Rekordszinten van a szén-dioxid-koncentráció

A friss adatok a csökkenés helyett folyamatos növekedést mutatnak.

A párizsi klímaegyezmény papíron megalapozza a legrosszabb eshetőséget elkerülő jövőnket, ez azonban eddig nem hozta meg a kívánt eredményt, amire jó példa a folyamatosan megjelenő negatív hírek sorozata – igaz, a fordulatot még az optimistán nyilatkozó illetékesek is csak a 2030-as évekre jósolják. A NOAA az év elején még a tavalyi újabb növekedésről adott hírt, arról halhattunk, hogy 1 millió faj van veszélyben, most pedig a szén-dioxid-koncentráció további emelkedéséről számolhatunk be.

A Kaliforniai Egyetem részeként működő Scripps Intézet tette közzé a hétvégén legújabb számait, amelyek szerint a légköri koncentráció szintje már 415 ppm-re emelkedett. Ez újabb növekedést jelent a fent hivatkozott tanulmányban szereplő 409-es számhoz képest, ami egyben azt is jelzi számunkra, hogy a negatív trend továbbra is erős. A szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy ilyen magas szintet az elmúlt 3 millió évben nem regisztráltak (legalábbis a jégminták részletes vizsgálata és az újabb, modern kori megfigyelések alapján), az elmúlt 800 ezer évben pedig ez mindvégig 300 ppm alatt maradt. Fontos részlet, hogy a 3 millió évvel ezelőtti Földön 2-3 Celsius-fokkal magasabb volt az átlaghőmérséklet, a tengerszint pedig 15-25 méterrel volt magasabb, amiből következtethetünk arra, hogy nagyjából mi vár ránk.

A következményekről mi is több alkalommal írtunk már, itt a nemrég közzétett becslés szerint a 2090-ig terjedő időszakban csak az Egyesült Államok mintegy 500 milliárd dollárt lesz kénytelen elkölteni a károk elhárítására és a helyreállításra. A NOAA a koncentráció növekedését egy egyszerű példával illusztrálja a laikusoknak, ez szerintük ahhoz hasonlít, amikor téglákat helyezünk el a tűz mellett, amelyek a tűz kialvását követően is hőt adnak le, ezzel növelve a hőmérsékletet – a szén-dioxid molekulák ugyanis a felszín által kibocsátott hőt nyelik el, ami globális szinten is kilendíti egyensúlyából a Föld energia-háztartását. A szén-dioxid ezen folyamat nagyjából kétharmadáért felelős, ezért kiemelten fontos a koncentráció növekedésének megállítása.

Hogy ez mennyiben sikerül majd, az még a jövő kérdése, egyelőre azonban nem úgy tűnik, hogy időben elejét vehetjük a komolyabb következményeknek.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • NEXUS6 #49
    Ok, most nézem a 60% az a látható fény + magasabb frekik. Csak hogy pontos próbáljak lenni.
  • NEXUS6 #48
    Nem, csak a napsugárzás alapja a 6000 K feketetest sugárzás. Annak a spektrumnak az enegiatartakmának kb 60%a esik a látható fény tartományába. Gondolom a szemünk is elsősorban ezért ezt látja. Vagy is ha a hó vakítóan fehér akkor bizony a napsugárzás nagyon nagy részét visszaveri. Egyszerűen megfogalmazva.

    Ehhez képest az infravörös tartomány amit pongyolán hősugárzásnak hivunk elhanyagolható.
    http://www.ces.fau.edu/nasa/module-2/radiation-sun.php

    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2019.05.25. 00:00:24
  • ostoros #47
    Tudtommal a víznek, és vele együtt a hótakarónak is nagyon jó az elnyelése az infravörös tartományban. A látható fény egy dolog, de nem az hordozza a napsugárzás hőtartalmát elsősorban.
  • NEXUS6 #46
    Egy jelentősebb vulkánkitörés okozhat olyan helyzetet amikor nagymértékben csökken a felszínt elérő energia mennyisége. Ha kipusztul a növényzet az pedig a felszín visszaverését annyira növeli, hogy állandósul a hidegebb klíma.
  • defiant9 #45
    "következne be jelentős változás, annak hatása nem hogy évtizedek de gyak 24 óra alatt érzékelhető lenne!!! "
    Ez egy elméleti feltevés, mint ilyen igaz. Konkrét példát adj hogy mi az ami a Nap min-max működési tartományában olyan jelentősen tudja módosítani a bejövő/kimenő egyenleget ami képes kb. a mostani átlag-hőmérsékletről 10 év alatt 7-8 fokos globális hőmérséklet emelésre, óceánostul, jégolvasztóstul.

