17
  • Ragnaar
    #17
    2100 ? Akkor megnyugodtam. Minden rendben.
    Utoljára szerkesztette: Ragnaar, 2019.08.28. 09:05:02
  • ostoros
    #16
    A tajga is ég. Tüzek vannak Szibériában, Grönlandon és Alaszkában is.
  • Sequoyah
    #15
    Sosem gondoltam hogy a Brazilok ennyire primitiv vadallatok:( Ismerek normalis Brazilt persze, de azok mar reg otthagytak az orszagot, most mar ertem miert...
  • ximix #14
    Ez egy jobb térkép, Argentína, Paraguay, Bolívia is belehúzott a "smoke and charm"-ba rendessen..
    link
  • ximix #13
    Na a Brazilok rendesek, támogatják a faültetőket
    . . . állítólag már 3 hete ég az őserdő . . .
    így lesz hely az új fáknak



  • Sequoyah
    #12
    Igen, erre gondoltam. "Tragedy of Commons".
    Igazabol megoldas lehetne, ha a vilag tobbi resze osszedobna a penzt, es megvenne az Amazonas esoerdot mint ingatlant, piaci aron. Eddig is fizettunk a Braziloknak hogy ne irtsak az erdot, de a rendszervaltasuk ota a penzt elteszik, de az erdoirtast folytatjak...
  • NEXUS6
    #11
    A cikkhez hozzászólva, az adatok szerint a növények gyarapodása a CO2 hatására, úgy tűnik, hogy 2100-ig/kb 800 ppm-ig biztosított. Vegyük figyelembe egyrészt hogy átlagban a C3 típusú növények olyan 1400 ppm-ig hasznosítják az exra CO2-t, fölötte a CO2 emelkedésnek nincs pozitív hatása a növekedésre és 800 ppm körül is ellaposodóban van a fotoszintezitás intenzitás növekedését leíró görbe.

    Másrészt azt hogy a talajban levő foszfor és nitrogén mennyisége hogy fog változni azt nem tudjuk megjósolni, a jelenlegi tartalamból tudunk egyrészt következtetni. Végső esetben akár a természetes környezet műtrágyázása is szóba kerülhet, ha a céljainkat így tudjuk megvalósítani.

    Továbbá a hőmérséklet emelkedése a légköri vízmennyiség növekedését ezáltal a csapadék mennyiség globális növekedését okozza. A CO2 szint emelkedése bezárja a légcsere nyílásokat a növényeknél, amelyek ezáltal kevesebbet párologtatnak vagy is szárazságtűrőbekké válnak. A fenti két hatás eredményeként olyan helyeken is a vegetáció erősödésére lehet számítani, ahol a CO2 tápanyagnövekedése önmagában ilyen hatást nem okoz.

    Az esőerdők kitermelésével együtt is a jelenlegi CO2 szint emelkedés globálisan olyan 15%-kal emelte a vegetáció nagyságát kb 1980-óta a szárazöldön.
  • NEXUS6
    #10
    Hát igen, a profit és az okozott környezeti kár nagysága egyáltalán nem biztos, hogy arányban van.
  • Sequoyah
    #9
    Nem a legalis fakitermelesrol beszelek, hanem az illegalisrol. Az illegalitasbol szarmazo profit a 10 milliard $-os nagysagrendben mozog, es sehol nincs pl az olajbizniszhez kepest pl.
    Ez meg a Brazil GDP-nek is "csak" nehany szazaleka, a vilag GDP-jehez kepest pedig semmi. Persze nagyon sok penz annak aki ott el, es emiatt nyilvanvaloan jol megkenik a helyi politikusokat. De nemzet es vilaggazdasagi szinten egyaltalan nem nelkulozhetetlen ez a bevetel.
  • johnfly
    #8
    Az, hogy a fakitermelés a jövedelmező üzletek közül világviszonylatban sokadik helyen áll, ne zavarjon meg. Azt az átlagot erősen lehúzza a fenntartható erdőgazdálkodást folytató országok nagyon alacsony profitrátája.
    Pl Brazíliában kivág egy társaság hektáronként 300-400 m3 elsőosztályú rönköt, meg kitermel mellé ugyanennyi cellulózfát, leúsztatja az Amazonason a feldolgozóüzembe, azután a területen a bozótot felégeti, beszántja, és 3-4 éveb keresztül egy gramm műtrágya felhasználása nélkül termel évente 3 aratással szóját vagy cukornádat, s ezt csinálja több százezer hektáron.....NA AZ PISZOKJÓ ÜZLET, és a mocskos nagy profitból jut a politikusok vastagon megkenésére is.
    Erről nem fogsz a google-ön kimutatást találni, nem lehet a világon folyó fakitermelési trendeket ráhúzni erre a rablógazdálkodásra, mert teljesen irreleváns. Például Észak-Amerikában és Európa fejlettebb felében szokás a fakitermelőket rendesen megfizetni (nálunk ez az átlagkereset és a 'békasegge alatt 2-vel' között mozog) De a fent említett helyeken gyakorlatilag rabszolgamunka van. Ha egy fűrészest betakart egy méretes fa annyi baj legyen, már nem kell elásni.
    Így igen nehéz költségeket, megtérülést, profitot összehasonlítani......
  • ostoros
    #7
    Sosem lesz elég jó üzlet. Mert a környezet kiirtása túl lassan halad ahhoz, hogy az ember ingerküszöbét átlépje. Generációról generációra természetesnek vesszük a generációról generációra fokozatosan megváltozó környezetet.
  • ugh
    #6
    Sajnos a kornyezetvedelem nem olyan jo uzlet, hogy haborus ok legyen.
    Meg mindig tobb penzt hoz az erdoirtas mint nem.
    Majd amikor mar muszaj lesz.
  • bmw
    #5
    Retkes brazilok....
  • Sequoyah
    #4
    Az a szomoru, hogy annyira nem is olyan rengeteg sok az a profit. A jovedelmezo uzletek soraban a fakitermeles elegge a sokadik helyen all.
    Viszont akinek a teruleten van az erdo, az elsodleges jovedelemforraskent tekint ra, es pont leszarja hogy a vilag tobbi resze sokkal tobb kart szenved, mint az o hasznuk.

    A logikus megoldas az lenne, hogy a vilag kipotolja a profitjukat, igy nem kell kivagniuk az erdot. Nem lenne ez olyan draga, par milliard $ az a vilaggazdasagnak apropenz.
    Csak sajna egyesek, pl a Brazilok ugy viselkednek, hogy a fenti penzt szepen elteszik, aztan megis kivagjak a fakat...
  • johnfly
    #3
    Nos. Valóban rengeteg a profit a fák kivágásából, ha azt újratelepítés, rekultiváció nélkül csinálják, mint pl Brazíliában, vagy Pápua Új-Gíneán, vagy a Fülöp szigeteken.... ahol valamilyen ültetvény kerül a helyére- olajpálma vagy szója.
  • kvp
    #2
    Van par nagytokes akit erdekel. Ok es leszarmazottaik keszulnek a Marsra. Na nem azert mert a Foldon nem tudnanak tulelni, hanem a tobbi ember haragja elol mennek el.
  • barret
    #1
    Senkit nem érdekel,hogy mi lesz 2100-ban! Viszont addig jó sok profitot be lehet zsebelni a kivágott fák jóvoltából :)