most kutatók egy másik csoportja tette közzé tanulmányát, amely szerint a 2100-ig terjedő időszakban a tengerszint emelkedés mértéke elérheti a 2 métert, vagyis dupláját annak, amit korábban, a hasonló anyagokban előrejeleztek. Ez természetesen komoly veszélyt jelent a tengerparti nagyvárosokra és azok lakóira, bár azt gyorsan hozzáteszik, hogy mindez 90 százalékos eséllyel következhet be, mégpedig a magas kibocsátással számoló szcenárió valóra válása esetén. A folyamat részleteinek jobb megértése, a számítógépes modellek további finomodása, valamint a megfigyelések egyre részletesebbé és gyakoribbá válása ellenére a jégtakaró olvadásának pontos hozzájárulásának felmérése még mindig meglehetősen nehéz feladat, azonban a kutatók úgy vélik, hogy a korábbi, 2013-as jóslat túlságosan konzervatív volt.
Ezzel egy időben egy kissé furcsa javaslat bukkant fel a világhálón, a Stanford Egyetem szakembereinek jóvoltából. Szerintük ugyanis az üvegházhatású gázok káros hatását úgy lehetne mérsékelni, hogy tovább növelnénk a szén-dioxid koncentrációját, mégpedig elsősorban azért, mert az ipari és mezőgazdasági tevékenység által kibocsátott metán hatása jóval nagyobb (egyes becslések szerint akár 84-szer nagyobb), vagyis ennek szén-dioxiddá való átalakítása esetén némileg jobb pályát vázolhatnánk fel saját jövőnkre nézve, bár azt gyorsan érdemes leszögezni, hogy még az anyag elkövetői sem dolgozták ki ennek részleteit, vagyis az átalakítás folyamata egyelőre erősen kérdéses.
Egy harmadik munkában eközben arról olvashatunk, hogy az észak-amerikai kontinens keleti részének hatalmas kiterjedésű erdeit a klímaváltozás helyett az őslakosok tevékenysége alakította át, ez pedig napjainkban alakul lassan vissza. A régiót egykor benépesítő csoportok ugyanis rendszeresen erdőtűzzel jutottak hozzá további termőterülethez, ezzel egy időben pedig gondosan figyeltek az egyes fajok újragenerálásának biztosítására, ami oda vezetett, hogy a tűznek jobban ellenálló fajok terjedtek el, míg az 1940-es évek óta bevezetett aktív, tűz elleni küzdelem miatt ezen erdőségek átalakultak – szerintük itt is az arany középutat kellene megtalálni, a visszafogott, mérsékelt tüzek engedélyezésével, ami a korábbi, egészségesebb összetételt hozná vissza.