    Ilyen gyors változás nem volt és vélhetően nem is lesz ameddig ez a bolygó ilyen összetétellel ilyen távolságra kering egy ilyen naptól. Gyorsan hűteni egyébként könnyebbnek tűnik, arra talán képes lenne az emberiség(pl. nukleáris tél/felhőzet/napfény blokkolása), az űr amiben utazunk az elég hideg.
  • NEXUS6 #44
    Továbbra is úgy érzem, hogy a klimatikus rendszerre vonatkozóan nem igazán helyes a szemléleted. Először is azt kell látni a rendszert befolyásoló legfontosabb tényezőket illetően, hogy ez 2 dolog alapvetően: a Nap és az albedo. Vagy is a bejövő és a kimenő energia. Bármelyikben következne be jelentős változás, annak hatása nem hogy évtizedek de gyak 24 óra alatt érzékelhető lenne!!! Szerencsékre ezek változása sokkal lassabb és szinte észrevétlenül kismértékű, ezért gyak állandónak is vesszük. Az albedo tekintetében ez azonban biztos nem igaz.
    A klima adott állapota, az a rendszer, egy olyan kezdeti feltétel, ahogy az energia áramlásának időbenisége működik, ahogy a bejövő és kimenő energia hogy oszlik aztán el a felszínen. A hőmérséklet, csapadék (látens hő szállítás) stb lokális aktuális értékeit határozza meg, ami aztán pl a növényzet, vagy a megmaradó csapdék (jég, hó) formájában alapvetően befolyásolja az albedót évek, évtizedek alatt. Egy eljegesedés és az elsivatogosodás pont az albedó közvetlen hatása miatt tud a lehűlésre egy nagyon gyors visszacsatolásos folyamatot adni. Akár évek alatt jelentős lehűlést hozni.

    Szerintem a rendszernek vannak alapvető működési módjai, gyak fázisai, amelyek érvényesülése alapvetően mint rendparaméterel a hőmérséklettel köthetők össze. A rendszer hirtelen más módba kapcsolása hozhatja ezeket a példának hozott jelentős, gyors és globális változásokat, az alrendszerek összeomlásával, új alrendszerek aktivizálódásával gyak a visszacsatolási, előrecsatolási séma megváltozásával.

    Jelenleg egyetlen fázist, működési módot ismerünk. Ez kb olyan, mintha azt próbálnád eldönteni, hogy mi lehet egy szupersportkocsi végsebessége, miközben még csak rükvercben próbáltad ki és a többi sebességi fokozatot, de egyáltalán hogy manuális, vagy autómata váltó van benne, azt sem ismered.

    A paleoklimatikus adatokból kitűnű fix periódusidejű ciklikusság sugallja ezt, a fenti koncepciót a rendszer fázisairól. Én ennyit és nem többet mondok. Nem ismerem ezeknek a nem jelenlegi fázisoknak a működését, de az előbbiekből következik, hogy ilyennek lennie kell, mert a jelenlegi rendszer önmagában nem fogja azt a képet mutatni, amit az elmúlt évmilliók alatt láttunk.

    Szerintem
  • defiant9 #43
    "Szerintem hibás a szemléleted. Csak mert kb 3 millió éve eljegesedett állapotban van a Föld, ahogy most is."
    A te megközelítésed hibás, egyrészt az hogy van sarki jég közel sem egy homogén állapot, közel sem mindegy hogy +10 C deltaT honnan is indul. Másrészt a grönlandi gyors lokális hőmérséklet változásokat valszeg a tengeri áramlatok megváltozása okozta.
    Az hogy 10 év alatt 7-8 fokos globális átlaghőmérséklet emelkedés legyen az nagyon valószínűtlen, ehhez nagyon komoly energiamennyiség szufficitet kellene a bolygónak a nap/űr irányába produkálnia. Ezzel szemben egy leálló/beinduló áramlat miatti belső hőmérséklet átrendeződés sokkal valószínűbb esemény.

    "Az a modell, szemlélet, ami az utóbbi pár száz év eseményeire építkezik nyilvánvalóan hibás"
    És a te általad vázolt események milyen modell szemléltre épülnek? Kihozhatod azt az egészből hogy valójában senki nem tudja mi hogy van, de akkor a te állításaid is ugyanolyan megalapozatlanok mint másé.

    Én alapvetően annyit írtam hogy az analógiád ami a Grönland közepén végbement gyors hőmérséklet változással 'bagatellizálja' a mai gyors 'globális felmelegedés' jelenséget az rossz irány. Ezt tartom is.
  • NEXUS6 #42
    Szerintem hibás a szemléleted. Csak mert kb 3 millió éve eljegesedett állapotban van a Föld, ahogy most is. Ezen belül hosszabb hidegebb és rövid enyhébb időszakok váltakoznak. A mostani enyhébb időszak azonban példátlanul hosszúra nyúlt (kb 10 ezer éve tart) ennek köszönhető, hogy egyáltalán van technikai civilizáció. A hirtelen hőmérsékleti visszaesésnek a korábbi ilyen, 1-2 ezer, vagy csak pár 100 éves időszakokat tekintve már vagy 5 ezer éve meg kellett volna történnie.
    Jelenleg is van egy kb 1500 éves ciklus, ami a klíma enyhébb méertékű változásán tetten érhető.

    Az a modell, szemlélet, ami az utóbbi pár száz év eseményeire építkezik nyilvánvalóan hibás, pláne ha nem tudja visszamenőleg bemutatni az egész 3 millió éve tartó jégkorszak dinamikáját.

    Ez sokkal bonyolultabb, összetetteb, több fázisátalkulást tartalmazhat, mint jelenleg gondoljuk. Pl a pár hete a sarkkörön megjelenő 30 fokos hőmérséklet azt jelentheti, hogy bizonyos hőmérséklet felett a globális légkörzés 3 cellás modellje megváltozik. A cellák határát jelentő passzát szelek, sarkköri hosszúsági körök mentén fújó szelek határát egy-egy jelentős légtömeg átlépheti, azok zónáját eltolhatja.

    Nem a folyamatosan évezredek alatt pár fokos változás a katasztrófális, hanem ha a változás elér egy fázishatárhoz, akkor az egész rendszer szinte egy pillanat alatt, gyak 1-2 évtized távlatában 5-10 fokokat hűl/melegszik!
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2019.05.23. 13:25:05
  • molnibalage83 #41
    Te valami nagyon fals számot dobtál be a köztudata. Azt nem vágom, hogy honnan..
  • defiant9 #40
    "Vagy a Dansgaard–Oeschger események amikor kb 1500 éves periódussal pár évtized alatt akár 8 fokkal emelkedett az északi félteke hőmérséklete"
    1. A példád még mindig egy eljegesedés utáni felmelegedésre utalnak, de ma nem ez a helyzet. Innen adott a kérdés hogy mennyire is releváns az hogy -40 C fok körüli tartományban ingadozik a jég hőmérséklete.
    2. Dansgaard–Oeschger event Wiki: For example, about 11,500 years ago, averaged annual temperatures on the Greenland ice sheet warmed by around 8 °C over 40 years, in three steps of five years (see,[3] Stewart, chapter 13), where a 5 °C change over 30–40 years is more common
    Közép-grönland<>északi félteke. Sőt, a lokális viszonyításoknál simán belefér hogy egy másik ponton ellentétes irányú a változás.

    A globális hőmérsékletet csak rekonstruálni tudják mert a nem fagyos területekről nincsenek direkt adatok. Amiket én láttam ott mindenütt >1000 év kellett egy ilyen >5 fokos változáshoz. Szerintem reálisan ezen az ábrán látszik hogy historikus távlatból mit is jelent 1,5-2 fokos globális átlaghőmérséklet emelkedés amiről a párizsi egyezmény szól.